"Figyelmeztetem, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 268. § (1) bekezdése alapján, aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, avagy más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására, a hamis vád bűntettét követi el, amit a törvény szabadságvesztéssel rendel büntetni."
Ez egy mondat abból a szövegből, amelyből egy büntetőeljárás gyanúsítottjának meg kell értenie, milyen jogai vannak. Éppen kihallgatják vagy kihallgatták, valószínűleg a rendőrségen van, amikor ez a szöveg elé kerül és azt meg kell, illetve kellene értenie. Vajon lehetséges ez? Vajon aki ezt a szöveget hallja vagy elolvassa, fogja tudni, hogy mit tehet és mit nem egy ellene indult büntetőeljárásban?
Valószínűleg minden büntetőeljárással foglalkozó szakember számára egyértelmű, hogy amennyiben a büntetőeljárás terheltje a magyar nyelvet nem ismeri, a legfontosabb szövegeket, így a jogairól szóló tájékoztatást is le kell számára fordítani. A magyar nyelvet ismerő, de rossz szövegértési képességgel rendelkező terhelt számára azonban az egyébként magyar nyelven íródott szöveg is sokszor olyan, mintha idegen nyelven íródott volna.
Ha a terhelt például nem tudja, hogy megilleti a hallgatáshoz való jog, akkor nem valószínű, hogy gyakorolni fogja azt. Ez kiváltképp azokra a terheltekre igaz, akiknek nincs tapasztalata a büntető igazságszolgáltatási rendszerben. Vagy amennyiben a terhelt nem tudja, hogy védő kirendelését kérheti, és ezzel kapcsolatban milyen feltételekkel illeti meg személyes költségmentesség, kevésbé valószínű, hogy ügyvédet fog kérni.
A Magyar Helsinki Bizottság[1] régóta foglalkozik a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésével, a büntetőeljárás garanciáival. Azt gondoljuk, hogy a tájékoztatáshoz való jog a tisztességes eljáráshoz való jog egyik lényeges építőeleme. Különösen akkor, ha valaki egyedül, ügyvédi segítség nélkül kerül ebbe a helyzetbe. Természetesen a közérthető tájékoztatás csak egy a büntetőeljárási garanciák közül, önmagában nem biztosítja a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését.
A kutatások alapján hazánkban a felnőtt lakosság 53,8%-ának rossz a szövegértése, és ez leginkább az iskolai végzettségtől függ.[2] A fogvatartottakról elmondható, hogy esetükben az általános iskolai végzettség a legtipikusabb. A teljes fogvatartotti populáció 53,5%-ának ez a legmagasabb iskolai végzettsége, így alaposan feltehető, hogy a terheltek iskolai végzettsége és szövegértése sem sokkal magasabb, amiből az következik, hogy a büntetőeljárás szövegeinek közérthetősége különös jelentőséggel bír.
A Magyar Helsinki Bizottság "A tájékoztatáshoz való jog érvényesülése a büntetőeljárás során az Európai Unióban" ("Accessible Letters of Rights in Europe") című projektje foglalkozott részletesen a terheltek közérthető tájékoztatásával, a projekt megvalósulását az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatósága támogatta. A projektet a Magyar Helsinki Bizottság öt további szervezettel közösen, öt tagállamban (Litvánia, Belgium, Franciaország, Bulgária, Spanyolország) valósította meg.
A projekt során feltérképeztük a terheltek tájékoztatásával kapcsolatos tapasztalatokat a világ országaiban. A projektben partner Fair Trials Europe európai jogi szakértői hálózata (Legal Expert Advisory Panel) révén betekintést nyertünk az európai szabályozás és gyakorlat fontosabb kérdéseibe.[3]
Minden projektpartner azonos módszertan alapján folytatta le a terheltek tájékoztatásának közérthetősé-
- 30/31 -
gével kapcsolatos kutatást. Ennek során a jogszabályi háttér elemzésén túl a projekt résztvevői gyakorlati szakemberekkel készítettek mélyinterjúkat. Magyarországon az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Rendőr-főkapitányság engedélyezte, hogy négy bíróval (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Budaörsi Járásbíróság, Nyíregyházi Törvényszék), illetve 5 rendőrrel interjút készítsünk. Az ügyvédi kamarákon keresztül elektronikus kérdőívvel kerestük meg a hazai ügyvédeket, amelyet 79-en töltöttek ki.
Az egyes nemzeti kutatások alapján összehasonlító tanulmány készült, a legfontosabb tapasztalatokat, javaslatokat a projektpartnerek 2017 májusában mutatták be az Európai Parlamentben.
* * *
A közérthető tájékoztatáshoz fűződő jog fontosságát nem csak a Magyar Helsinki Bizottság hangsúlyozza. A tájékoztatáshoz való jogról szóló 2012/13/EU irányelv (a továbbiakban: Irányelv)[4] is elismerte annak fontosságát, hogy a gyanúsítottak vagy a vádlottak a jogaikkal kapcsolatban tájékoztatást kapjanak. Az Irányelv által védett jogok levezethetőek az Emberi Jogok Európai Egyezményének 5. és 6. cikkéből, az Emberi Jogok Európai Bírósága vonatkozó esetjogából és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 6., 47. és 48. cikkeiből. A jelenleg és a kutatás idején még hatályos Be.[5] 43. § (2) bekezdésének f) pontja általános jelleggel előírja, hogy a terhelt jogosult arra, hogy a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon; a Be. 62. §-a pedig kimondja, hogy "[a] bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény elvégzése előtt a cselekménnyel érintett személyt a jogairól tájékoztatja, és a kötelezettségeire figyelmezteti". Mind a jelenleg hatályos Be. 62/A. §-a, mind a várhatóan 2018. július 1-től hatályba lépő új Be.[6] 74. §-a előírja, hogy a bíróságnak, az ügyészségnek és a nyomozó hatóságnak a terhelt tájékoztatásakor egyszerűen és közérthetően kell fogalmazniuk, figyelembe véve a terhelt állapotát és személyes jellemzőit, valamint meg kell győződniük arról, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személy a vele szóban közölteket megértette-e, és ha nem, azt meg kell magyarázniuk. A büntetés-végrehajtási törvény (Bv. tv.)[7] 12. § (4) bekezdése úgy fogalmaz, hogy az "elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére írásban, az általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon kell a tájékoztatást megadni" a fogvatartáshoz kapcsolódó jogairól (így pl. a jogorvoslati lehetőségekről, a kapcsolattartás formáiról, a kártérítési felelősség szabályairól stb.). A 12. § (5) bekezdése értelmében pedig a "kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy részére befogadáskor írásban, az általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon tájékoztatást kell adni" a büntetőeljárási jogairól, így pl. a személyes költségmentesség kérelmezéséhez való jogról és annak feltételeiről, a gyanúsítás, illetve a vádemelés alapjául szolgáló cselekmény lényegének, valamint ezek változásának a megismeréséhez való jogról, az anyanyelv használatához való jogról, a büntetőügy irataiba való betekintéshez való jogról. Annak ellenére, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye és a vonatkozó esetjog alapján is a terheltet tájékoztatni kell eljárási jogairól, egy 2010-es tanulmány[8] az "Uniós szintű jogokról szóló írásbeli tájékoztató: A legjobb gyakorlatok nyomán" címmel kimutatta, hogy Európa-szerte jelentős különbségek vannak a terheltek jogairól való tájékoztatást illetően, és az őrizetbe vett gyanúsítottaknak szánt "jogokról szóló írásbeli tájékoztató" nyelvezete sem volt érthető, túlságosan szakmai volt a megfogalmazása. A probléma kezelése érdekében az Irányelv kifejezetten előírta, hogy az eljárási jogokról szóló információ és a jogokról szóló írásbeli tájékoztató is "egyszerű és érthető nyelvezettel" legyen biztosítva az őrizetbe vett terheltek számára.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
