A szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása a 14. életévét betöltött gyermek esetén is csak akkor kérhető, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapult, utóbb lényegesen módosultak, és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. A Kúria megállapította azt is, hogy a gyermektartásdíj meghatározása során a Ptk. 4:218. § (2) bekezdésében rögzített szempontokat akkor is vizsgálni és szükség esetén bizonyítani kell, ha a gyermektartásdíj-fizetési kötelezettségről a bíróság erre irányuló kereseti kérelem hiányában határoz.
Ügyszám: Kúria Pfv.I.20.052/2023/5. (BH 2023.212.)
Címszavak: szülői felügyelet gyakorlása; gyermektartásdíj; gyermek érdeke; gyermek védelme
A jogeset szerinti tényállás alapján a felek közös gyermekük szülői felügyeletének gyakorlásában nem tudtak megállapodni, ezért azt a bíróság jogerős ítéletével rendezte akként, hogy a szülői felügyelet gyakorlására a felperest jogosította fel, míg a folyamatos kapcsolattartást megosztotta a szülők között, így a gyermek páratlan héten péntek 16:00 órától páros hét csütörtök 7:45 percig lehetett az alperessel.
A szülők közötti folyamatos viszály és konfliktus miatt a gyermekben lojalitáskonfliktus alakult ki. A gyermek értelmi, érzelmi és erkölcsi veszélyeztetésének fennállása miatt védelembe vételi eljárás is indult több alkalommal.
A felperes operációs vezető, havi nettó jövedelmének összege 436 500 forint. Házasságban él, házastársával neveli a gyermeket és házastársa két gyermekét. Az alperes ügyvéd, havi nettó átlagkeresetének összege 600 000 forint. A felek azonos nevelési képességűek, környezetük gyermek nevelésére alkalmas. A gyermek értelmi fejlettsége életkorának megfelelő, átlagos, a felekkel való együttélése ideális, szülei az érzelmi stabilitást jelentik számára. A felek nevelési elvei eltérőek, a felperes elsősorban önállóságra, kötelességtudatra, a tetteiért való felelősségvállalásra neveli a gyermeket, az alperes megengedőbb, óvó magatartással viszonyul hozzá. A felek segítik gyermeküket a tanulásban, akinek iskolai előmenetelére a kettősség jellemző: az egyik héten kiválóan teljesít, a következő héten viszont a teljesítménye nem megfelelő, felszerelései is hiányosak.
A felperes keresetében kérte a kapcsolattartás megváltoztatását, míg az alperes viszontkeresetében kérte a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatását, továbbá a felperes kapcsolattartásának szabályozását.
Az elsőfokú bíróság végzésével a kereset tárgyában az eljárást a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette, figyelemmel arra, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:181. § 2021. január 1-jét megelőzően hatályos (4) bekezdésében[1] foglaltakra tekintettel a kapcsolattartás megváltoztatására a bíróság nem rendelkezett hatáskörrel.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a viszontkeresetet elutasította. Indokolásában a bíróság kifejtette, hogy a szülők eltérő nevelési elvekkel rendelkeznek, a gyermek hosszú távú érdekét azonban a felperes nevelési elveinek követése szolgálja, amely az önállóságot, a kötelességtudatot, a felelősségvállalást helyezi előtérbe, szemben az alperes megengedőbb magatartásával.
A gyermek meghallgatása során elmondta a bíróságnak, hogy az alperessel a jelenleginél több időt szeretne tölteni, azaz az alperessel lakni. Ennek indokaként arra hivatkozott, hogy az alperesnél "lazább, szabadabb" az élet. Az elsőfokú bíróság álláspontja alapján azonban a gyermek nem tudta valós indokát adni annak, hogy miért szeretne több időt tölteni az alperessel, miért akar vele lakni, hiszen minden második héten vele van, a felperes ebben nem korlátozza. A gyermek kinyilvánított akaratával kapcsolatban kifejtette a bíróság, hogy az csak akkor köti őt, ha a gyermek választása kifejezetten az ő érdekében áll. Az elsőfokú bíróság ezt nem látta igazoltnak, érvelése szerint ugyanis önmagában az anya engedékenysége, a kötöttségektől mentesebb élet nem jelent olyan körülményváltozást, amely a gyermek érdekében állóan a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatását igényelné.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét megváltoztatta és a szülői felügyelet gyakorlására az alperest jogosította fel, szabályozta a felperes kapcsolattartását, valamint kötelezte, hogy 2022. november 1-től fizessen meg az alperesnek havonta előre esedékesen minden hónap 10. napjáig 70 000 forint gyermektartásdíjat.
A másodfokú bíróság nem értett egyet az elsőfokú bíróság azon indokolásával, hogy nem történt olyan körülményváltozás, amely alapot adhat a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatására. A másodfokú bíróság
- 46/47 -
indokolásában kifejtettek alapján a gyermek többszöri következetes akaratnyilvánítása, hogy édesanyjánál több időt szeretne tölteni, egyértelműen, világosan és határozottan megjelenítette a gyermek véleményét. A szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása a Ptk. 4:170. § (1) bekezdésben rögzített feltételeinek vizsgálatakor a másodfokú bíróság véleménye szerint az érintett gyermek életkörülményeivel kapcsolatos előadását a körülmények változásának mérlegelése során igen nagy súllyal kell értékelni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
