A választottbírósági eljárás lényegéből fakadóan a választottbíróság ítélete ellen hagyományos értelemben vett jogorvoslatnak, "fellebbezésnek" nincs helye. Az ítélet érvénytelenítése kérhető az alperes székhelye szerinti, illetve annál a megyei bíróságnál, ahol a jogvitához vezető szerződéskötés történt. Ha az illetékes bíróság ily módon nem állapítható meg, akkor a Fővárosi Bíróság jár el.
Az ítélet érvénytelenítésére csak a Vbt. (a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. tv.) 55. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott okokból kerülhet sor, tehát az érvénytelenítési okok felsorolása a választottbírósági törvényben taxatív.
Az érvénytelenítési okok rendszere megegyezik az UNCITRAL Modelltörvényben foglaltakkal. Maga a Modelltörvény pedig a külföldi választottbírósági ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról szóló New York-i Egyezmény IX. cikkeiben foglaltakat követi.
A Vbt. 55. § (1) bekezdésében és a (2) bekezdésében felsorolt érvénytelenítési okok dogmatikai szempontból különböznek. A Vbt. 55. § (1) bekezdésében felsorolt okok a felek jogviszonyán túl nem mutató relatív hatályú érvénytelenítési okok. Az 55. § (2) bekezdésében foglalt érvénytelenítési okok a felek relatív jogviszonyán túlmutatnak, mivel ezekben az esetekben az állam a saját jogrendje védelmében zárkózik el attól, hogy a választottbírósági ítéletet érvényességgel ruházza fel. A továbbiakban a Vbt. 55. § (1) bekezdésében felsorolt érvénytelenítési okokhoz fűződő bírói gyakorlatról kívánok áttekintést adni.
A Vbt. 55. §-ának (1) bekezdés a) pontja szerint a választottbíróság ítéletének az érvénytelenítése akkor is kérhető, ha a választottbírósági szerződést megkötő félnek nem volt jogképessége vagy cselekvő-képessége. Értelemszerűen az 55. § (1) bekezdés a) pontjára alapított érvénytelenítési perek ritkán fordulnak elő. A gyakorlatban egy eset vált ismertté, amelyben a választottbírósági eljárásban alperesként az Albán Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége szerepelt. Az ügyben a bíróság a választottbíróság ítéletét arra hivatkozással érvénytelenítette, hogy a nagykövetség jogképességgel nem rendelkezik. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban rámutatott, hogy a Bécsi Szerződés 3. cikk 1/a. pontja értelmében a diplomáciai képviselet feladatköre - egyebek között -, hogy képviseli a küldő államot a fogadó államban. E rendelkezésből az következik, hogy egy külföldi állam nagykövetsége az illető állam képviseleti szerve. Ezt az értelmezést erősítette meg az elsőfokú bíróság megkeresésére az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Polgári Jogi Kodifikációs és Nemzetközi Magánjogi Főosztályának a Külügyminisztériummal egyeztetett tájékoztatása, amely szerint a nagykövetség nem rendelkezik jogi személyiséggel. A Legfelsőbb Bíróság határozatában arra is rámutatott, hogy amikor az ítélet meghozatalának tényéről az Albán Köztársaság tudomást szerzett, keresetindításra jogosult félként jogszerűen kérhette a választottbírósági ítélet érvénytelenítését, mert az reá vonatkozóan is tartalmazott rendelkezést akként, hogy a képviselő által a képviselt fél válik jogosítottá, illetve kötelezetté. (LB Gfv.XI.30.452/2008/4.)
A Vbt. 55. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a választottbíróság ítéletének az érvénytelenítését lehet kérni, ha a választottbírósági szerződés annak a jognak a szabályai szerint, amelynek alávetették, ilyen kikötés hiányában a magyar jog szerint érvénytelen.
Maga a választottbírósági szerződés a felek megállapodása, amely szerint meghatározott akár szerződéses, akár szerződésen kívüli jogviszonyukból keletkezett vagy keletkező vitájukat választottbíróság elé terjesztik. A választottbírósági szerződés más szerzó'dés részeként vagy önálló szerződésként köthe-tó', és akár eseti, akár állandó választottbíróság kikötését tartalmazhatja. A választottbírósági szerződést írásba kell foglalni.
Írásban létrejött szerződésnek kell tekinteni azt a megállapodást is, amely a felek közötti levélváltás, táviratváltás, géptávírón vagy más, a felek üzenetét tartósan rögzítő eszközön történő üzenetváltás útján jött létre. Írásban létrejött választottbírósági szerződésnek kell tekinteni azt is, ha az egyik fél keresetlevelében állítja, a másik fél pedig válasziratában nem tagadja, hogy köztük választottbírósági szerződés jött létre. Választottbírósági szerződésnek minősül az írásban megkötött szerződésben választottbírósági kikötést tartalmazó iratra való hivatkozás azzal, hogy az abban foglalt kikötés a szerződés részét alkotja [Vbt. 5. § (1)-(5) bekezdés].
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
