Dr. Tattay Levente a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Polgári jogi tanszékének egyetemi tanára elsőként vállalkozott arra, hogy a Közszereplők személyiségi jogai című, most megjelent könyvében összegyűjti és rendszerezi a közéleti szereplők személyiségvédelmének legfontosabb magánjogi, büntetőjogi és közjogi elemeit. A könyv újdonsága, hogy részletes ismertetést nyer a közszereplők közigazgatási eljárásban hivatalból történő védelme: az ORTT eljárása és a Reklámfelügyeleti eljárás, valamint az arculatuk kereskedelmi értékesítésének merchandising bemutatása.
A könyv politikailag pártatlan jogi szakkönyv, amely a közszereplők személyiségvédelme kézikönyvének tekinthető, háromszáz bírósági döntés és százharminc újságcikk feldolgozását tartalmazza. A könyvet ezen kívül politikai kampányok felvételei és sajtófotók színesítik.
A szerző, akinek könyveinek, tanulmányainak és cikkeinek száma meghaladja a kétszázötvenet, nem először kanyarodik el fő szakterületétől (szellemi alkotások joga), hogy egy kevésbé ismert, de annál érdekesebb területtel foglalkozzon. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán új tantárgyakat hozott létre, ilyen volt például a földrajzi árujelzők és boreredetvédelem speciálkollégium, de ide tartozik a személyiségvédelem és média speciálkollégium is. Ezekben a témákban is számos cikket jelentetett meg jogi szaklapokban, de a jelen könyv témájából is jelentek már meg publikációi a Jogtörténeti Szemlében és a Belügyi Szemlében.
A könyv alanyai a közszereplők, azok a természetes vagy jogi személyek, akik tevékenységükkel vagy nyilvános fellépésükkel befolyásolják a társadalom életét, a helyi vagy országos viszonyok alakulását és - az Emberi Jogok Európai Bírósága döntése alapján ide tartoznak azon személyek - akik közéleti kérdésben érintettként szerepelnek. Ez a fogalom kiterjed a politikusokon (köztársasági elnök, miniszterelnök, miniszterek, kormánytagok, politikai államtitkárok, polgármesterek), alkotmánybírókon, televíziós személyiségeken, művészeken (előadóművészek, színészek, írók, költők) túl a sportolókra, sportvezetőkre, újságírókra, a vezető tudósokra és ismert egyetemi tanárokra. A bűnözők nem tartoznak bele ebbe a kategóriába, bár sokszor többen ismerik őket (pl. Whiskys-rabló), mint valamelyik minisztert vagy a budapesti rendőrfőkapitányt. A közszereplő fogalmát nem határozza meg egyetlen jogszabály sem, így a jogalkalmazói és jogtudományi értelmezés adhat támpontot.
A magyar jog a kezdetektől fogva védte az ember személyiségét (Szent István törvényei), a közszereplők magánjogi személyiségvédelme azonban csak a XX. századtól létezik. A magyar politikai élet kulcsfontosságú szereplőinek személyisége büntetőjogi oltalomban részesült, vagyis az általuk indított perek büntetőügyek voltak és nem magánjogi perek. Az első jelentősebb közszereplő ellen indított ügy, a Wesselényi Miklós ellen indított politikai per volt. Az 1848. évi sajtótörvény nagy előrelépést jelentett a közszereplők jogvédelme vonatkozásában, a sajtószabadság kimondása mellett ugyanis innentől büntetni rendelik a sajtóvétségeket, hivatalból vagy az érintett panasza alapján. A közszereplők jogvédelmének új fejezete az 1914. évi XIV. törvénnyel (sajtótörvény) nyílt meg. A törvény bevezette a sajtó-helyreigazítási eljárást, a sajtócselekménnyel okozott vagyoni kárán felül a sértett a nem vagyoni káráért is megfelelő elégtételt követelhetett és a kártérítési követelés a sértettet abban az esetben is megillette, ha a közlemény nem valósított meg bűncselekményt. Ez lényegi lépés volt a magánjogi igényérvényesítés tekintetében, mert eddig a kártérítést büntető eljárás során, bűncselekménnyel okozott kár miatt lehetett érvényesíteni. A személyiségi jogvédelem hatalmas kiterjedése a második világháború után történt meg. A Polgári Törvénykönyvünkbe később bekerültek a közszereplőkről szóló rendelkezések, a névvédelem [Ptk. 77. § (2)] és a képmás védelme [80. § (2)]. Az igazi áttörtést azonban a rendszerváltás jelentette, ekkor az Európai Unióval kötött Társulási Szerződés1 után hazánk csatlakozott az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, miután a Társulási Szerződés kötelezte Magyarországot az emberi jogok és a demokratikus szabadságjogok védelmére.
Mára jelentősen megváltozott a közszereplők jogvédelme. A közszereplők köre jelentősen bővült és a mai közszereplők népszerűsítésében vagy támadásában jelentős szerepe van a médiának (országos napilapok, rádió és tévéállomások, internet). A Polgári Törvénykönyvünkbe bekerültek a közszereplőkről szóló rendelkezések, névvédelem [Ptk. 77. § (2)] és a képmás védelme [80. § (2)]. Mára már többtényezőssé vált a jogvédelem, a közszereplők személyiségvédelme kiterjed minden személyhez fűződő jogra, melyeket a polgári jog véd (névre, képmásra, jóhírnévre, becsületre, hangfelvételre, kegyeleti jogokra), további személyiségvédelmi rendelkezéseket tartalmaz a Verseny törvényünk2, Védjegy törvényünk3, Médiatörvényünk4, Sajtótörvényünk5, a szabálysértési jogunk6 és a Büntető Törvénykönyvünk7.
A közszereplők személyiségvédelme bizonyos vonatkozásaiban (becsület és emberi méltóság védelme, jó hírnév védelme, képmáshoz és hangfelvételekhez fűződő jogok, titokvédelem és adatvédelem) sokkal gyengébb, mint a hétköznapi embereket megillető védelem, hiszen bírálhatóságukhoz fontos közérdek húzódik, így az ő magánérdekük itt háttérbe szorul. Ez azt jelenti, hogy el kell viselniük a negatív értékítéleteket, kritikákat, nyílt támadásokat, sőt, bizonyos adataik, titkaik nyilvánosságra hozatalát is, hiszen a demokratikus társadalom fontos követelménye a közszereplők szabad bírálata, amit alkotmánybírósági határozat is ki-mond.8 Személyiségvédelmük több lényeges pontban eltér egy átlagos emberétől, elég, ha arra gondolunk, hogy közéleti szereplőről engedélye nélkül is lehet fényképfelvételt vagy hangfelvételt közölni, illetve nyilvánosságra hozni, vagy arra, hogy a vagyongyarapodásáról köteles rendszeresen számot adni, ami az átlag állampolgár esetében magánügy. Összességében gyengébb a személyiségvédelem, különösen a becsület és emberi méltóság megsértése, a jó hírnév megsértése, a képmáshoz és hangfelvételhez fűződő jogok, a titokvédelem és az adatvédelem területén, mint egy hétköznapi embernek. Az átlagemberrel azonos jogok illetik meg a közszereplőt a sajtó helyreigazítás - ami a közszereplők védelmének különösen fontos eszköze - és a magánlakás illetve a jogi személy helyiségeinek védelme esetén. Az átlagpolgárnál nagyobb védelmet élvez azonban a névviselés joga és a kegyeleti jogok megsértése esetén. Természetesen a személyhez fűződő jogok védelmét több jogág is biztosítja (például a magántitok védelme az alkotmányjogban, a büntetőjogban és a magánjogban is védelmet élvez), a közszereplők személyiségi jogait a magánjoggal párhuzamosan a büntetőjog is védi. A Btk. és a Ptk.9 is tiltja tehát a lelkiismereti és vallásszabadság megsértését, a becsület és jó hírnév megsértését, a magánlaksértést, az adatokkal való visszaélést, a levéltitok megsértését és a kegyeleti jogok megsértését. A közszereplőket azonban főleg a rágalmazás, a becsületsértés, a közösség elleni izgatás és a hivatalos személy elleni bűncselekmények bűncselekményi tényállásai érintik.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
