A világ a hivatali és a szolgáltatói szektorban is átalakulóban van, részben már megváltozott. Az egyén, aki nem alkalmazkodik a jelen követelményeihez, akár ki is zuhanhat a rendszerből. Hogy mire gondolunk?
Ez rövid lesz, (a képek miatt) csak kicsivel több, mint egy oldal! Azért, mert ezt a témát nem kell túlbeszélni. S ehhez az irányt a következő is jól mutatja:
S ha én nem jól látnám, akkor Albertnek talán azok is elhiszik, akik mindenben kételkednek.
Mert mindannyian útelágazáshoz érkeztünk, aki ezt nem látja vagy nem akarja felismerni, az most tényleg rossz moziban ül. Ráadásul ez olyan előadás, amelyre nem mi, hanem az élet váltotta meg a jegyet. Az első lecke a szabályozóké, mivel nem odázható tovább a szükségtelen, semmiféle társadalmi haszonnal nem járó eljárások és hatósági előírások megszüntetése. Mert ahol elég egy bejelentés, ott ne írjunk elő engedélyezést. Ahol működhet a bizalom elve, ott ne hasson át mindent a bizalmatlanság. De van tennivalójuk a hivatalba járóknak is! Mivel rá- és meg kell szokniuk azt, hogy online is lehet ügyet intézni. Tessék az újjal megbarátkozni! Nem árt ugyan, ha mindezt ösztönzi és preferálja is a hatóság. Téved viszont az az ügyfél, aki ezt követően is azért vágtat be a hivatalba, hogy ott meg nem értett egóját fitogtassa. Senki nem azért ül a másik oldalon, hogy a másikat kioktassa vagy lealázza. Mindig win-win szituációban gondolkodjunk, hiszen lehet, hogy holnap mi kerülünk át az asztal másik oldalára. S ez azért pofon egyszerű, mivel: senkivel ne tegyünk olyat, amelyet nem szeretnénk, ha velünk tennének.
De az a hivatalnok is téved, aki azt gondolja, hogy ő nem azért ül ott, hogy a hozzá fordulót megértse, értően meghallgassa, ha tud segítsen - mivel az jót tesz a léleknek. Egyszerűen azért, mivel jót tenni jó. De tartsunk sort és emlékezzünk meg a főnökökről is. Nekik is legyen intelem a mögöttünk hagyott időszak. Akinek inge az nyugodtan vegye magára és szálljon magába. Nehogy azt gondolja bárki is közülük, hogy csapat és megbecsült támogatók nélkül lehet jutni bármire.
S persze foglalkozzon kicsit mindenki önmagával is. Nehogy bárki azt higgye, hogy rá mindig szükség lesz. Recseg, ropog, átalakulóban van a hivatalnoki és szolgáltatói szektorok világa (is). Akinek nincs, vagy nem lesz B-terve, az könnyen le és kizuhanhat a rendszerből. Mert ami ma professzió, arra már holnap nincs, vagy már nem úgy van szükség, mint eddig. Nem túlzás azt állítani, hogy mindenkinek újra ki kell (és meg kell) találnia önmagát. Azt az alkotó embert, aki eddig rejtve, de ott és megvan bennünk.
Érdemes elővenni az idegen szavak szótárát és megkeresni benne két kifejezést. Az egyik a paradigma, amely váltásra szorul. A másik, a komfortzóna. Utóbbiból meg kell tanulni kilépni. S ha kell, a korábbit, a megszokottat, a kényelmeset tudni kell magunk mögött hagyni, mert csak ez visz előre.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
