A 2010. évi országgyűlési választások első fordulójának estéjén újabb vitás kérdések merültek fel a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) több szabálya, illetve konkrét jogintézménye tekintetében. Az Országos Választási Bizottság döntése - illetve a későbbiekben hangoztatott álláspont szerint az Országos Választási Iroda vezetőjének adott tanácsa1 - értelmében az igazolással szavazók befolyásmentes aktív választójogának gyakorlása érdekében 19 óra után bárminemű adatfolyam közlése a kampánycsend megsértésének minősül. Az OVB álláspontja, mely szerint tehát az egyes városokban, illetve a főváros egyes kerületeiben elhúzódó szavazás miatt az utcákon várakozók választójogának védelméhez erősebb érdek fűződik, mint a választások előzetes eredményeinek folyamatos közléséhez, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságához. Ez az álláspont heves vitákat váltott ki nem csupán a jogász szakmai berkekben, hanem a média képviselői köreiben is. A Ve. adott esetben végrehajthatatlannak bizonyuló szabályaira hivatkozó OVB elnök Szigeti Péternek a szabályozás ellentmondásosságára vonatkozó érvei mellett megjelentek az OVB szélmalomharcának minősített, a magyar választási rendszer több gyenge pontját kidomborító értelmezésének kritikái is. Mennyiben helytállóak az "önkényes kampánycsend-hosszabbítás"2 vádjai, illetve milyen tényezőket mérlegelt az OVB az országgyűlési választások első fordulójában kialakult helyzet megítélésénél?
A választójogra vonatkozó, az Alkotmány 70. §-ában rögzített alapvető szabályok részletes kifejtése a választási eljárásról szóló törvényben található. A választási eljárás alapelvei között többek között a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása, az önkéntes részvétel, az esélyegyenlőség, illetve a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása is szerepel.3 A kampányidőszakot érintő probléma felmerülésekor hatályban lévő törvény kimondta,4 hogy az a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 0 óráig tart.5 A kampánycsendet a törvény oly módon definiálta, hogy annak értelmében a szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig tilos választási kampányt folytatni. A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen az ingyenesen juttatott szolgáltatások, pártjelvények, zászlók, plakátok elhelyezése, illetve különböző információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.6 Ennek megfelelően az OVB több olyan ügyben is kimondta a kampánycsend-sértést, amikor csupán egy linket tartalmazó elektronikus levél megküldésével törekedtek az állampolgár választói akaratának befolyásolására.
A szavazás idejének kényszerű meghosszabbodása felvetette a Ve. azon jogszabályhelyeinek értelmezését is, melyek szerint szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet7, illetve amelyek ezen időpontot követően is lehetővé teszik a szavazást. Ez utóbbi szabály szerint a szavazatszámláló bizottság elnöke 19 órakor bezárja a szavazóhelyiséget, de azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak előterében tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezt követően azonban a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja, vagyis ettől az időponttól fogva szavazatot már nem szabad elfogadni.8
A jegyzőkönyvek tanúsága szerint elsőként az igazolással szavazók egyre nagyobb méreteket öltő sorban állása állította döntés elé az Országos Választási Bizottságot. Amikor egyértelművé vált, hogy a szavazásra várakozók nem kerülnek sorra a törvényben meghatározott 19 óráig, a Ve. 71. § (1) bekezdésének értelmezésével a Testület kimondta, hogy a tárgyalt bekezdésnek az az eljárás felel meg, ha "a szavazatszámláló bizottság a 19 óráig szavazás céljából megjelent, még sorban álló választópolgárok részére is biztosítja a szavazás lehetőségét." Emellett kimondta, hogy "a szavazatszámláló bizottságnak meg kell teremtenie annak technikai feltételeit, hogy a fenti határidő után érkező választópolgárok már ne szavazhassanak."9 A "szavazóhelyiség", illetve "annak előtere" kifejezések értelmezésére tett kísérlet célja alapvetően az volt, hogy az utcán az utolsó sorban állót követően meghúzott képzeletbeli vonallal az OVB meghatározza az "előtér" fogalmát, így biztosítva a körülményekhez képest befolyástól mentes szavazás lehetőségét. Ahogy az OVB üléseinek jegyzőkönyveiből egyértelműen megállapítható, több tag is az állásfoglalást egy várhatóan rövid időn belül megoldható, ideiglenes helyzet orvoslásaként fogta fel, hangsúlyozva, hogy azzal a védelmező zárt tér fikcióját alkalmazzák arra az időre, míg a választási irodák falain belülre kerülve a szavazók ténylegesen is védelmet élveznek az esetleges külső befolyásoktól.
A szavazás elhúzódásának minél bizonyosabb jeleit érzékelve az OVB nem sokkal a 19 órás időpontot követően, többségi álláspont birtokában olyan javaslatot tett, miszerint a kampánycsend mindaddig fennáll, amíg az utolsó választókörzetben is az igazolással szavazás be nem fejeződik.10 Sajnálatos módon ezen álláspont közlése meglehetősen elkésett, hiszen addigra több csatorna is elindította az adatfolyam, illetve az exit poll-ok közlését. Emellett internetes oldalakra is kikerültek különböző felmérések adatai, amelyek az OVB gyakorlata alapján ugyancsak kampánycsend-sértésnek minősülnek. Ezt követően az OVB próbálta utolérni az eseményeket, követni a valós helyzet alakulását, ez azonban csak részben sikerült, tekintve, hogy bevallottan a változó körülmények miatt különféle tudósításokat hallhattak, amelyek nem teljesen fedték a valóságot.11
Miután a sorbanállók száma a vártnál jóval lassabban csökkent, az OVB több tagja kezdte megkérdőjelezni a Testület 18.50-kor elfogadott állásfoglalását. Volt, aki arra hivatkozott, hogy a szavazók többsége vélhetően az utcákról már zárt helyiségbe került, így a befolyásolás veszélye lényegesen csökkent, s ilyen körülmények között már aránytalan az információk visszatartása, illetve nagyobb érdek fűződik az adatok megismerhetőségéhez. Mások a kampánycsend végét kinyilvánító félreérthetetlen törvényi szabályozásra (19 óra) utalva javasolták az adatfolyam közlésének megkezdését. A vitában egyre inkább körvonalazódott, hogy a probléma magja két érdek, a választók befolyásolásának minél hatékonyabb megakadályozása (s ezzel együtt természetesen a választás esetleges érvénytelenségének, illetve az ebből fakadó következmények elkerülése), illetve a közvélemény tájékoztatásának kötelezettsége, vagyis a közérdekű adatok nyilvánosságának ütközése. Nyilvánvaló, hogy az ügy eldöntése érdekében a "szavazás befejezése" kifejezés értelmezésére volt szükség. Végül az OVB elnökének, Szigeti Péternek az ügyrendi javaslata alapján egy jegyzőkönyvi döntéssel 22.15 perckor az OVB 6:5 arányban támogatásáról biztosította az Országos Választási Iroda vezetőjét a tájékoztatási rendszer beindításához szükséges intézkedések megtételében.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
