A közjegyző még 1989. évben lefolytatta örökhagyó után a hagyatéki eljárást és a meghozott jogerős hagyatékátadó végzés alapján a földhivatal a változásokat át is vezette az ingatlan-nyilvántartáson. Az egyik örökös most szerzett tudomást arról, hogy az általa korábban megörökölt ingatlanát még az örökhagyó haszonélvezeti joga terheli.
Éppen ezért kérelemmel fordult a földhivatalhoz, mellékelve a kérelemhez a jogerős hagyatékátadó végzést és halotti anyakönyvi kivonatot, és kérte ennek alapján a haszonélvezeti jog törlését.
A földhivatal az ügyfelet hiánypótlásra hívta fel, miszerint az eljárást jogi képviselő (ügyvéd, közjegyző) indítsa meg hivatkozással a 1997. évi CXLI. tv. 26. §-ának (2) bekezdésére. Az ügyfél hozzám fordult. Hatáskör hiányában érdemben nem tudtam a kérelemmel foglalkozni, az ügyfelet ügyvédhez küldtem.
A módosított ingatlan-nyilvántartási jogszabály alapján [26. §-ának (2) bek.] a kérelemre indult eljárásban a jogi képviselet kötelező. Ezt a módosítást az ügyvédi törvényt módosító 2003. év XI. tv. 12. §-a hozta. Az szerintem külön rejtély, hogy e módosítás milyen összefüggésben van az ügyvédi törvénnyel, illetve az ügyvédi törvény módosítását szükségessé tevő Európai Parlament és Tanács 98/5/EK irányelvével, illetve a 77/249/EGK irányelvvel [ugyanis az indokolás ezekre hivatkozik. Ugyanakkor a legutóbbi COMPLEX-kiadású (2004. május) EU-CD-n ezt a jogszabályt magyarul olvasni nem lehet, tehát nem lehet megállapítani, hogy indokolt-e, kötelező-e a változtatás - különösen így generálisan -, vagy megint túlbuzgók lettünk.]
A közjegyzőkről szóló jogszabály alapján (Ktv. 175. §) ha a közjegyző által közokiratba foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság, más hatóság vagy közigazgatási szerv eljárása szükséges, a közjegyző azt az eljárás lefolytatása végett hivatalból megkeresi. A közjegyző megkeresésére indult eljárásban a közjegyzőt a közokiratban szereplő fél vagy felek képviselőjének jogállása illeti meg. (Tehát ez törvényes képviselet.) A közjegyző a fentieken túlmenően jogi képviseletet nem láthat el.
A közjegyző által készített okirattal kapcsolatban nincs is vita. Itt pl. egy adásvételi szerződés esetén a kötelező a képviselet, így a bejegyzési kérelmet is a közjegyző a fenti jogszabály-hely alapján adja be, és képviseli az ügyfeleket.
A jogszabály "közjegyző által közokiratba foglalt jognyilatkozat"-ról beszél. Lehet-e ezt úgy értelmezni, hogy pl. a hagyatéki eljárás során az ügyfelek (örökösök) kérik a hagyaték átadása mellett - a különböző ingatlanra korábban bejegyzett - örökhagyót megillető özvegyi jog törlését is. A hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv nem vitásan közokirat és tartalmazza a felek nyilatkozatát is, de...
A hagyatékátadó végzésben erről rendelkezni nem lehet (sőt sokszor nem is tudunk adatok hiányában) elsősorban azért, mert a haszonélvezeti jog (mindegy, hogy özvegyi vagy holtig-tartó) nem tartozik a hagyatékhoz, mivel ez örökhagyó halálával a törvény erejénél fogva megszűnt. Tehát nem a felek rendelkezése alapján szűnt meg. Szerintem a He.-ból sem lehet levezetni azt, hogy a haszonélvezeti jog törléséről a közjegyző a hagyatékátadó végzésben rendelkezzen. Tehát ez az út (közjegyzői rendelkezés) a haszonélvezeti jog törléséhez nem járható.
Maradna a jegyzőkönyvbe foglalt "jognyilatkozat", kissé erőltetett magyarázattal. De ez milyen közjegyzői eljárás lenne? Mi a költsége, és ki viseli ezt? És ki szolgáltatja az eljárás alapjául szolgáló adatokat (azoknak az ingatlanoknak a tulajdoni lapján, amelyekről törölni kellene a haszonélvezeti jogot)? Foglalkozzunk-e az ilyen kérelmekkel?
E jog törléséhez szerintem teljesen felesleges és bürokratikus eljárás megkívánni a jogi képviseletet. Sőt ki merem mondani, semmiféle jogi előképzettség nem kell hozzá, itt semmiféle bonyolult jogi helyzet nincs. A törvény mondja meg a haszonélvezeti jog megszűnését a jogosult halálával. A halotti anyakönyvi kivonat, illetve a jogerős hagyatékátadó végzés (sőt még egy nem jogerős is, mert csak elhalálozás után lehet hagyatéki eljárást indítani) és egy "sima" kérelem, felsorolva benne azokat a helyrajzi számokat, ahol törölni kellene a haszonélvezeti jogot, éppen elegendő lenne. Ezt meg lehetne oldani egy földhivatali formanyomtatványon is. És ezzel az ügyfélnek sem kellene külön költséget fizetni a képviseletért.
Jó lenne a fentebb említett két EU-jogszabály pontos és hivatalos magyar szövegét ismerni. Ugyanis - bár bürokráciából példát lehet venni az EU-ról - ilyen kötelezettség szerintem nem vezethető le, mert ez a józan ésszel ellenkezik.
Hasonlóképpen lehetne megoldani (házassági anyakönyvi kivonattal) az özvegyi jog törlését újabb házasságkötés miatt. Itt is törvény alapján szűnik meg az özvegyi jog.
Más okból kifolyólag (a lakásmaffia elleni küzdelemről szóló országgyűlési határozat miatt) módosításra kerül - mégpedig a határozat szerint komoly mértékben - az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény és többek között a közjegyzőkről és ügyvédekről szóló törvény is. Nem lehetne-e - természetesen a társ-szakmai kamarákkal egyeztetve - a küszöbön álló módosítás során az ingatlan-nyilvántartásról szóló tv. 26. §-ának (2) bekezdését úgy módosítani, hogy a kötelező jogi képviselet nem vonatkozik a törvény alapján megszűnő jogok és tények törlési eljárására, ahol a tény bekövetkezését közokirat bizonyítja (haszonélvezeti jog).
Azt már csak úgy mellékesen jegyzem meg, hogy a haszonélvezeti jog törlésénél indokolt lenne az illetékkiszabást is mellőzni (törlési illeték).
Az ügyintézések egyszerűbbé és gyorsabbá tétele és az állampolgárok terheinek csökkentése feltétlenül indokolttá tenné pl. ezen eljárás egyszerűsítését is. Az egyszerűbbé tétellel a jogok nem csorbulnának. ■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Tikász Attila közjegyző
Visszaugrás
