8 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy 2007 és 2008 között az alapeljárás felperesei - akik ebben az időszakban román lejben (RON) kapták meg a jövedelmüket - svájci frank (CHF) alapú hitelszerződéseket kötöttek a bankkal ingatlanvásárlás, más hitelek refinanszírozása, illetve személyes igények kielégítése céljából.
9 E szerződések 1. cikkének (2) bekezdése értelmében az alapeljárás felpereseinek ugyanabban a pénznemben, azaz svájci frankban kellett fizetniük a havi törlesztőrészleteket, mint amelyben a hitelt felvették, aminek a következményeként az árfolyamkockázat és ezzel együtt - a román lej svájci frankhoz viszonyított árfolyamának csökkenése esetén - a havi törlesztőrészletek emelkedése teljes mértékben a felpereseket terhelte. Ezenkívül e szerződések 9. cikkének (1) bekezdése, illetve 10. cikke (3) bekezdésének 9. pontja két olyan rendelkezést tartalmazott, amelyek alapján - a havi törlesztőrészlet esedékessé válása vagy a szerződéses kötelezettségek hitelfelvevő általi megszegése esetén - a bank megterhelhette a hitelfelvevő számláját, és szükség esetén az ott rendelkezésre álló teljes összeget átválthatta a szerződés szerinti devizára az adott művelet napján általa alkalmazott árfolyamon. E rendelkezések alkalmazásában az árfolyamkülönbözet teljes egészében a hitelfelvevőt terhelte.
10 Az alapeljárás felperesei szerint a bank előre láthatta a svájci frank árfolyamának változását és ingadozásait. E tekintetben a felperesek nem kaptak teljes körű tájékoztatást az árfolyamkockázatról, mivel a bank nem adott magyarázatot arról, hogy a kölcsönök referenciadevizájaként meghatározott többi külföldi pénznemmel ellentétben a svájci frank román lejhez viszonyított árfolyama jelentősen ingadozott.
11 Általánosabban, a tájékoztatás részrehajló volt, mivel e terméktípus és az alkalmazott pénznem előnyeit hangsúlyozta, azonban nem ismertette a potenciális kockázatokat, valamint e kockázatok bekövetkezésének valószínűségét. Ezzel összefüggésben az alapeljárás felperesei arra hivatkoznak, hogy az említett ingadozásokról való átlátható tájékoztatás elmulasztásával a bank megsértette a tájékoztatási, figyelmeztetési és tanácsadási kötelezettségét, valamint azon kötelezettségét, mely szerint a szerződéses feltételeket világos és érthető módon kell meghatároznia annak érdekében, hogy a hitelfelvevő fel tudja mérni a megkötött szerződéssel általa vállalt kötelezettségek terjedelmét.
12 Mivel az alapeljárás felperesei szerint a hitel svájci frankban történő visszafizetését előíró feltételek - azáltal, hogy az árfolyamkockázatot a hitelfelvevőkre terhelték - tisztességtelen feltételnek minősülnek, keresetet nyújtottak be a Tribunalul Bihorhoz (Bihar megyei törvényszék, Románia) e feltételek semmisségének megállapítása és annak érdekében, hogy a bank dolgozzon ki olyan új hiteltörlesztési tervet, amely a hitel összegének az alapeljárásban szóban forgó hitelszerződések megkötésének időpontjában érvényes árfolyamon román lejre történő átváltását írja elő.
13 A Tribunalul Bihor (Bihar megyei törvényszék) a 2015. április 30-i ítéletével a keresetet elutasította. E bíróság megállapította, hogy az a feltétel, amelynek értelmében a hitelt ugyanabban a pénznemben kell visszafizetni, mint amelyben nyújtották, annak ellenére sem volt tisztességtelen, hogy azt nem tárgyalták meg a hitelfelvevőkkel.
14 Az alapeljárás felperesei fellebbezést nyújtottak be az említett ítélet ellen a kérdést előterjesztő bíróságnál. A felperesek azt állítják, hogy a felek jogai és kötelezettségei közötti jelentős egyenlőtlenséget a román lejnek a szerződések megkötését követő, svájci frankkal szembeni leértékelődése okozta, valamint hogy a Bíróság a 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerinti "jelentős egyenlőtlenség" fogalmának értelmezésére vonatkozó ítéleteiben még nem foglalt állást ebben a kérdésben.
15 A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy a jelen esetben az alapeljárásban szóban forgó kölcsönök nyújtása óta jelentősen emelkedett a svájci frank árfolyama, valamint hogy ezen emelkedés hatásai az alapeljárás felperesein csapódtak le. E bíróság szerint ezért meg kell vizsgálni, hogy a banknak a hitelszerződések megkötésének időpontjában fennálló tájékoztatási kötelezettsége keretében tájékoztatnia kellett-e az ügyfeleket a svájci frank árfolyamának esetleges jövőbeli csökkenéséről vagy emelkedéséről, továbbá hogy az alapeljárásban szóban forgó feltétel keretében meg kellett-e jelölni e feltételnek a hitelfelvevő által fizetett ár befolyásolására alkalmas valamennyi következményét
- 42/43 -
- így az árfolyamkockázatot is - ahhoz, hogy e feltétel a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében világosan és érthetően megfogalmazott feltételnek legyen tekinthető.
16 A kérdést előterjesztő bíróság szerint ezért pontosítani kell a 93/13 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének értelmezését, amely rendelkezés kivételt biztosít a tisztességtelen feltételek tartalmi vizsgálatának azon rendszere alól, amelyet az ezen irányelv által bevezetett fogyasztóvédelmi rendszer előír.
17 E körülmények között a Curtea de Apel Oradea (nagyváradi fellebbviteli bíróság, Románia) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:
"(1) Úgy kell-e értelmezni a 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését, hogy a felek szerződésből eredő jogai és kötelezettségei közötti jelentős egyenlőtlenség fennállását szigorúan a szerződés megkötésének időpontjára figyelemmel kell értékelni, vagy az azt az esetet is magában foglalja, amikor az időszakosan vagy folyamatosan teljesítendő szerződés teljesítése során az átváltási árfolyam jelentős ingadozásai miatt a szolgáltatás teljesítése a fogyasztó számára túlzott terhet jelent a szerződés megkötésének időpontjához képest?
2) Úgy kell-e értelmezni a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdéseértelmében vett világos és érthető szerződési feltételt, hogy e szerződési feltételnek csak a fent említett feltétel szerződésbe foglalásának alapját képező indokokat, valamint annak működési mechanizmusát kell tartalmaznia, vagy valamennyi olyan lehetséges következményt is magában kell foglalnia, amely alapján a fogyasztó által fizetett ár változhat, így például az árfolyamkockázatot, valamint a 93/13 irányelv fényében tekinthető-e úgy, hogy a banknak a hitelnyújtás időpontjában az ügyfelek irányában fennálló tájékoztatási kötelezettsége kizárólag a hitel feltételeire, vagyis a kamatokra, a díjakra, a hitelfelvevőt terhelő biztosítékokra vonatkozik, és nem tartozik e kötelezettség körébe a külföldi pénznem esetleges fel- vagy leértékelődése?
3) Úgy kell-e értelmezni a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését, hogy a »szerződés elsődleges tárgya« és az »az árnak vagy díjazásnak az ellenértékként szállított árunak vagy nyújtott szolgáltatásnak való megfelelése« kifejezések magukban foglalják az eladók és szolgáltatók, valamint a fogyasztók által valamely külföldi pénznemben kötött hitelszerződésben foglalt olyan feltételt is, amely nem képezte egyedi tárgyalás tárgyát, és amelynek alapján a hitelt ugyanazon pénznemben kell visszafizetni?"
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
