Megrendelés
Jogtudományi Közlöny

Fizessen elő a Jogtudományi Közlönyre!

Előfizetés

Hamza Gábor: Az európai jogtudomány és a Történeti Jogi Iskola (JK, 2011/12., 651-652. o.)

Észrevételek Joachim Rückert: Friedrich Carl von Savigny. Leben und Wirken (1779-1861) című monográfiájáról*

1. Az európai jogtudomány megújulását ("Erneuerung") illetően fontos periódus az, amely Johann Stephan Pütter fellépésével (1757) kezdődik és amely 1815-ben, a Történeti Jogi Iskola (Historische Rechtsschule) megalapításával végződik. Fontos annak elemzése, hogy helytálló-e az a jogtudományban Friedrich Carl von Savigny-t illetően uralkodónak számító nézet, mely szerint a jogtudós a modern jogtudomány "reformere", megújítója ("Rechtserneuerer") volna.

A szinte "communis opinio"-számba menő nézet (így például Erik Wolf, Karl Larenz, Günther Wesenberg, Wolfgang Kunkel, csupán néhány szerzőt említve) szerint a "Vom Beruf unserer Zeit für Gesetzgebung und Rechtswissenschaft" (1814) megjelenése egyfajta mérföldkő ("Meilenstein") az európai jogtudomány történetében. Joggal utalhatunk arra a körülményre, hogy az egész XVIII. századi német jogtudomány háttérbe szorul a Történeti Jogi Iskola képviselőinek munkássága miatt. Sőt, az egész évszázad megítélését - a jogtudomány eredményeit illetően - a történeti jogi iskoláról alkotott értékítélet ("Werturteil") befolyásolja döntő mértékben.

A Savigny-életművének jelenlegi megítélése körében a vita elsősorban olyan kérdések körül mozog, hogy munkássága a romantikához, avagy a klasszikus hagyományok követéséhez áll-e közelebb, és hogy történetfelfogását Herder, vagy Schelling befolyásolta-e nagyobb mértékben. Hiba e kapcsolat vizsgálatának elmaradása, mert ez nagyon fontos volna abban a vonatkozásban, hogy a nagy német jogtudós a német jogtudomány alapító hősének ("Gründungs-heros") tekinthető-e.

2. A mintegy 35 éven át tartó, alapvetően módszertani természetű vita kiváltó oka a Christian Wolff és természetjogi iskolájának képviselői által még egyértelműen elfogadott tétel, mely a kizárólag deduktív módszer létjogosultságát fogadja el. Az új jogtudomány feladata a filozófiai és a történeti módszer ötvözése. A XVIII. és a XIX. század fordulóján nem csak arról van szó, hogy fel kell-e váltani a deduktív módszertant egy filozófiai és történeti alapokon nyugvó metódussal, hanem feladat még az is, hogy emancipálják a tételes jogtudományt, jogot ("positives Recht") a XVIII. században kétségtelenül uralkodónak számító természetjogi koncepciójától ("naturrechtliche Rechtsauffassung").

A kérdéses periódusban alkotó jogtudósok munkái általában vagy az "Encyclopädie und Methodologie der Rechtswissenschaft", vagy az "Einführung in das Studium der Rechtsgelehrsamkeit" címet viselik. Megállapíthatjuk, hogy Savigny-nél a Történeti Jogi Iskola és a nem történeti iskola ellentétpár nem tekinthető megalapozottnak. A XVIII. század természetjogi doktrináját kritizálva Savigny megfeledkezik arról, hogy ez a doktrina az 1800-as években már nem tekinthető uralkodónak. A Christian Wolff és tanítványai által reprezentált statikus és materiális természetjogi rendszert egyre nagyobb mértékben váltja fel a Göttingeni Iskola (Johann Stephan Pütter és Reitemeyer) képviselői alkotta relatív, hipotetikus és történeti természetjogi irányzat.

Ez az új természetjogi doktrína már lemond arról, hogy "időtlen" legyen és teret enged a történetiség követelményének is. Egyúttal jellemző erre az irányzatra az, hogy nem formál többé igényt a zárt rendszer követelményére. Egyre nagyobb szerephez jut a "natura rerum" alapján való érvelés, valamint az induktív módon nyert, a pozitív jogból levezetett általános princípium.

3. Már Savigny-t megelőzően mások is (így Gustav Hugo és Anselm Feuerbach) erős kritikával illetik a statikus, materiális természetjogi, pontosabban a természetjogra épülő rendszert. Savigny nem kizárólag a természetjogi irányzatot sorolja az "ungeschichtliche Schule" körébe, hanem odatartozónak véli az Anton Friedrich Justus Thibaut és Anselm Feuerbach nevével fémjelezhető történeti-filozófiai irányzatot is. Savigny ilyen módon nem differenciál megfelelő módon, ami egyúttal értékelésének hiteltérdemlőségét is nagymértékben gyengíti.

A jogtudósok többsége, így Sei-

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére