Kovács Péter, tanszékvezető egyetemi tanár, a kisebbségi jogok illetve a kisebbségvédelem kiemelkedő hazai szakértője, akinek munkássága külföldön is elismerést váltott ki. Az ismertetett kötet a nemzetközi jogász 1995 és 1997 között angol nyelven elhangzott előadásainak csokrát tartalmazza. Ahogyan a szerző a bevezetőben is utal rá, a tanulmányok tartalmán nem módosított, erre azonban nem is volt szükség, hiszen az azokban felvetett gondolatok, problémák és kritikai megjegyzések hű képet festenek a kisebbségvédelem továbbra is aktuális kérdésköreiről.
Az írások a kisebbségvédelmi eszközök három szintjét vizsgálják: a multilaterális nemzetközi egyezményeket, a kétoldalú megállapodásokat valamint a belső alkotmányos előírásokat, ez utóbbi tekintetében kiemelt helyet biztosítva a magyar kisebbségvédelmi törvény elemzésének. Ezeket továbbá átszövik a történelmi és elméleti aspektusok, elsősorban a specifikus közép-európai problémákra koncentrálva. A gyűjtemény így átfogó képet nyújt ezen kérdéskör minden területéről, bemutatja a szerző széleskörű kutatásait, aki előadásaiban rendkívül jó érzékkel ötvözi az elméleti kérdéseket és azokat a gyakorlati tapasztalatokat, melyeket az Európa Tanács keretében kidolgozott egyezmények megszövegezése során magyar kormányszakértőként szerzett.
1. Az 1. fejezet a nemzetállami koncepció történetét és átalakulását mutatja be Magyarországon és a szomszédos államokban, azaz mintegy történeti bevezetésül szolgál a továbbiakban kifejtett nemzetközi jogi és alkotmányos kérdések bemutatásához. A szerző több előadásában is rámutat arra, hogy ugyan a nemzetállam nyilvánvalóan meghaladottá vált, az azonban továbbra sem megoldott, hogy miképpen tudja ezt egy többnemzetiségű állami berendezkedés felváltani.
Kovács Péter a közép-európai nemzetállam történetét a kisebbségekhez való viszony tekintetében több részre bontja. A nemzetállami eszme Nyugat-Európából a XIX. században gyűrűzött be a Habsburg Birodalomba, táptalajt adva egyrészt a magyar függetlenedési törekvéseknek, másrészt az egyes kisebbségek magyarellenes nacionalizmusának. A következő korszak - azaz az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása utáni évtizedek - kisebbségellenes politikája az újonnan kialakult/kialakított közép- és kelet-európai államok azon törekvésével magyarázható, hogy területi integritásukat és szuverenitásukat a vélt magyar veszéllyel szemben megőrizzék: ez volt tehát a visszavágás időszaka. A jelentősen megkisebbített magyarországi területeken eleinte nem jelentkezett a kisebbségi probléma, de a bécsi döntések nyomán visszacsatolt területeken a magyar kormányzat is kifejezetten nacionalista, kisebbségellenes politikát folytatott. Ez az ördögi kör azt eredményezte, hogy az addigi feszültségek tovább fokozódtak, és végül tragikus represszáliák és viszont-represszáliák sorozatában csúcsosodtak ki.
A szocialista ideológia ugyan teljes mértékig elvetette a nemzetállami felfogást, ennek ellenére a kisebbségek helyzete nem mutat javulást, sőt a régió országaiban tovább romlott. A kérdés tehát az, hogy a nemzetállamot milyen struktúra tudja felváltani Közép- és Kelet-Európa többnemzetiségű államaiban. Ennek jelentőségét az európai államok közössége is felismerte, és a '90-es években az egyes szervezetek kereteiben sorra születnek a jogi illetve politikai jellegű dokumentumok, melyek rendszere ugyan segíthet a gondok megoldásában, a térség specifikus történelmét ezek megalkotása és alkalmazása során mégsem lehet figyelmen kívül hagyni. A szerző több tanulmányában kritikusan mutat rá arra, hogy az európai szervezetek elsődleges célja Közép- és Kelet-Európa stabilitásának megteremtése minél hamarabb és minden áron, anélkül, hogy a vázolt történelmi körülményeket figyelembe vennék.
2. A 2. fejezet az egyéni és kollektív jogok közötti különbségtételt vizsgálja, mégpedig pozitivista szempontból. A szerző először az általános emberi jogok tekintetében vizsgálja a kettősséget, majd megállapításait a kisebbségi jogok rendszerére vetíti. A kettő közötti alapvető különbség az, hogy míg az egyes alkotmányok az általános emberi jogok közül mind az egyéni, mind a kollektív jogok bizonyos kategóriáit elismerik, addig az államok nem szívesen biztosítanak kollektív jogokat a területükön élő kisebbségeknek. Ezzel kapcsolatban párhuzamosan két kérdést vet fel a szerző: mi az oka annak, hogy az államok húzódoznak kollektív jogokat biztosítani a kisebbségeknek, és a kisebbségek ezzel szemben miért ragaszkodnak a kollektív jogokhoz? A válasz keresésénél ismét előtérbe kerülnek a kö-
- 201/202 -
zép- és kelet-európai térség történelme által kialakított specifikus körülmények, azaz a többség és a kisebbség kölcsönös frusztrációja.
Kovács Péter a továbbiakban az autonómia kérdéskörét vizsgálja, és leszögezi, hogy a kollektív jogok elismerése és az autonómia biztosítása között véleménye szerint nincs egyértelmű párhuzam, hiszen autonómia ott is kialakítható, ahol kollektív jogokat nem biztosítanak a kisebbségeknek. A helyzetet tovább bonyolítja az, hogy az autonómia fogalma is többértelmű, illetve többféle, egymással összefüggő autonómia (személyi, területi, kulturális) létezik. Éppen ezért az egyéni és a kollektív jogok közötti megkülönböztetésnek nincs igazán jelentősége, hiszen kollektív jogok elismerése nélkül is létezhetnek - léteznek különféle autonómia-megoldások vagy különleges nyelvi rendszerek az egyes európai államokban. A lényeg a kisebbségi jogok valamilyen formában való biztosítása, hiszen azok immáron a nemzetközi jog kógens normáinak minősülnek.
3. A következő fejezetek az Európa Tanács kisebbségvédelmi törekvéseit mutatják be, valamint a létrejött egyezmények és egyéb dokumentumok létjogosultságát és azok eredményeit a közép- és kelet-európai térségben. Az Európa Tanács egyes szervei csupán a '90-es évek elejétől, azaz a volt szocialista országokban történő rendszerváltás idejétől kezdtek el ezzel a problémával foglalkozni, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy a kisebbségek helyzetének tisztázása és a megfelelő jogok biztosítása a politikai stabilitás egyik legfontosabb alapfeltétele. Ebből következően az is egyértelmű, hogy a hagyományos emberi jogvédelmi mechanizmusok itt nem elegendőek, hiszen a kisebbségvédelem problémái erőteljesen politizáltak, melyeket egy bírói szerv nem tud feloldani.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
