A Dr. Filó Erika és Dr. Katonáné dr. Pehr Erika szerzőpáros "Gyermekvédelem, gyámügy" c. könyve a HVG-OrAc Lap- és Könyvkiadó gondozásában jelent meg 1998. évben, 1998. október 31-i lezárással, az akkor hatályos jogi szabályozásra építve. Tekintettel az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokra - különös tekintettel a 2001. évi XV. és 2002. évi IX. törvényekkel bevezetett módosításokra - szükségessé vált a mű aktualizálása. Ennek érdekében a kiadó 2003. szeptember 30. napjával lezárt hatályosító pótfüzetet jelentetett meg, amely a művet a mindennapi gyakorlatban alkalmazhatóvá, időszerűvé teszi. A könyv I-V. fejezeteit Dr. Filó Erika, míg VI-VII. fejezeteit Dr. Katonáné dr. Pehr Erika írta. (a továbbiakban az egyes fejezeteknél: szerző.)
Az I. fejezet "A gyermeki jogok védelmének alapjai" címet viseli és a gyermeki jogok jogforrásait ismerteti. A jogforrások áttekintése azért fontos, mert így ismerhetők meg azok a kiemelkedően fontos gyermeki jogok, melyek érvényre juttatása, és szem előtt tartása a gyermekvédelem alapvető feladata, és amelyek az egész gyermekvédelmi rendszer felépítését befolyásolják.
Hangsúlyt fektet a szerző a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) jelentőségének taglalására, az abban foglalt gyermeki jogok ismertetésére. Ez különösen érthető, ha figyelembe vesszük a könyv keletkezési idejét, hiszen a gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek már rég óta várták az 1997. november 1. napján hatályba lépő, a kor követelményeinek megfelelő, az 1989. évi gyermekek jogairól szóló New York-ban kelt egyezménnyel összhangban lévő törvény megszületését.
Kiemelten foglakozik az 1989. évi New York-i Egyezmény rendelkezéseivel, és az azt megelőző gyermekjogi egyezményekkel, mert így látható igazán, milyen hosszú folyamat vezetett a mai szabályozás kialakulásához.
A gyermeki jogok védelme cím alatt kerül ismertetésre, hogy kik azok a természetes személyek, és melyek azok a szervezetek amelyek a gyermeki jogok érvényre juttatását hivatottak biztosítani. Itt külön említést érdemel a 2002. évi IX. törvénnyel bevezetett gyermekjogi képviselő intézménye, amely a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő, a családjából kiemelt kiskorúak jogainak védelmét szolgálja.
A II. fejezet a gyermek életét születése pillanatától leginkább befolyásoló és meghatározó intézménnyel foglalkozik, a szülői felügyelettel. A szülői felügyeleti jogok által biztosított cselekvési lehetőségek azok, amelyek ideális esetben a gyermek védelmét - minden külső beavatkozás nélkül - a legtermészetesebb módon biztosítják. Egyben azonban a családi élet színtere az, ahol a gyermeki jogok a legkönnyebben sérülhetnek, méghozzá úgy, hogy a sérelem a külvilág számára nem, vagy csak jelentős késedelemmel észlelhető.
Ezért is van különös jelentősége a szülői felügyeleti jogok törvényi szintű szabályozásának, a szülői felügyelet tartalmát kitevő részjogosítványok részletes meghatározásának. Ezeket a részjogosítványokat, melyek a szülő oldaláról nézve egyben kötelezettségek is, a szerző szintén részletesen ismerteti. A gondozás, nevelés témakörében kitér a gyermek tartózkodási helyének meghatározására, a gyermek külföldre vitelének lehetőségére, annak módjára, a gyermek életpályájának megválasztására. Ismerteti a rendelkezésre álló jogi eszközöket arra az esetre, ha a szülői felügyeleti jogukat gyakorló szülők az említett kérdések valamelyikében megegyezni nem tudnak.
A szülők vagyonkezelési és törvényes képviseleti jogáról szólva a könyv megemlíti azokat az eseteket, amikor a szülők e jogaikat nem gyakorolhatják, illetve amikor a szülői jognyilatkozatok érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása is szükséges. A jognyilatkozatok csoportosítása a jogalkalmazók munkáját is megkönnyítheti.
A következő, a III. fejezet - az előző fejezethez szorosan kapcsolódva - a szülői felügyelet szünetelésével és megszűnésével foglalkozik. A felügyeleti jogok szünetelésének az 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 91. §-ában szabályozott eseteivel a szerző külön-külön cím alatt foglalkozik. Ezen eseteket áttekintve megállapítható, hogy a szülői felügyelet szünetelése többnyire átmeneti, a szüneteléshez vezető ok elmúltával a szülő felügyeleti jogosítványai felélednek. Rosszabb esetben azonban a felügyeleti jogok szünetelést e jogok teljes megszüntetése is követheti (pl. átmeneti nevelésbe vett gyermek tartós nevelésbe vétele esetén).
A szülői felügyeleti jogok megszűnését vizsgálva Dr. Filó Erika különbséget tesz aszerint, hogy a szülő felügyeleti joga ex lege szűnik-e meg, vagy azt a bíróság szünteti-e meg ítéletében. A szülői felügyeleti jog megszüntetésére okot adó magatartásokat a könyv szintén részletesen ismerteti a Csjt. szabályai alapján, s kitér a megszüntető ítélet hatályára, jogkövetkezményeire is.
A kapcsolattartás szabályaival foglalkozó IV. fejezet áttekintést ad arról, miként vált a kapcsolattartás joga a szülő kötelezettségévé, s mi annak tartalma. A könyvhöz kapcsolódó hatályosító pótfüzet felhívja a figyelmet arra, hogy a jogviszony alanyai körében a nagykorú testvér a szülővel és a nagyszülővel azonos sorban jogosult a gyermekkel való kapcsolattartásra.
Részletesen ismerteti a szerző a kapcsolattartás formáit, időtartamát, valamint a kapcsolattartás kérdéséről való döntéshozatal mechanizmusát (szülők megegyezése, bírói, gyámhivatali határozat). Egy jogeset kapcsán rávilágít arra, hogy a kapcsolattartás módjának és időtartamának meghatározására a jogszabály rendelkezést nem tartalmaz, annak jelenleg is alkalmazott "szabályait" a bírói gyakorlat alakította ki. Segíti a jogalkalmazók munkáját a mű azzal, hogy tételesen felsorolja a bírósági és a gyámhatósági hatáskörbe tartozó ügyeket, tehát, hogy vita esetén mikor melyik szerv jogosult dönteni.
A fejezet utolsó részeiben megismerkedhet az Olvasó a kapcsolattartás korlátozására, szüneteltetésére, megvonására vezető szülői, hozzátartozói magatartásokkal, esetcsoportokkal és a kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezések - nem túl hatékony - végrehajtási módjával.
Az a kiskorú gyermek, aki - bármely okból - nem áll szülői felügyelet alatt, az gyámság alatt áll, hiszen életkoránál, adottságainál fogva önmagáról gondoskodni, érdekeit megfelelően képviselni nem képes. Az V. fejezet az, amely a gyámság szabályaival részletesen foglalkozik, ismertetve azokat a körülményeket, melyek a gyámrendelést szükségessé teszik. Összehasonlítást olvashatunk a szülő és a gyám jogairól, kötelezettségeiről, melyekről megállapíthatjuk, hogy nagyon hasonlóak, sőt közel azonosak, a gyám azonban a szülőnél - különösen a vagyonkezelés területén - jóval szigorúbb gyámhatósági felügyelet alatt áll.
A szerző külön cím alatt foglalkozik a gyámság egyes típusaival, a nevezett gyám, a gyámhivatal által rendelt gyám, a harmadik személynél elhelyezett gyermek és a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek gyámja közt tesz különbséget. Fontos megemlíteni azt a jogszabályi változást, melyre az író a hatályosító pótfüzetben hívja fel a figyelmet, azaz, hogy gyámság ellátása - a 2002. évi módosítás óta - nem állampolgári kötelezettség.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
