Közel tíz éve, 1999. május 1-jén lépett hatályba az Amszterdami Szerződés, amely az addig nemzetközi egyezmények útján fejlődő, külföldi tényállású polgári eljárásjogi szabályok helyett ezen jogi normák szabályozásának egy lényegesen új fajta technikáját tette lehetővé: az EU tagállamainak közvetlen beleszólása nélkül, a közösségi intézmények nyertek felhatalmazást ezek megalkotására - Dánia kivételével - minden tagállam területére kiterjedő hatállyal. A közösségi jogalkotó nem tétlenkedett, és az elmúlt, közel tíz év alatt tíz rendeletet, egy irányelvet és egy határozatot hozott a polgári eljárásjoggal kapcsolatban. Ezzel kezdetét vette, s a mai napig is tart a szakma egy része által üdvözölt, sokan mások által gyanakvással figyelt, de hatását tekintve mindenképp rendkívül fontos közösségi jogfejlődés.1
Tanulmányunkban arra teszünk kísérletet, hogy az EU polgári eljárásjogának eddigi eredményeit összegezzük, és megvizsgáljuk, hogy fejlődésének milyen irányai fedezhetők fel, illetve fejlődését mely tényezők korlátozzák leginkább.
Az Amszterdami Szerződés egyik legfontosabb vívmánya, hogy az addig az EU III. pillérében található polgári ügyekben történő együttműködés szabályozási körét átemelte, az I., másnéven közösségi pillérbe. Ennek eredményeként az EK intézményei jogalkotási hatáskörrel rendelkeznek ebben a kérdéskörben az EKSz. 61. cikk c) pontja és 65. cikke alapján.
A 65. cikk két fontos korlátot állít a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatban elfogadásra kerülő intézkedésekkel kapcsolatban: egyrészt, az ilyen közösségi jogi normák tárgyi hatálya csak a több tagállamra kiterjedő vonatkozású polgári ügyeket szabályozhatja, másrészt pedig a belső piac megfelelő működését kell szolgálnia. Az első korlát azt eredményezi, hogy a Közösségnek a 65. cikk alapján nem nyílt meg a lehetősége a polgári eljárásjog egészének átfogó szabályozására, s ez alapján egy egységes, minden tagállamra kiterjedő polgári perrendtartás megalkotására. Nem nyert hatáskört a tagállamok bírósági szervezetrendszerének egységesítésére sem, mindezek kizárólagos tagállami hatáskörben maradtak. A belső piac megfelelő működésére vonatkozó korlátozás ugyanakkor kevésbé szigorú, mint a 95. cikk szabálya, ami alapján közösségi jogszabályt csak a belső piac működés érdekében lehet hozni. A 65. cikk ezen korlátozását összeolvasva a 61. cikk célkitűzésével - a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fokozatos létrehozása -, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy amíg a 95. cikk alapján alapvetően a belső piac működését zavaró tényezők megszüntetése, azaz reaktív jogszabályalkotásra van lehetőség, addig a 65. cikk proaktív szereplőkké teszi a közösségi jogalkotókat.
Ezzel kapcsolatos az a jogalkotói előkérdés is, hogy az EK vajon választhat-e a 65. és a 95. cikk közül a polgári ügyekben történő együttműködés körében meghozandó jogszabályok kapcsán. A vonatkozó jogirodalom2 sem alakult ki egységes álláspont e kapcsán, mindössze abban van látszólagos egyetértés, hogy az EKSz. 65. cikke a speciális szabály a 95. cikk általános rendelkezéseihez képest. A vita tétje abban áll, hogy az Egyesült Királyság, Írország és Dánia kiegészítő jegyzőkönyvet csatoltak az Amszterdami Szerződéshez, amelyben az EKSz. 61. cikk c) pontja és 65. cikke alapján hozandó intézkedések hatálya alól kizárták önmagukat. Az Egyesült Királyság és Írország annyiban finomított ezen az elutasító állásponton, hogy a tagállamok közti igazságügyi együttműködésben részt kívánnak venni, ami annyit jelent, hogy a közösségi szervek által kibocsátott polgári eljárásjogi normák ott is hatályosak.3
A 95. cikk hatályával szemben egyetlen tagállam sem élt fenntartással. Amennyiben tehát erre hivatkozva születik meg egy közösségi jogszabály, az kivétel nélkül mindenhol, így Dániában is hatályos. Az EK szervei az eddig megalkotott polgári eljárásjogi aktusai közül egyetlen egy esetben sem élt azzal a lehetőséggel, hogy a 65. cikket, és az ahhoz fűzött tagállami fenntartásokat "megkerülve", a 95. cikkben írt felhatalmazásra hivatkozva tegye az egész Közösség területén hatályossá azt.
Az Amszterdami Szerződés óta eltelt időszakot figyelembevéve a közösségi polgári eljárásjogi szabályok két korszakát különböztethetjük meg: az alapozás időszakát, valamint az építkezését.
A szükséges alapozáshoz tartoznak a joghatósági rendeletek (44/2001/EK, 1347/2000/EK, illetve ez utóbbit később hatályon kívül helyező 2201/2003/EK rendeletek, az 1346/2000/EK rendelet), valamint ezek gyakorlati alkalmazásához elengedhetetlenül fontos, ugyanakkor elsősorban technikai jellegű szabályokat tartalmazó 1348/2000/EK rendelet a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről, illetve az 1206/2001/EK rendelet a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről. A joghatósági rendeletekben közös, hogy - ha nem is kivétel nélkül minden polgári jogvitára - de széles körben rendezik a tagállamok bíróságai közötti munkamegosztást, valamint a tárgyi hatályukhoz tartozó ügyekben hozott bírósági határozatok másik tagállamban történő elismerésének és végrehajtásának szabályait. Újítást azonban csak szűk körben jelentettek, tekintettel arra, hogy nem voltak előzmények nélküliek: az 1968-ban, illetve 1988-ban hatályba lépett Brüsszeli-, illetve Lugánói Egyezmények már előkészítették ezek alkalmazását. Igaz ugyan, hogy ezen két nemzetközi egyezmény tárgyi hatálya nem terjedt ki a házassági és szülői felelősséggel kapcsolatos perekre, de a közösségi jogalkotó kész anyagból dolgozhatott: az EU tagállamai ugyanis még 1998. május 28-án újabb nemzetközi egyezményt kötöttek, amely a Brüsszeli Egyezmény mintájára - annak hatálya alól kivett - az "Egyezmény a joghatóságról és a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról házassági ügyekben" címet viselte. Ez az egyezmény azonban már nem lépett hatályba, hanem helyette a Tanács - az új jogszabályi felhatalmazás birtokában - rögtön munkához látott, és már 2000. május 29-én elfogadta az 1347/2000/EK rendeletet a házassági ügyekben és a szülői felügyeletre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról. Bár a szabályozás tárgyának kiemelt fontossága mindenképp indokolttá tette a gyors rendeletalkotást, bizonyos kérdések végiggondolására nem maradt elég idő. Így fordulhatott elő, hogy Franciaország már 2000. július 3-án javaslatot terjesztett elő a rendelet módosítására a szülői felügyelettel kapcsolatos szabályok kibővítése érdekében. Ezt a javaslatot a Tanács szinte teljes mértékben a magáévá tette, és a 2003. november 27-én elfogadott 2201/2003/EK rendelettel az 1347/2000/EK rendeletet hatályon kívül helyezte.
Az alapozás időszakában elfogadott joghatósági rendeletekben közös, hogy teljes körű, zárt joghatósági rendszert hoznak létre az Európai Unió területén - Dánia kivételével. A konkrét peres eljárásra joghatósággal rendelkező tagállam bírósága által meghozott határozatnak más tagállam területén történő elismerése és végrehajtása körében pedig az előbbi vonatkozásában főszabállyá az automatizmust, az utóbbi esetében pedig az egyszerűsített eljárást emelik. A kézbesítési rendeletben megjelenik a bírósági iratoknak másik tagállam területére történő közvetlen kézbesítésének lehetősége azzal, hogy ezzel kapcsolatban a tagállamok még fenntartásokkal élhettek, illetve éltek, s így a gyakorlatban inkább az áttevő-átvevő intézményeken keresztül történő kézbesítés valósult meg. A bizonyításfelvételről szóló rendelet legmerészebb újítása, hogy lehetővé teszi meghatározott esetekre nézve, hogy a nemzeti bíróságok másik tagállam területén is foganatosítsanak bizonyítási cselekményt. Ennek részben formai, részben költségvonatkozásában nem teljesen tisztázott szabályai miatt a gyakorlatban ezzel a lehetőséggel a magyar bíróságok nem éltek, maradt a rendelet másik újításának alkalmazása: az igazságügyi minisztériumok kihagyásával, a tagállami bíróságok közvetlenül egymást kereshetik meg bizonyítási cselekmények foganatosítása érdekében.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
