A nemperes eljárási jog elavultsága a Horvát Köztársaságban szükségessé tette e terület új normarendszerének kialakítását, miután máig a Jugoszláv Királyság nemperes bírósági eljárásokról szóló törvényének (1934-től hatályos) szabályai vannak hatályban. Ezek mára alkalmazhatatlanná váltak és céljukat vesztették, a külön törvényi rendelkezések általi derogálás folytán. A jogi normák heterogenitása egyszerre vezet jogbizonytalansághoz és eltérő döntésekhez ugyanazon jogkérdésben; ez még inkább aláhúzza a nemperes eljárásjog új normarendszere megalkotásának szükségességét. A nemperes eljárásról szóló törvény tervezete (a továbbiakban: Tervezet) a közjegyzők hatáskörét is kiterjesztené jogvita nélküli ügyekben, a bíróságoktól a közjegyzőkhöz történő hatáskör-áttelepítés révén, részben ún. átruházott feladatként, részben eredeti feladatként. A Tervezet normatechnikailag jól szerkesztett, és felépítését tekintve Általános és Különös Részből áll. Az Általános Rész lehetővé teszi a különböző nemperes eljárások azon közös eljárásjogi alapjainak átfogó egységesítését, amelyet más tételes jogi szabály nem rendez. A törvény különös része részletesen szabályozza azokat a legfontosabb egyes nemperes eljárásokat, amelyeket más törvények nem szabályoznak, vagy amelyekre ezidáig elavult normák vonatkoznak.
A peres eljárás a jogvédelem rendes formája a polgári jogi jogviszonyokban, azonban ez az eljárás nem jelent adekvát jogvédelmi formát az összes polgári jogi jogviszonyban; bizonyos esetekben a nemperes eljárásokat képezik a
- 30/31 -
jogvédelem megfelelőbb eszközét[1]. A nemperes eljárások csak negatív módon defininálhatóak, mint olyan eljárások, amelyek nem a kontradiktórius eljárás szabályai szerint zajlanak; ezen eljárások között az ügy tárgya szerint státuszkérdésre, vagyoni kérdésre irányuló, illetve nyilvántartási eljárások különböztethetőek meg[2]. Számos nemperes eljárást különböztetünk meg, amelyekre csak néhány közös általános jogi szabály alkalmazható, amennyiben az egyes nemperes eljárásokra vonatkozó külön törvények másként nem rendelkeznek. A Horvát Köztársaságban jelen tanulmány írásakor még nem került elfogadásra a nemperes eljárásokról szóló új törvény[3], így a bírósági nemperes eljárásokról szóló 1934. évi törvényt[4] általános jogszabályként alkalmazzák, amelynek szabályai minden nemperes eljárásra vonatkoznak.
A horvát nemperes eljárási jog megújításának szükségessége azoknak a meglévő jogforrások nem kielégítő jogi szerkezetére, és következetlenségére vezethető vissza, amelyek különböző állami-politikai időszakokban keletkeztek. Elemezve a nemperes eljárások[5] horvátországi jogi szabályozását, felismerésre került a nemperes eljárásokról szóló új törvény kidolgozásának és elfogadásának szükségessége, az eljárás korszerűsítése és a meglévő nemperes eljárások hiányoságainak megszüntetése céljából, és egyben szavatolandó a polgárok jogbiztonságát, valamint a hatékony és eredményes jogvédelmet. A Horvát Köztársaság Kormánya felismervén e jogterület reformjának szükségességét, beemelte azt a 2021-2026 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervbe[6] annak érdekében, hogy a C2.5.R1. számú reformintézkedés keretében növelje az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságát, megteremtendő a polgárok nagyobb fokú bizalmát. Figyelembe véve a nemperes eljárások jelenlegi normatív szabályozását, megállapításra került, hogy nem teljesült hiánytalanul az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről szóló Európai Egyezmény[7] 6. cikkében szavatolt eljárásjogi előírás. A fentiek eredményeként - figyelemmel a nemperes
- 31/32 -
eljárásokról szóló törvény elfogadásának alkotmányos szabályaira[8] is - a Horvát Köztársaság Igazságügyi és Közigazgatási Minisztériumánál munkacsoport alakult, amely kidolgozta a nemperes eljárásokról szóló törvény Tervezetét. A közelmúltban zajlott és zárult le e Tervezet e-konzultációja, amely lehetővé tette minden érdeklődő állampolgár, azaz a nyilvánosság számára is a törvény megalkotási folyamatába nyílt és nyilvános tanácskozások során a bekapcsolódást és a részvételt. Ezt követően a Kormány 198. ülésén elfogadásra került a nemperes eljárásról szóló törvényjavaslat, majd a törvényhozó testület előtti elfogadási eljárásra kerül sor.[9]
A nemperes eljárásról szóló új törvény elfogadása kivételes jelentőséggel bír a horvát közjegyzőség számára, miután az új törvény előirányozza számos hatáskör átruházását a bíróságoktól a közjegyzőkhöz. A horvát közjegyzők már de lege lata is sikeresen ellátnak számos bírósági nemperes eljárási feladatot az öröklési és végrehajtási eljárások körében, valamint a tavalyi év óta a telekkönyvi nyilvántartások körében is. A polgári jogi jogvédelem további átruházásának szükségessége, azaz újabb feladatok áttelepítése a bírósági nemperes hatáskörből közjegyzői hatáskörbe, amely a Horvát Köztársaság jogalkotási tervében szerepel, a túlterhelt bíróságok tehermentesítésével függ össze; csökkentendő a költségeket és lerövidítendő az eljárások időtartamát[10].
Jelen tanulmány bevezetésre, négy fejezetre és a záró gondolatokra tagolódik. A tanulmány második része a nemperes polgári eljárásjog történeti fejlődését és jelenlegi normatív kereteit mutatja be, valamint a terület horvátországi újraszabályozásának szükségességét. A harmadik rész a javasolt nemperes eljárási törvény normatív szerkezetére, valamint az új törvény Általános és Különös Részének normatív elemzésére vonatkozik. A negyedik fejezet a közjegyzők meglévő hatáskörét vizsgálja, a jogvita nélküli nemperes ügyekben, és de lege ferenda feladatként olyan megoldásokat javasol, amelyek javítanák a teljes nemperes eljárási jog működését. A tanulmány ötödik részében a vitatott kérdéseket, valamint a Tervezet a jogász szakma részéről történő fogadtatását kívánom vázolni, továbbá kritikai szemszögből mutatom be a Tervezet bizonyos részeit.
- 32/33 -
A Horvát Köztársaságban a nemperes eljárásjogban jelenleg is a Jugoszláv Királyság bírósági nemperes eljárásról szóló 1934. július 26-i törvényének rendelkezései vannak hatályban, figyelemmel az 1941. április 6. napja előtt elfogadott törvények további alkalmazásáról szóló külön törvényre[11]. Az utóbb említett törvény előirányozza, hogy a Horvát Köztársaságban az 1941. április 6. napja előtt elfogadott jogszabályok is hatályos jogként alkalmazhatóak, amennyiben nem ellentétesek a Horvát Köztársaság alkotmányával és törvényeivel, és ha olyan viszonyokat szabályoznak, amelyeket tételes jogi szabályok a Horvát Köztársaságban nem rendeznek. Az 1934. évi nemperes eljárási törvényt Horvátországban részlegesen alkalmazzák. Az alapvető probléma e törvény Általános Részének nem kielégítő és elavult szabályozásából ered. Éppen ezért a bírói gyakorlat vállalta fel az inadekvát és hiányos nemperes rendelkezések korrekciójának szerepét, ami viszont némely kérdésekben eltérő jogi álláspontok kialakulását eredményezi[12].
Történetileg az 1934. évi nemperes eljárási törvény, átvette és kibővítette az osztrák nemperes eljárási jog rendelkezéseit, amelyet az 1854-ben elfogadott császári pátens[13] kodifikált; mégpedig annak érdekében, hogy a nemperes eljárási törvény szabályait hozzáigazítsa az új polgári perrendtartáshoz.[14] E nemperes eljárási törvény általános szabályait, amelyek jogi kereteket képeznek az összes különös nemperes eljáráshoz, a Horvát Köztársaságban csak korlátozott terjedelemben alkalmazzák.[15] Szinte az összes különös nemperes eljárásfajtát a korábbi Jugoszlávia idején, illetve a Horvát Köztársaság függetlensége után elfogadott anyagi jogi törvények szabályozzák, amelyek derogálják az 1934. évi törvény bizonyos rendelkezéseit. Következésképpen a gyakorlatban a jogászok számos olyan törvénnyel találkoznak, amelyek részben eltérnek az 1934. évi törvény általános szabályaitól, és ez a helyzet jogbizonytalanságot teremt az irányadó jogi normák kiválasztása és alkalmazása tekintetében.
- 33/34 -
Horvátország még nem alkotta meg a nemperes eljárásról szóló saját törvényét, ellentétben a korábbi Jugoszlávia többi tagköztársaságaival, amelyek ezt megtették.[16] Ugyanakkor a Horvát Köztársaságban, a függetlenség után olyan anyagi jogszabályok egész sora került elfogadásra, amelyek eljárási rendelkezéseket is tartalmaznak; ezek elsősorban a vagyoni ügyeket szabályoznak, mint például a hagyatéki eljárást, a telekhatárok rendezésével, a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos eljárásokat, stb. Így tehát az említett 1934. évi nemperes eljárási törvényen kívül számos más törvényt alkalmaznak a Horvát Köztársaságban, amelyek részben a nemperes eljárási joganyagot is tartalmazzák.[17] Az ilyen, elsődlegesen anyagi jogi tárgyú, de nemperes eljárási rendelkezéseket is tartalmazó horvát törvények közé tartozik a családjogi törvény[18], az öröklési törvény[19], a tulajdonjogi és egyéb dologi jogokról szóló törvény[20], a telekkönyvi törvény[21], az értelmi fogyatékos személyek védelméről szóló törvény[22], az eltűnt személyek holtnak nyilvánításáról ás a halál bizonyításáról szóló törvény[23], végrehajtási törvény[24], csődtörvény[25], váltójogi törvény[26], és egyebek.
Következésképpen a Horvát Köztársaságban a nemperes eljárás jelenlegi jogi keretei számos különös nemperes eljárást ölelnek fel, amelyeket eltérő időszakokban megalkotott különböző anyagi jogi törvények szabályoznak, ami joghézagokhoz vezetett. E hézagokat kitöltik egyfelől az 1934. évi nemperes eljárási törvény általános szabályai, másfelől szubszidiárius jelleggel - mutatis mutandis - a polgári perrendtartási törvény rendelkezései[27] illetve a bírói gyakorlat. Ezért a jogforrások heterogenitása, a nemperes eljárásjogi szabályozás hiányosságai, valamint a Horvát Köztársaságban a jogbiztonság szavatolásának követelménye szükségessé tette egy új, átfogó nemperes eljárási törvény elfogadását, amely a nemperes eljárási jog alapvető forrása lesz.
- 34/35 -
A Horvát Köztársaság Kormánya 2021. júliusában meghozta a 2021-2026. évekre vonatkozó Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet, amelyben rögzítették, hogy az igazságügyi reform keretében a közjegyzők hatáskörébe utalják a jogvita nélküli ügyek nemperes eljárásait. Erre figyelemmel kidolgozásra került a nemperes eljárásról szóló törvény Tervezete, amely normatechnikailag jól strukturált: felépítését tekintve Általános és Különös Részből áll. A közjegyzők tekintetében a törvény egy duális koncepciót követ: megkülönbözteti az ún. eredeti és az ún. átruházott közjegyzői hatásköröket; ez összehangban áll a közjegyzőségről szóló törvénnyel[28], és a hosszú ideje követett közjegyzői gyakorlattal, illetve a közjegyzőség alapelveivel.[29]
A nemperes eljárásjog újraszabályozásának célja, hogy bővítse a nemperes eljárásokra vonatkozó általános szabályok körét. A törvénynek ezen általános rendelkezéseit az összes nemperes eljárásban alkalmazni kell, kivéve, ha más törvény eltérően rendelkezik.[30] A törvény általános rendelkezéseinek célja az egységes jogalkalmazás és a jogbiztonság növekedése; az általános rendelkezések egyfajta "univerzális megoldásként" kerülnek alkalmazásra az összes nemperes eljárásban, figyelembe véve a nemperes eljárások sokféleségét és különbözőségét. Különös figyelmet kell tehát fordítani az általános rendelkezésekre, azok átfogó és részletes megfogalmazására. A Tervezet Általános Része megkülönbözteti a kérelemre, illetőleg a hivatalból induló (officiális) nemperes eljárásokat; ennek megfelelően kerülnek meghatározásra az eljárási alapelvek is. A Tervezetben az általános rendelkezések szabályozzák a bíróság hatáskörének és összetételének kérdéseit, meghatározzák a felek fogalmát, eljárás-képességét és a meghatalmazottak jogállását.[31] Ezenkívül az Általános Rész rendezi a nemperes eljárások megindításának és lefolytatásának módját, a bizonyításfelvétel és a meghallgatások a határozathozatal rendjét, a határozatok fajtáit és azok joghatásait, a határozatokkal szembeni jogorvoslatok benyújtását az azok tárgyában történő határozathozatalt, továbbá a határozat jogerőre emelkedését és végrehajthatóvá válását.[32] A Tervezet általános szabályai tartalmazzák a közjegyzők a nemperes
- 35/36 -
eljárásokra vonatkozó hatáskörét is.[33] Tanulmányom e részében a továbbiakban a törvény terjedelmes (53 cikkből álló) Általános Részének csak néhány, közjegyzői szempontból legfontosabb rendelkezéseit taglalom.
A Tervezet első rendelkezései szabályozzák a törvény tárgyi hatályát, amely felöleli az összes nemperes eljárást, hacsak e törvény vagy más törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz. Rendelkezései alkalmazandóak az összes nemperes eljárásban, mind azokban is, amelyeket ennek a törvénynek a Különös Része szabályoz, mind pedig a más törvényekben szabályozott nemperes eljárásokra.[34] A törvény tartalmaz egy kiegészítő szabályt is, amely kiterjeszti az általános rendelkezések alkalmazását a bírósági hatáskörbe tartozó összes polgári ügyre, amelyeknek szabályai nem rögzítik kifejezetten valamely más eljárás szabályai szerint történő eljárást, de csak akkor, ha ez megfelel az adott polgári ügy jogi természetének.[35] Ily módon a nemperes eljárásról szóló törvény általános rendelkezései más polgári ügyekre is alkalmazhatóak, ha azok bírósági hatáskörbe alá tartoznak, annyiban, amennyiben jogszabály valamely más, eltérő eljárásfajtát az adott ügyre kifejezetten elő nem irányoz.[36] A nemperes eljárási törvény alkalmazása ezáltal kiterjed minden olyan polgári ügyek mindazon szegmensére, amelyek nem tartoznak valamely másfajta eljárásrend hatálya alá.
Az a szerv, amely a Tervezet szerint eljárni jogosult a nemperes eljárásokra vonatkozó általános határköri szabály szerint, a bíróság; a közjegyzőnek ezzel szemben csak a törvényben kifejezetten meghatározott nemperes ügyekben áll fenn hatásköre.[37] A közjegyzők külön törvények alapján vettek át, és már sok éven keresztül sikeresen alkalmaztak számos nemperes eljárást, különösen az öröklési jog és végrehajtás területén. A közjegyzők nemperes eljárásokra vonatkozó hatáskörét a Tervezet Általános Részének III. Fejezete duális módon szabályozza. A közjegyző felhatalmazással rendelkezik egyrészt az ún. eredeti közjegyzői feladatok elvégzésére, olyan esetekben, amikor a törvény előírja, hogy közjegyző előtt indítható meg és folytatható le az eljárás és közjegyzői okirat állítható ki. Másfelől a törvény előirányozza, hogy a közjegyző bírósági megbízottként (sudski povjerenik) jár el, ha az illetékes elsőfokú bíróság, törvényi felhatalmazás alapján a közjegyzőt bízza meg az eljárás lefolytatásával vagy egyes eljárási cselekmények elvégzésével.[38] Ilyen esetekben a közjegyző a törvény rendelkezései szerint köteles a nemperes ügyekben az eljárási cselekményeket
- 36/37 -
ugyanolyan módon elvégezni, ahogyan az illetékes bíróság végzi el.[39] Kifejezetten kimondja a Tervezet azt is, hogy a közjegyző nem dönthet a ténykérdéssel kapcsolatos vitában; ilyen vita esetén a közjegyző köteles az ügyet a bíróságnak visszaadni. A közjegyzőség ugyanakkor kifejezett felhatalmazást kap arra, hogy nem vitatott tények alapján döntsön a jogkérdéssel kapcsolatos vitában, de csakis az eljárásban szereplő összes fél és érdekelt hozzájárulásával; ellenkező esetben ugyanis a közjegyző szintén köteles visszaadni az ügyet a bíróságnak.[40]
A közjegyzők szempontjából legérdekesebb az az újonnan bevezetendő rendelkezés, amelyet a Tervezet 52. szakasza tartalmaz, és amelynek révén a Horvát Köztársaságban bővülne a közjegyzők hatásköre; ez a rendelkezés 2023. szeptember 1. napján lépne hatályba.[41] Eszerint a közjegyzők bírósági megbízottként újonnan nyernének hatáskört a telekhatárok megegyezéssel történő rendezésére, a közös tulajdon megegyezéssel történő megszüntetésére, úgyszintén a házasság közös megegyezésen alapuló felbontására, feltéve, hogy a házastársaknak nincs közös kiskorú gyermeke, valamint az élettársi kapcsolat közös megegyezésen alapuló megszüntetésére irányuló eljárásban, amennyiben az életközösségben nem él kiskorú gyermek. Fontos hangsúlyozni, hogy a bíróságnak nincs mérlegelési szabadsága atekintetben, hogy közjegyzői hatáskörbe utalja-e az ügyet vagy sem; a bíróság minden olyan esetben köteles az ügyet közjegyzőnek átadni, amikor azt az adott fajtájú nemperes eljárásra nézve a törvény kifejezetten előirányozza.[42] Az igazságügy-miniszter külön rendeletben határozza meg a törvényben rögzített bírósági nemperes ügyek közjegyzői hatáskörbe utalásának módját. A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapulvételével a bíróságok várhatóan évente 4500 ügyet utalnak a közjegyzőkhöz.[43]
A közjegyzőkkel összefüggésben a törvény Általános Része ugyancsak szabályozza a közjegyzői határozatokkal szemben benyújtott jogorvoslati eljárást is. A közjegyző köteles a végzése ellen benyújtott jogorvoslatot az őt megbízó elsőfokú bíróságnak az iratokkal együtt megküldeni. Utóbbi bíróság, ha maga nem ad helyt a fellebbezésnek, és maga nem változtatja meg vagy helyezi hatályon kívül a megtámadott végzést, akkor azt továbbítani köteles ahhoz a bírósághoz, amely az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzései ügyeiben a jogorvoslati eljárásra hatáskörrel rendelkezik. Tehát, ha az elsőfokú bíróság a megtámadott közjegyzői végzést hatályon kívül helyezi, maga is megoldhatja az ügyet, vagy azt visszaküldheti a közjegyzőnek az új határozat meghozatala céljából. Ha viszont az elsőfokú bíróság felterjeszti az ügyet a másodfokú bírósághoz, és utóbbi
- 37/38 -
hatályon kívül helyezi a megtámadott közjegyzői határozatot, akkor eldöntheti, hogy az ügyet a közjegyzőhöz vagy pedig az elsőfokú bíróságnak utalja vissza új eljárásra.[44] A törvény kifejezetten előírja, hogy a közjegyzők által lefolytatott nemperes eljárásokban nem kell fizetni bírósági illetéket. A közjegyzők jogosultak lesznek kiegészíteni a nemperes eljárásban hozott hiányos végzéseiket, illetve végzést hozhatnak végzéseik kijavításáról is.[45]
Fontos hangsúlyozni, amennyiben egyes kérdéseket nem szabályoz a nemperes eljárásról szóló törvény, akár a törvény Általános, akár a Különös Részben, akkor mutatis mutandis kell alkalmazni a peres eljárás rendelkezéseit kell.[46]
A Tervezet második része számos egyedi nemperes eljárás-fajtát szabályoz, amelyek lefolytatásában nagyrészt a közjegyzők vesznek részt. A közjegyzői törvényben[47] korábban már eredeti közjegyzői hatáskörként rögzített közjegyzői letéti eljárás, valamint az önkéntes értékbecslési és értékesítési eljárás mellett a közjegyzők jelen Tervezet Különös Részében jogvita nélküli ügyekben hatáskört nyernének az eltűnt személyek holtnak nyilvánítása iránti eljárásra; a házassági kötelék vagy az élettársi kapcsolat felbontása, a telekhatárok rendezésével, a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos eljárásokra ezzelszemben külön jogszabályok rendezik majd. A Tervezet második része az egyes különös eljárásokat részletesen szabályozza, így az eltűnt személyek holtnak nyilvánítását és a halál bizonyítását, az önkéntes értékbecslést és értékesítést, a bírósági és közjegyzői letétet, az okiratok bírósági megsemmisítését.[48]
Az eltűnt személyek holtnak nyilvánítása és az olyan személy halálának bizonyítására irányuló eljárást, akinek halála tekintetében nem áll rendelkezésre a törvényben meghatározott bizonyíték, a közjegyzők, mint az illetékes bíróság megbízottjai járnak el. Az eljárás lefolytatására annak a járásbíróságnak (općinski sud) a területén székhellyel rendelkező közjegyző illetékes, amelynek területén a holtnak nyilvánítandó személynek, illetve annak, akinek halálát kell bizonyítani, az utolsó lakóhelye vagy tartózkodási helye volt. A Tervezet második részének I. fejezete szabályozza az eltűnt személy holtnak nyilvánításának előfeltételeit, az illetékességet, az eljárás megindítására jogosultak körét, az eljárás megindításának, a meghallgatásnak, a határozathozatalnak, valamint a fellebbezésnek módját, illetve határidejét.[49] Egy további különös nemperes
- 38/39 -
eljárásként nevesíti a Tervezet második részének II. fejezete a dolgok önkéntes értékbecslésének és értékesítésének lehetőségét, amely eljárásra a bíróság és a közjegyző versengő hatáskörrel rendelkezik (eredeti közjegyzői hatáskör). A dolgok önkéntes értékbecslése és értékesítése iránti eljárása azt teszi lehetővé, hogy bárki nyilvános értékbecslést és értékesítést kérelmezzen a tulajdonában álló egyes dolgok, vagyonának egyes más elemei vagy teljes vagyona tekintetében.[50] A törvény Különös Részében szabályozott további eljárás a bírósági és közjegyzői letét iránti eljárás, mint eredeti közjegyzői hatáskör. Noha a közjegyzői letétet a közjegyzőkről szóló törvény és a közjegyzői ügyviteli szabályzat[51] rendelkezései szabályozzák, az új Tervezet szerinti szabályok versengő módon kerülnek majd alkalmazásra etekintetben; utóbbiak mint lex posterior fogják derogálni a jelenlegi rendelkezéseket (lex priori), kivéve azokat a kérdéseket, amelyek részletesebben vannak szabályozva a közjegyzői ügyviteli szabályzatban.[52] Az okiratok és értékpapírok megsemmisítése, mint a Tervezet szerinti negyedik különleges eljárás tekintetében a Tervezet előírja, hogy kizárólag bíróságok lesznek jogosultak eljárni az okirat fajtájától (azaz a semmisé nyilvánítás esetkörétől) függően; a közjegyzők pedig csak az okirat elvesztésének a Hivatalos Közlönyben (Narodne novine) és a nyilvántartásban a fél kérelmére történő közzétételében működhetnek közre[53]. Erre tekintettel irányoz elő a Tervezet 114. cikke közjegyzői eljárást arra az esetre, amikor olyan okirat vagy értékpapír tűnik el, amely tartalmazza a jogosult megnevezését, és amelynek bírósági semmissé nyilvánítása lehetséges.
Az újonnan rögzített különös nemperes eljárási szabályok tehát többnyire felölelik a közjegyzői eljárásokat legyen szó kizárólagos, akár a bíróságokéval versengő hatáskörökről, vagy az eredeti közjegyzői hatáskörbe tartozó feladatokról. Mindezzel kifejeződik az a bizalom, amellyel az állam viszonyul a közjegyzők, mint olyan közhitelességgel felruházott személyek iránt, akik már hosszú évek óta sikeresen folytatnak le egyéb nemperes eljárásokat.
Ahhoz, hogy képet kapjunk a nemperes eljárások jelenlegi horvátországi helyzetéről, az alábbiakban vázolom a belső jogi kereteket, amelynek alapján a közjegyzők már sok éve eredményesen folytatnak le nemperes eljárásokat, illetve
- 39/40 -
működnek közre azokban. A de lege lata állapot szerint a Horvát Köztársaságban a közjegyzők nemperes eljárások terén a hagyatéki eljárásokban, a végrehajtási eljárásokban, a bírósági nyilvántartásokból és a telekkönyvi nyilvántartásból származó kivonatok kiadása iránti eljárásokban rendelkeznek hatáskörrel, valamint - újonnan szabályozott hatáskörként - a telekkönyvi nyilvántartásokba történő bejegyzés iránti kérelmek benyújtása, valamint a telekkönyv felvétele és megújítása iránti eljárásban.[54] A közjegyzők némely nemperes eljárásokban bírósági megbízottként járnak el, míg más eljárásokban olyan jogosítványokkal rendelkeznek, amelyek a közjegyzők törvény szerinti eredeti hatáskörének tekinthetőek. Hangsúlyozni kell azt is, hogy vannak még további jogvita nélküli nemperes ügyek, amelyek de lege ferenda szintén közjegyzői hatáskörbe utalhatóak lennének.
A Horvát Köztársaságban a közjegyzői működés alapját a közjegyzői törvény 2. cikke határozza meg, amely kimondja, hogy a közjegyzői szolgálat egyebek mellett a törvényben rögzített esetekben a bíróságok vagy más szervek által elrendelt eljárások lefolytatásából áll. Megjegyzendő az is, hogy már az 1934. évi nemperes eljárási törvény 4. §-a is kimondja, hogy a közjegyző bírósági megbízottként járhat el oly módon, hogy a bíróság a felek érdekét szem előtt tartva a közjegyzőt bízhat meg nemperes ügyekben bizonyos bírósági cselekmények elvégzésével.[55]
A közjegyzők hagyatéki eljárások lefolytatására vonatkozó hatásköre a közjegyzői törvényen alapul, amely kimondja[56], hogy a közjegyzők eljárással kapcsolatos feladatait a törvény szabályozza. Ennek a követelménynek az öröklési törvény tett eleget, amelyet 2003-ban fogadtak el. A közjegyzők bírósági megbízotti jogállását a közjegyzői törvény 158. cikke rögzíti, amely kimondja, hogy a bírósági megbízottként eljáró közjegyzőkre megfelelően kell alkalmazni azon eljárásnak szabályait, amelyeknek keretében őket megbízzák bizonyos feladatok elvégzésével; ezen eljárás-fajta szabályai irányadóak különösen a bíró kizárására, a kézbesítésre, a jogsegélyre, az adatok kezelésére, stb. A közjegyzők hagyatéki eljárással kapcsolatos feladatköre az öröklési törvény 176. cikkéből ered. Ez kimondja, hogy a hagyatéki eljárások lefolytatására a járásbíróság vagy bírósági megbízottként a közjegyző rendelkezik hatáskörrel; azzal, hogy a bíróság a hagyatéki eljárás lefolytatásával megbízza a közjegyzőt, és e célból megküldi
- 40/41 -
számára a halotti anyakönyvi okiratot.[57] A közjegyzők tehát bírósági megbízottként járnak el, de csak a jogvita nélküli esetekben, amelyek az öröklési törvény rendelkezései szerint nemperes eljárásoknak minősülnek, és amelyekben a nyilvánosság kizárt.[58] Eszerint tehát az öröklési törvény rendelkezéseit alkalmazzák a hagyatéki eljárásban; ha pedig valamely kérdés nincs szabályozva a öröklési törvényben, akkor mutatis mutandis a polgári perrendtartást kell alkalmazni.
Bírósági megbízottként a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása során jogosult minden olyan cselekmény elvégzésére és minden olyan határozat meghozatalára, amelyet a járásbíróság bírója ugyanabban az ügyben meghozhat, kivéve azokat a határozatokat, amelyek tekintetében a törvény eltérően rendelkezik.[59] A közjegyző minden esetben köteles a teljes hagyatéki eljárás során biztosítani, hogy a felek jogai a lehető leghamarabb megállapításra kerüljenek és biztosítva legyenek, különös figyelemmel arra, hogy a kiskorú, az értelmi fogyatékos és olyan más sérült személyek jogainak és érdekeinek védelmére, akik saját maguk erről nem képesek gondoskodni.[60]
A közjegyzők ugyancsak közreműködnek kereskedelmi bíróságok (trgovački sud) által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzések iránti nemperes eljárásokban, továbbá a telekkönyvi bíróságok (zemljišnoknjižni sud) eljárásaiban. A közjegyzők a bírósági nyilvántartásról szóló törvény[61] 5. cikke értelmében, hatásköreikkel összhangban és az említett törvény rendelkezéseinek megfelelően a kereskedelmi bíróságok nyilvántartásával történő kapcsolattartásra felhatalmazott jogalanyok - a gazdasági társaságok tekintetében -, illetve jogosultak a nyilvántartásba való bejegyzés iránti kérelmet elektronikusan is benyújtani. A közjegyzők egyúttal jogosultak kivonatok, másolatok kiadására a bírósági nyilvántartás főkönyvében vagy az irattárban tárolt és elérhető adatokról, illetve iratokról; ennek során a közjegyzők ugyanazokkal jogosítványokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint az erre felhatalmazott bírósági tisztviselők.
2017-ben a közjegyzők hatásköre kibővült a telekkönyvi nemperes eljárásokban történő közreműködésre, az elektronikus telekkönyvi bejegyzések foganatosítása tekintetében. A telekkönyvi nyilvántartási törvény 105. cikke szerint a
- 41/42 -
telekkönyvi eljárásokban oly módon vesznek részt a közjegyzők, hogy - mint az informatikai rendszer feljogosított felhasználói - kérelmeket elektronikusan nyújthatnak be a telekkönyvi bírósághoz, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva. A telekkönyvi nyilvántartási törvény módosításáról szóló törvény[62] 2023. február 10. napjától bevezette a kérelmek kizárólag elektronikus úton történő benyújtását a közjegyzők és ügyvédek számára, a telekkönyvi nyilvántartások és a kataszterek közös információs rendszerében (Zajednički informacijski sustav zemljišnih knjiga i katastra).[63] Előírták továbbá a közjegyzők számára, hogy hivatalos cselekményeik elvégzése során - éspedig az olyan közjegyzői okiratok kiállítása, illetve az olyan magánokiratokon szereplő aláírások hitelesítése során, amely a telekkönyvi nyilvántartásba történő bejegyzés alapjául szolgál - hivatalból továbbítsák az okiratot a nyilvántartást vezető hatósághoz, kivéve, ha a ügyfél, kifejezetten ellenezi a kérelemnek a közjegyző általi továbbítását. A közjegyzők az informatikai rendszer feljogosított felhasználóiként telekkönyvi nyilvántartási törvény alapján jogosultak telekkönyvi kivonatok kiállítására az ügyfél kérelmére. A kérelmek elektronikus benyújtásának módját a telekkönyvi elektronikus ügyintézésről és annak felhasználóiról szóló szabályzat[64] 4., 11. és 12. cikkei szabályozzák; kivonatok kiállítása iránti eljárást pedig eljárását ugyanezen szabályzat 8. cikke.
A telekkönyvi nyilvántartási törvény 2022-ben elfogadott novellája kibővítette a közjegyzők hatáskörét nemperes eljárásban oly módon, hogy a közjegyzők, mint a bíróság megbízottak működhetnek közre az ún. "telekkönyv felvétele és megújítása" iránti különleges eljárásban (postupak osnivanja zemljišne knjige)[65]. A bíróság elnöke az igazságügyi miniszter előzetes határozata alapján a közjegyzők, mint bírósági megbízottak hatáskörébe utalhatja ezt az eljárást.[66] A telekkönyv felvételére és megújítására új kataszteri felmérést követően és a kataszteri rendszerben rendelkezésre álló adatok alapján kerül sor. Az ilyen eljárásban a közjegyző jogosult az összes olyan cselekmény elvégzésére, amire a bíró vagy a telekkönyvi hivatali tisztviselő fel van jogosítva, azaz pl. a meghallgatás tartására és nyilvántartási betét tervezetének összeállítására. A telekkönyv felvétele és megújítása iránti eljárás lefolytatásának célja megállapítani és bejegyezni az ingatlan valódi tulajdonosát, illetve az egyéb bejegyezhető jog tényleges jogosultját, ami valószínűsítéssel történik. A téves adatokat helyesbíteni lehet
- 42/43 -
kiigazítási eljárásban; a félnek később lehetősége van eziránt peres eljárást is kezdeményezni.[67]
A Horvát Köztársaságban a közjegyzők 2005 óta rendelkeznek hatáskörrel a végrehajtási eljárásokban is, jóllehet a végrehajtási eljárásokban rendszerint nem beszélhetünk "nem vitatott ügy".[68] A végrehajtási törvény rendelkezései[69] alapján a közjegyzők közokirat (vjerodostojna isprava) alapján folytatják a végrehajtási eljárást, oly módon, hogy meghozzák a végrehajtási elrendeléséről szóló határozatot valamely közokirat alapján. Ennek megfelelően a közjegyzők csak nem vitatott követelések tekintetében folytatnak le végrehajtási eljárást, eredeti közjegyzői hatáskörbe tartozó feladatként. Már a törvény bevezető rendelkezései deklarálják, hogy hogy a közjegyzők is lefolytatnak végrehajtási eljárást, valamint a követelések biztosítása iránti eljárást. A végrehajtási törvény szabályozza tehát azt az eljárást, amely szerint a közjegyzők a követelések kikényszerítését viszik véghez végrehajtható közokiratok alapján, úgyszintén azt az eljárást, amely a követelések bíróságok vagy közjegyzők általi biztosítása irányul, nem érintve a külön törvényben rögzített eltérő szabályokat.[70] A végrehajtási törvény 2020. évi legújabb módosításai [71] erősítették a közjegyzők helyzetét a végrehajtási eljárásban, biztosítván számukra a bírósági megbízott jogállását, oly módon, hogy a közokiratok alapján történő végrehajtás iránti ügyeket a bíróságokon keresztül egyenletesen és elektronikusan osztják el a közjegyzők között.[72]
Előírták ezért, hogy, hogy a közokiratokon alapuló végrehajtás iránti ügyek automatikusan kerülnek kiosztásra a közjegyzők mint bírósági megbízottak között, mégpedig a családnevük betűrendes sorrendjében, az illetékességi területükre és székhelyükre vonatkozó szabályok szerint.[73] A végrehajtási törvény 39a. cikke alapján a közjegyzők bírósági megbízottak; a bíróságok pedig elektronikusan továbbítják a közjegyzőkhöz a végrehajtási ügyeket, éspedig egy külön rendelet - a végrehajtási eljárások nyomtatványairól, az abban érdekelt felek közötti elektronikus kommunikáció módjáról és az ügyek közjegyzők közötti
- 43/44 -
kiosztásának módjáról szóló Szabályzat[74] - alkalmazásával.[75] Ezenkívül a végrehajtási törvény 278. szakaszának (2) bekezdésének rendelkezése kimondja, hogy a közjegyzők a végrehajtási eljárásban bírósági megbízottként végeznek eljárási cselekményeket, biztosítandó a végrehajtási eljárásokban a közjegyzői tevékenység pártatlanságát. Mindemellett a végrehajtási törvény novellája közokirat alapján történő végrehajtás esetén bevezette az adóssal szembeni értesítési kötelezettséget, amely szerint őt még a végrehajtás elrendeléséről szóló határozat meghozatala előtt értesíteni kell. E rendelkezés célja biztosítani a tudomásszerzést arról, hogy köteles rendezni az adósságát, és hogy a vele szemben már végrehajtási eljárást kezdeményeztek.[76] Ez a rendelkezés eképpen adósvédelem szintjének növelése és az audiatur et altera pars elvének hatékonyabb érvényre juttatása az eljárásban.[77] Fontos hangsúlyozni, hogy a közokirat alapján történő végrehajtás iránti ügyekben a végrehajtást elrendelő határozattal szemben a kifogás (prigovor) benyújtásának lehetősége továbbra is fennáll, ami az adós számára biztosítja, hogy polgári eljárásban kérjen bírói jogvédelmet.[78]
A végrehajtási törvény módosítása révén a törvényalkotó elsősorban az eljárás-ökonómiai szempontokat tartott szem előtt, minimumra csökkentendő a költségeket, ezenkívül biztosítani kívánta a közjegyzők pártatlanságát az ügyek egyenletes eloszlása révén; mindemellett "europaizálni" igyekezett a végrehajtási eljárást azáltal, hogy az adós előzetes értesítésére vonatkozó kötelezettség bevezetésével teljesítette az Európai Unió Bíróságának a Pula Praking[79] és Zulfikarpašić[80] ügyekben megfogalmazott elvárásait, figyelembe véve az audiatur et altera pars elvét.
A jelenlegi közjegyzői eljárásokon kívül számos olyan hatáskör létezik még a nemperes eljárásjog terén - jogvita nélküli ügyek - amelyek de lege ferenda
- 44/45 -
szintén közjegyzői hatáskörbe utalhatóak lennének.[81] Ilyen ügyként említhető meg különösen a személyi jogállás terén az apaság és az anyaság elismerése, míg a családjog egyéb területein a gyermek, illetve a szülőtartással, illetve a (volt) házastársat megillető tartási igényekkel kapcsolatos eljárások.[82] A dologi jogviszonyok terén a Tervezet által már javasolt új hatáskörök, a közös tulajdon megszüntetése és a telekhatárok megegyezéses rendezésén túl, a közjegyzői eljárások alkalmasak lehetnének a tulajdonostársak között a tulajdonjog gyakorlásával kapcsolatos kérdések megegyezéssel történő rendezésére is. Egy másik lehetséges - a bíróságokéval versengő - közjegyzői hatáskör lehetne a bizonyítékok "perenkívüli biztosításával" (azaz az előzetes bizonyítással) kapcsolatos feladatok ellátása; mindemellett a közjegyző megkeresés alapján - mint "megkeresett közjegyző" ("zamoljeni javni bilježnik") - is közreműködhetne a bizonyításfelvétel terén, pl. a tanúk meghallgatásának foganatosításával.[83] A közjegyzői hatáskörök bővítésének további terrénumát képezhetné a társasági jog, azaz a kereskedelmi jogi nemperes eljárások joga, akár oly módon, hogy a bíróság a közjegyzőt bizonyos cselekmények elvégzésével bízzák meg, akár pedig úgy, hogy a közjegyző a felek meghatalmazása alapján végezne bizonyos cselekményeket.[84]
A nemperes eljárásokról szóló törvény Tervezetének elektronikus vitájába (e-konzultáció) a bírók, az ügyvédek mellett bekapcsolódott a Horvát Közjegyzői Kamara is. Összesen tizenhat észrevétel került megfogalmazásra az e-konzultáció során. A legnagyobb ellenállás a hatáskörök bíróságokról a közjegyzőkre történő átruházásával szemben ügyvédi körökben merült fel. Eszerint a közös megegyezésen alapuló házasságfelbontással kapcsolatos ügyeket indokolt lenne - még kiskorú gyermek hiányában is - továbbra is az erre szakosodott családjogi bírók hatáskörében meghagyni. Megfogalmazódott az az észrevétel is, miszerint a telekhatárok megegyezéses rendezése és közös tulajdon megszüntetése tekintetében nem lenne indokolt közjegyzői közreműködéssel lefolytatandó külön eljárást előírni; elegendő lenne ehelyett pusztán a felek szerződéses megállapodása.
Szemben a fenti állításokkal el kell mondani, hogy a házasságok közös megegyezésen alapuló, közjegyzői közreműködéssel történő felbontása már évek óta sikeresen működik Spanyolországban, Észtországban, Szlovéniában, Romániában,
- 45/46 -
Lettországban, Franciaországban és Luxemburgban.[85] Ezzel kapcsolatban fontos leszögezni azt a körülményt is, amelyet a szlovén kollégák - különösen a nemrég befejezett JuWiLi projektben[86] - hangsúlyoztak, miszerint a közjegyzői iroda sokkal "otthonosabb" és jóval stresszmentesebb környezetet nyújt. Ilyen környezetben a házastársak akár könnyebben juthatnak megegyezésre, tekintettel arra, hogy egy házasságfelbontás rendkívüli stresszes és megviselő mindkét házastárs számára; ezt az eljárást tehát érzelmileg és időbelileg is a lehető legjobban meg kell könnyíteni számukra. Különösen így van ez, ha vitamentes bontásról van szó, amikor is a házastársak mindenben megállapodtak, és nyilván a lehető leggyorsabban le kívánják zárni életüknek e fejezetét, és új életet szeretnének kezdeni.[87] Kiskorú gyermekekről nem esik szó az ilyen eljárásban, hiszen ezeknek a házastársaknak nincs kiskorú gyermeke; közöttük pedig már létrejött a konszenzus a kötelék felbontásáról és a házastársi közös vagyon megosztásáról. A közjegyzők a nemperes eljárások lefolytatása révén fontos szerepet vállaltak a polgárok jogbiztonságának szavatolásában, a lehető legkevesebb állami kiadással, mert a rájuk bízott feladatokat magas színvonalon, hatékonyan és célorientáltan látják el. Összegezve a fentieket, úgy vélem, hogy nincs semmi ok arra, hogy a házassági bontóeljárások, valamint a Tervezet által meghatározott egyéb nemperes eljárások, ne kerüljenek a közjegyzők eredeti vagy átruházott hatáskörébe, különös tekintettel arra, hogy a közjegyzők magasan képzett jogászok, akik sikeresen látnak el több, már korábban átvett nemperes eljárást is.[88]
A nemperes eljárási jog általános szabályainak elavultsága és nehéz alkalmazhatósága, valamint az egyes eljárásfajták szabályainak szétszórtsága miatt a Horvát Köztársaságban új nemperes eljárásról szóló törvény elfogadását javasolták, amely csökkentené a formaságokat, és a nemperes eljárásokat rugalmasabbá és költségkímélőbb tenné. Az újonnan szabályozott nemperes eljárásjog megteremtésével egyúttal korszerűsíti is az eljárásjognak e területét, kiküszöbölve a jogbizonytalanságot; mindemellett magas szintű és átlátható jogvédelmet biztosít a polgárok számára. A Tervezet Általános Része - az egyetemes alkalmazás igényével - részletes szabályokat teremt valamennyi nemperes eljárásra,
- 46/47 -
míg Különös Rész, számos olyan nemperes eljárást szabályoz, amelyekre eddig különböző helyeken fellelhető elavult normák vonatkoztak.
A közjegyzők, közbizalmat élvező személyként, önállóan és függetlenül látnak el közszolgálatot; az állam a hatáskörök bizonyos szeletét a bíróságoktól a közjegyzőkre ruházza át, szavatolandó a jogbiztonságot és az egyes eljárások hatékonyságát, és a megelőző jogvédelmet, illetve tehermentesítve a bíróságokat. Éppen a jogban járatlan felek részére biztosítandó jogvédelemnek ez a megelőző, preventív jellege, valamint az eljárásban érdekelt valamennyi fél azonos védelme jelenti azt a kiindulópontot, amelyre tekintettel a törvényhozó úgy határoz, hogy normatív módon bővíti a közjegyzők hatáskörét a nemperes eljárásokban. A nemperes eljárási hatáskörök közjegyzői hatáskörbe történő áttelepítésére azzal a céllal kerül sor, hogy csökkenjen a bíróságok polgári ügyekben való leterheltsége, valamint az eljárások költségei - és ezáltal az állami költségvetés terhei is -, egyúttal pedig rövidebbé váljon az eljárások időtartama. A Horvát Köztársaságban hatályos jelenlegi tételes jogi szabályozás alapján a közjegyzők bizonyos nemperes eljárásokat bírósági megbízottként folytatnak le, míg más eljárásokban olyan hatáskörökkel rendelkeznek, amelyek a törvényben meghatározott "eredeti" hatáskörnek minősülnek. Ez a dualitás, azaz a határkörök átruházott és eredeti hatáskörökre történő felosztása összehangban áll a közjegyzőségről szóló törvénnyel, a hosszú ideje kialakult közjegyzői gyakorlattal és a közjegyző intézmény alapelveivel.
Az új nemperes eljárási törvény a vázoltakra figyelemmel tehermentesíti a bíróságokat azáltal, hogy bírói nemperes eljárási hatásköröket utal közjegyzői hatáskörbe, megőrizve egyúttal a közjegyzői jogvédelem eddigi "hagyományos" területeit, és szem előtt tartva a jogbiztonság követelményét. A korábban is a közjegyzők hatáskörébe tartozó és az és újonnan hatáskörükbe utalt nemperes feladatok mellett de lege ferenda további lehetőségek is kínálkoznak a bíróságoktól közjegyzői hatáskörbe utalni bizonyos ügyeket, így pl. a tulajdoni jogviszonyok, a személyállapoti és családjogi viszonyok körében, továbbá a bizonyítási eljárás terén - olyan területeken, amelyeken nemperes eljárásokat más EU-tagállamok közjegyzői már régóta lefolytatnak. ■
JEGYZETEK
[1] Triva, Siniša, Građansko parnično procesno pravo. Peto izmijenjeno i dopunjeno izdanje, Narodne novine, Zagreb, 1983, 11 o.
[2] Pravni leksikon. Leksikografski zavod Miroslav Krleža, Zagreb, 2007, 498. o.
[3] A nemperes eljárásokról szóló törvény tervezete (Nacrt prijedloga zakona o izvanparničnom postupku) https://esavjetovanja.gov.hr/ECon/MainScreen?entityId=23055 (letöltve 2023. február 23. napján).
[4] A Jugoszláv Királyság bírósági nemperes eljárásról szóló, 1934. július 26. napján kelt törvénye (Zakon o sudskom vanparničnom postupku za Kraljevinu Jugoslaviju od 26. srpnja 1934.; Službene novine 175. o.).
[5] A szűk értelemben a nemperes eljárás egy olyan bírósági kognitív polgárjogi eljárás, amely rendszeresen rendezi a nem vitás polgári ügyeket, de csak akkor, ha a törvény ezt kifejezetten előirányozza. Pravni leksikon, Leksikografski zavod Miroslav Krleža, Zagreb, 2007., 497. o.
[6] Nacionalni plan oporavka i otpornosti 2021-2026. https://tinyurl.hu/Piuo (letöltve 2023. február 12. napján).
[7] Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény (Europska konvencija za zaštitu ljudskih prava i temeljnih sloboda; Narodne novine - Međunarodni ugovori, MU 18/97, 6/99, 14/02, 13/03, 9/05, 1/06, 2/10, 13/17 (Magyarországon kihirdette az 1993. évi XXXI. törvény - a fordító megjegyzése).
[8] Horvát Köztársaság Alkotmánya (Ustav Republike Hrvatske; Narodne Novine [a továbbiakban: NN] 56/90, 135/97, 08/98, 113/00, 124/00, 28/01, 41/01, 55/01, 76/10, 85/10, 05/14); ld. a 2. cikk, (4) bekezdés 1. fordulatát.
[9] https://mpu.gov.hr/vijesti/sjednica-vlade-novi-zakon-o-izvanparnicnom-postupku/26825 (letöltve 2023. március 4. napján).
[10] Dika, Mihajlo, Izvanparnična" i koncilijacijska funkcija javnih bilježnika - de lege lata i de lege ferenda. Zbornik Pravnog fakulteta u Zagrebu, Vol. 59., 2009. (br. 6), 1153. o.
[11] Zakon o načinu primjene pravnih propisa donesenih prije 6. travnja 1941., NN 73/91.
[12] Maganić, Aleksandra, Novi pravci reforme izvanparničnog prava u Republici Hrvatskoj. Zbornik Aktualnosti građanskog procesnog prava - nacionalna i usporedna pravnoteorijska i praktična dostignuća, 2015, 150. o.
[13] Gesetz über das gerichliche Verfahren in Rechtsangelegenheiten außer Streitsachen, von 9. 8.1854. (RGBI.208).
[14] Az 1929 július 13. napján kelt jugoszláv Polgári Perrendtartás (Zakon o sudskom postupku u građanskim parnicama za Kraljevinu Jugoslaviju od 13. jula 1929. godine).
[15] Maganić, Aleksandra, Nužnost reforme Hrvatskog izvanparničnog prava. Zbornik pravnog fakulteta u Rijeci v. 27, 2006, (br. 1) 467. o.
[16] Maganić, Aleksandra, Ibid. 470. o.
[17] Maganić, Aleksandra, Ibid. 466. o.
[18] Családjogi törvény (Obiteljski zakon) NN 103/15, 98/19, 47/20.
[19] Öröklési törvény (Zakon o nasljeđivanju) NN 48/03, 163/03, 35/05, 127/13, 33/15, 14/19.
[20] Tulajdonjogi és egyéb dologi jogokról szóló törvény (Zakon o vlasništvu i drugim stvarnim pravima) NN 91/96, 68/98, 137/99, 22/00, 73/00, 129/00, 114/01, 79/06, 141/06, 146/08, 38/09, 153/09, 143/12, 152/14, 81/15, 94/17.
[21] A telekkönyvi nyilvántartásról szóló törvény (Zakon o zemljišnim knjigama) NN 63/19, 128/22.
[22] Az értelmi fogyatékos személyek védelméről szóló törvény (Zakon o zaštiti osoba s duševnim smetnjama) NN 76/14.
[23] Az eltűnt személyek holtnak nyilvánításáról és a halál bizonyításáról szóló törvény (Zakon o proglašenju nestale osobe umrlom i dokazivanju smrti) NN 10/74, 53/91.
[24] Végrehajtási törvény (Ovršni zakon) NN 112/12, 25/13, 93/14, 55/16, 73/17, 131/20, 114/22.
[25] Csődtörvény (Stečajni zakon) NN 71/15, 104/17, 36/22.
[26] Váltójogi törvény (Zakon o mjenici) NN 74/94, 92/10.
[27] Polgári perrendtartás (Zakon o parničnom postupku) SL SFRJ 4/77, 36/77, 6/80, 36/80, 43/82, 69/82, 58/84, 74/87, 57/89, 20/90, 27/90, 35/91, i NN 53/91, 91/92, 58/93, 112/99, 88/01, 117/03, 88/05, 02/07, 84/08, 96/08, 123/08, 57/11, 148/11, 25/13, 89/14, 70/19, 80/22, 114/22.
[28] A közjegyzőségről szóló törvény (Zakon o javnom bilježništvu) NN 78/93, 29/94, 162/98, 16/07, 75/09, 120/16, 57/22.
[29] https://esavjetovanja.gov.hr/ECon/MainScreen?entityId=23055 (letöltve 2023. február 10. napján).
[30] Maganić, Aleksandra, Op.cit. (12. lj.) 152. o.
[31] Tervezet, I. Fejezet, 1-9. cikkek.
[32] Tervezet, II. Fejezet, 10-48. cikkek.
[33] Tervezet, III. Fejezet, 49-53. cikkek.
[34] Tervezet, 1. cikk (2) bekezdés.
[35] Maganić, Aleksandra, Op.cit. (12. lj.) 153. o.
[36] Tervezet, 1. cikk (3) bekezdés.
[37] Tervezet, 1. cikk (1) bekezdés.
[38] Maganić, Aleksandra, Javni bilježnik u izvanparničnom postupku. Javni bilježnik, Zagreb, 2022, (br. 49.) 30. o.
[39] Tervezet, 49. cikk (3) bekezdés.
[40] Tervezet, 49. cikk (4)-(5) bekezdés.
[41] Tervezet, 123. cikk.
[42] Maganić, Aleksandra, Loc.cit. (38. lj.).
[43] https://tinyurl.hu/Piuo (letöltve 2023. február 12. napján).
[44] Tervezet, 50. cikk.
[45] Tervezet, 51. és 53. cikkek.
[46] Tervezet, 2. cikk.
[47] Ld. a közjegyzőségről szóló törvény 109-113. cikkeit.
[48] Tervezet, 54-118. cikkek.
[49] Tervezet, 54-67. cikkek.
[50] Tervezet, 68-76. cikkek.
[51] Közjegyzői ügyviteli szabályzat, (Javnobilježnički poslovnik), NN 38/94; ld. annak 56-67. cikkeit.
[52] Tervezet, 77-100. cikkek.
[53] Tervezet, 101-116. cikkek.
[54] A Tervezetben javasolt új közjegyzői hatáskörökre nézve ld. a tanulmány III. fejezetét.
[55] Maganić, Aleksandra, Op.cit. (38. lj.) 29. o.
[56] Ld. a közjegyzőségről szóló törvény 156. cikkét.
[57] Hoblaj, Hana, Pristojnost notarjev v zapuščinskih postopkih na Hrvaškem. Notarski vestnik, Ljubljana, 2020, (br. 13.) 94. o.
[58] Ld. az Öröklési törvény 175. cikkét és 180. cikk (3) bekezdését.
[59] Ld. az Öröklési törvény 176. cikk (4) bekezdését.
[60] Ld. az Öröklési törvény 180. cikkét.
[61] bírósági nyilvántartásról szóló törvény (Zakon o sudskom registru) NN 1/1995, 57/1996, 1/1998, 30/1999, 45/1999, 54/2005, 40/2007, 91/2010, 90/2011, 148/2013, 93/2014, 110/2015 i 40/2019.
[62] Zakon o izmjenama i dopunama Zakona o zemljišnim knjigama, NN 128/22.
[63] https://oss.uredjenazemlja.hr (letöltve 2023. február 27. napján).
[64] Pravilnik o elektroničkom poslovanju korisnika i ovlaštenih korisnika sustava zemljišnih knjiga, NN br. 108/2019.
[65] A horvát ingatlannyilvántartási jog által ismert speciális eljárás, amelynek szükségessége a sajátos horvátországi ingatlan-viszonyokra vezethető vissza, miszerint bizonyos, a kataszteri községben fekvő ingatlanok a mai napig nem szerepelnek a telekkönyvben, illetve bizonyos ingatlanok tekintetében a telekkönyv nem a valós helyzetet tükrözi.
[66] Ld. telekkönyvi nyilvántartásról szóló törvény 186.a. - 186.g. cikkeit.
[67] Hoblaj, Hana - Grbac, Mira - Nikolić, Viktorija, Javni bilježnici i zemljišnoknjižni postupci. Pravo i porezi, 2023, (br. 3.), RRiF, Zagreb, 2023. o.
[68] Kontrec, Damir, Izvanparnični postupci i javni bilježnici. Javni bilježnici u Europskom kontekstu. Hrvatska akademija znanosti i umjetnosti, Zagreb, 2019, 100.
[69] Ld. a végrehajtási törvény 102. cikkét.
[70] Ld. a végrehajtási törvény 1. cikkét.
[71] Grbac, Mira - Hoblaj, Hana - Marković, Danijela - Nikolić, Viktorija, Evolucija i digitalizacija javnobilježničke ovrhe na temelju vjerodostojne isprave. Javni bilježnik, Zagreb, 2022, (br. 49.) 38. o; https://hrcak.srce.hr/clanak/415228 (letöltve 2023. március 3. napján).
[72] Grbac, Mira - Hoblaj, Hana - Marković, Danijela - Nikolić, Viktorija, Ibid. 38. o.
[73] Ld. a végrehajtási törvény 39.a. cikkét.
[74] Pravilnik o obrascima u ovršnom postupku, načinu elektroničke komunikacije između sudionika i načinu dodjele predmeta u rad javnom bilježniku, NN 43/2021.
[75] Hoblaj, Hana, Prekogranična prorogacija nadležnost i ovršivost javnobilježničke isprave u pravnom režimu "Bruxelles I bis". Javni bilježnik, Zagreb, 2022, (br. 49.) 79. o.; https://hrcak.srce.hr/file/415225 (letöltve 2023. március 2. napján).
[76] Ld. a végrehajtási törvény 81. cikkét.
[77] Hoblaj, Hana, Notarji na Hrvaškem kot pooblaščenci sodišč v postopku izvršbe na podlagi verodostojne listine. Notarski vestnik, Ljubljana, 2022, (br. 15.) 124. o.
[78] Ld. a végrehajtási törvény 11. cikk (2) bekezdését és 282. cikkét.
[79] Ld. az Európai Unió Bíróságának C-551/15. sz. ügyben (Pula Parking d.o.o. kontra Sven Klaus Tederahn) 2017. március 9. napján hozott ítéletét.
[80] Ld. az Európai Unió Bíróságának C-484/15. sz. ügyben (Ibrica Zulfikarpašić kontra Slaven Gajer) 2017. március 9. napján hozott ítéletét, úgyszintén a Bíróságnak a horvátországi közjegyzői végrehajtással kapcsolatos további ügyekben hozott határozatait, így pl. a C-657/18, a C-234/19, a C-267/19, a C-307/19, és a C-323/19. sz. ügyeket.
[81] Dika, Mihajlo, Op.cit. (10. lj.), 1157. o.
[82] Maganić, Aleksandra, Op.cit. (38. lj.), 29. o.
[83] Dika, Mihajlo, Op.cit. (10. lj.), 1159-1162. o.
[84] Dika, Mihajlo, Ibid. 1164-1165. o.
[85] https://esavjetovanja.gov.hr/ECon/MainScreen?entityId=23055 (letöltve 2023. február 10. napján).
[86] Justice Without Litigation projekt; www.juwili.eu (letöltve 2023. március 4. napján).
[87] https://esavjetovanja.gov.hr/ECon/MainScreen?entityId=23055 (letöltve 2023. február 10. napján).
[88] Hoblaj, Hana, Razvod braka i ostale nadležnosti javnih bilježnika u Republici Sloveniji prema novom Obiteljskom zakoniku. Javni bilježnik, Zagreb, 2019, (br. 46.) 35. o.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző dipl. iur., közjegyzőhelyettes, bírósági tolmács Muraszerdahely/ Mursko Sredisce (Horvátország).
Visszaugrás
