Simon Dávid: Új kézikönyv egy új jogterületről (IJ, 2004/2., (2.), 72-73. o.)

Dósa Imre - Polyák Gábor: Informatikai jogi kézikönyv

Az informatikai jog új terület a jogtudományban. Ha viszont arról az oldalról nézzük, mennyit változott már eddig is és milyen sokat fog még alakulni a társadalmi szokásai és a technika várható fejlődése folytán, akkor már nem is tűnik annyira újnak. Eddig csak kevesen próbálták meg a lehetetlent: az egész tudományterületet ismertető mű megírását. A kézikönyv, amely már előszavában is szabadkozik, - hiszen nem sikerült minden témát érintenie - igen sokrétű ismerettel vértezi fel olvasóit. A terület mindent átfogó bemutatásához azonban a társadalmi viszonyoknak is be kell fogadniuk ezeket az új és megkerülhetetlen témákat. Ez egyelőre a jogásztársadalomnak sem sikerült.

A mű négy nagyobb fejezetre tagolódik. Ezek mind témájukban, mind súlyukban, olykor-olykor stílusukban is különböznek, ennek ellenére a könyv olvasójában nem hagynak felemás érzést.

A kézikönyv első fejezete az adatvédelmi szabályozást tárgyalja. A fejezet tagolása jó és tisztán érthető. Hangvétele egyéni, sokszor életszerű példákon keresztül hozza közelebb a témát azokhoz az olvasókhoz is, akik nem szakmabeliek. A fejezet ismerteti az adatkezelésekről szóló általános és egyes ágazati (például az egészségügyben kezelt személyes adatokra vonatkozó) jogszabályok rendelkezéseit.

A második fejezet az informatikai biztonság szabályozási kérdéseiről szól. Nagyon érdekes témájú fejezet, bizonyára sokan fogják az itt olvasottakat hasznosítani. A néhol előtűnő példákon látszik, hogy a területen igen járatos szakember tapasztalatait olvashatjuk. Az itt leírtak alapján az informatikus biztonsági feladatait kiegészítve, vagy akár azon feladatok szabályozásának igényével készíthetünk IT biztonsági szabályzatot. Megismerhetjük a szabályozás fontos kérdéseit, a szabályozás egyes elemeit (hatály, anyagi jogi szabályok, eljárások stb.).

Érdekes, de védhető álláspont, hogy itt, az IT biztonsággal összefüggésben esik szó a Btk.-nak a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekményéről. Sajnos azonban a tényállás egyes - közismerten nem világosan megfogalmazott - elkövetési módozatait nem tárgyalja a fejezet kellő alapossággal, és ezt a fejezet végén idézett Btk. kommentár részlete sem pótolja, pedig mind a gyakorlati, mind az elméleti szakemberek érdeklődésére számot tarthatna egy ilyen gondolatmenet. Éppen az IT biztonságról szóló fordulat az, amiben a törvény tényállása sokak szerint túl pongyola megfogalmazást használ. Hasznos lett volna annak kifejtése, hogy az előzőekkel összefüggésben milyen szabályzat töltené ki tartalommal a tényállás elkövetési magatartásai közül azokat, amik önmagukban üresen csengenek. A kézikönyv mellékletei többek között a számítógép üzemeltetési szabályzat elkészítésében nyújthatnak segítséget, és a mintaszabályzat egyúttal a második fejezetben leírtakra vonatkozó igen színvonalas gyakorlati példaként is szolgál.

"Az információs társadalom szerzői joga" című fejezet három részből áll. Tárgyalja a digitalizáció és a szerzői jog összefüggéseit, a szoftverek jogi védelmét és az adatbázisok jogi védelmét.

A digitális szerzői jogi résznek nem csak a címe kifejező. A tartalma is újszerű és érdekes felosztásban ismerteti napjaink egyik legproblémásabb jogi területét. Nagyszerűen tárgyalja a szerző a szerzői jog fogalmait, amiből laikusok is képet kaphatnak a szerzői jogról ahhoz, hogy a fejezet többi részét megérthessék.

Nagyon helyénvalóak és életszerűek például azok a felvetések, amelyek a digitális többszörözés és a hálózatos adattovábbítás kapcsolatának dilemmáiról szólnak. Ilyen levezetéseket más művekben sajnos ritkán találni.

KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2003. Ára: 4800 Ft + ÁFA

"A szerzői jogok technikai védelme" alcím alatt a szerzők a digitális jogkezeléssel, valamint a műszaki megoldások jogi védelmével foglalkoznak. Utóbbi cím félrevezető lehet, a szerzői jogok védelmét szolgáló műszaki megoldások pontosabb lett volna. "A digitális szerzői jog sajátos kérdései" alcím az egyik legizgalmasabb téma mindenki számára, aki a kézikönyvet a kezébe veszi. A honlapok jogi védelmén kívül a hyperlinkek szerzői jogi megítéléséről, a művek internetes közléséről, az Internet-szolgáltatók felelősségéről olvashatunk. A fájlcserélő hálózatokat is itt tárgyalja a kézikönyv. Világosan megismerhető e részből a központosított és a decentralizált "peer to peer" hálózat közti különbség, ami az Egyesült Államokból ismert Napster-perben vált jelentőssé. Frappáns és lényegre törő a magyar szerzői jogi törvényből levezetett gondolatmenet arról, hogy jogszerű-e a szerzői művek ilyen hálózatról való letöltése.

A digitális szerzői jog témájához szorosan kapcsolódik a "Szoftverek jogi védelme, szoftverlicenc-szerződések, szabad szoftverek" címet viselő rész. A szoftverek jogi védelmének a digitális szerzői joggal való összevetése után