Megrendelés
Gazdaság és Jog

Fizessen elő a Gazdaság és Jogra!

Előfizetés

Csőke Andrea - Nicoleta Mirela Nastasie - Muzsalyi Róbert: A kötelezettségvállalás: rejtély vagy valóság? Hogyan működik a 2015/848/EU rendelet által létrehozott kötelezettségvállalás intézménye Romániában és Magyarországon? (GJ, 2020/1., 23-28. o.)

I. Bevezetés

Az Európai Unió tagállamai közötti határon átnyúló gazdasági és jogi kapcsolatokban a polgári anyagi- és eljárásjogi szabályok különbözőségei jelentős nehézséget okoznak, és ez természetesen igaz a fizetésképtelenségi eljárásokra is.

Az Európai Parlament és a Tanács 2015/848/EU rendelete a fizetésképtelenségi eljárásról (a továbbiakban: Rendelet) - egyebek mellett - bevezetett számos új jogi eszközt annak érdekében, hogy csökkentsék a másodlagos eljárások megindításának lehetőségét. A kötelezettségvállalás (Rendelet 36. cikk) az egyik ilyen jogintézmény, amelyhez hasonló megoldás a kontinentális jogrendszerben eddig ismeretlen volt. Úgy véljük, hogy a kötelezettségvállalás gyakorlati alkalmazása az eltérő tagállami fizetésképtelenségi szabályozásokra tekintettel több problémát is felvethet.

Állításunk alátámasztása érdekében a következőkben összehasonlítjuk a román és a magyar jogszabályokat ezen a téren, bemutatva a két tagállam fizetésképtelenségi jogában fellelhető különbségeket és hasonlóságokat.

II. Az új jogintézmény: a kötelezettségvállalás

A jogi helyzet a következő: a fizetésképtelenségi eljárást főeljárásként megindították egy tagállamban, és az adósnak van egy telephelye egy másik tagállamban, ahol másodlagos fizetésképtelenségi eljárást lehetne indítani, így ennek eredményeként az ott lévő vagyont nem lehetne figyelembe venni a főeljárásban. A főeljárás fizetésképtelenségi szakértője el akarja kerülni a másodlagos eljárás megindítását, ugyanis az a célja, hogy a telephely tagállamában levő vagyontárgyakat maga értékesítse.

Annak érdekében, hogy megakadályozza a másodlagos eljárást, a fizetésképtelenségi főeljárás szakértője egy egyoldalú kötelezettségvállalást - ígéretet - tesz a telephely tagállamában levő helyi hitelezők felé, akik a másodlagos eljárás megindítására jogosultak lennének.

Ez a kötelezettségvállalás arra vonatkozik, hogy e vagyontárgyak, vagy az értékesítésükből származó bevétel felosztása során tiszteletben tartja a nemzeti jog szerinti azon felosztási és elsőbbségi jogokat, amelyek-

- 23/24 -

kel a hitelezők akkor bírtak volna, ha másodlagos fizetésképtelenségi eljárást indítottak volna az adott tagállamban.

Egy kötelezettségvállalási nyilatkozat a főeljárás szabályaitól való eltérést jelent, mert a főeljárás tagállama szerinti kielégítési sorrend különbözik annak a tagállamnak a kielégítési sorrendjétől, ahol a kötelezettségvállalást a fizetésképtelenségi szakértő tette.

Az a precedens, ami az ötletet adta a kötelezettségvállalás uniós szintű szabályozására, az angol jogból származik - "ex parte James"-ként vált ismertté - és nagyon hasonló rendelkezéseket tartalmaz arra nézve, hogy visszatartsa a hitelezőket a másodlagos eljárás megindításától [Re Condon, ex parte James (1874) LR Ch App 609.].

Ennek az új jogintézménynek nincsenek túl részletes szabályai a Rendeletben, ezért a hiányosságokat a tagállami jogalkotók igyekeztek részletszabályokkal kitölteni, ami így további eltéréseket eredményezett a tagállamok között.

A főeljárástól eltérő tagállam jogi keretei között kötelezettségvállalási nyilatkozatot tenni nagy lehetőség, ugyanakkor egyben nagy felelősség is. A főeljárás szakértőjének ismernie kell egy másik tagállam fizetésképtelenségi jogát, tisztában kell lennie a bírósági eljárásra vonatkozó szabályokkal és a kötelezettségvállalás egyéb feltételeivel.

A következő fejezetekben azonos kérdések mentén összehasonlítjuk a román és magyar szabályozásnak a kötelezettségvállalásra vonatkozó rendelkezéseit és egyben értékeljük az eltérésekből adódó nehézségeket.

III. A román fizetésképtelenségi eljárások

A fizetésképtelenségi eljárásokat Romániában a 2014. évi 85. törvény szabályozza (a továbbiakban: Fizetésképtelenségi Kódex), emellett természetesen a polgári eljárásjogi törvény is alkalmazandó ezekben az eljárásokban.

1. Eljárások

A hatályos Fizetésképtelenségi Kódex szerint a fizetésképtelenségi eljárások lehetnek előzetes (a fizetésképtelenséget megelőző) eljárások, és fizetésképtelenségi eljárások. Az előzetes (fizetésképtelenséget megelőző) eljárások: a mandatul ad-hoc és a concordatul preventiv. Ez utóbbiban a fizetésképtelenségi szakértő az administrator concordatar. A fizetésképtelenségi eljárások a következők lehetnek: a reorganizarea judiciara, amely egy reorganizációra irányuló eljárás, itt a fizetésképtelenségi szakértő az administrator judiciar; vagy a procedura falimentului, ami egy felszámolási típusú eljárás, ahol a fizetésképtelenségi szakértő a lichidator judiciar.

A mandatul ad hoc egy bizalmi, az adós kérelmére indítható eljárás, amely során egy bíróság által kinevezet eseti megbízott (mandatar ad-hoc) egyeztet a hitelezőkkel.

A concordatul preventive esetén lehetőség van a végrehajtási eljárások felfüggesztésére néhány hónapra, amíg a hitelezőkkel való megállapodást megvitatják.

A reorganizarea judiciara során az adós vonatkozásában reorganizációs tervet készítenek, aminek elfogadása a hitelezők gyűlésének hatáskörébe tartozik. A reorganizáció tartama alatt az adóst egy speciális fizetésképtelenségi szakértő képviseli, amelyet az adós legfőbb szerve jelöl ki.

A felszámolási típusú procedura falimentului az adós vagyonának az értékesítésére és kötelezettségeinek a teljesítésére irányul. Az eljárás során az adóst a lichidator judiciar képviseli. A fizetésképtelenségi szakértő az adós tevékenységét csak az eljárás befejezése érdekében folytathatja: jogosult keresetet benyújtani az adós által kötött érvénytelen és csalárd ügyletek megtámadása érdekében, amelyek a hitelezők jogait hátrányosan érintették; illetve értékesíti az adós vagyontárgyait és a befolyt összeget szétosztja a hitelezők között.

2. Hitelezők

A fizetésképtelenségi eljárások megindítását követően a hitelezők értesítést kapnak, hogy jelentsék be igényeiket az elismerés érdekében. A kérelmük előterjesztésére rendelkezésre álló határidő nem lehet hosszabb az eljárás megindításától számított negyvenöt napnál. Az igényeket a fizetésképtelenségi szakértő megvizsgálja annak érdekében, hogy felvehetők-e a hitelezői nyilvántartásba (tabelul de creante). Aki nem jelenti be az igényét, az nem minősül hitelezőnek az eljárásban, az ilyen hitelezőt a fizetésképtelenségi szakértő kizárja az eljárásból.

A külföldi hitelezők tájékoztatása a fizetésképtelenségi szakértő feladata. A román jog előír egy általános közzétételt, továbbá egy speciális tájékoztatást is, ami az adós hitelezőinek egyedi értesítésére vonatkozik. A Fizetésképtelenségi Eljárások Közlönyében (www.bpi.ro) megtekinthetők a fizetésképtelenségi eljárások keretében kibocsátott idézések, közlemények, összehívásról szóló értesítések és az eljárási iratokról szóló tájékoztatások.

A fizetésképtelenségi eljárás megindítása után a hitelezők csak ebben az eljárásban érvényesíthetik igényüket az adóssal szemben. Nincs más külön, a bírósági eljáráson kívüli (out of court) eljárás megindítására lehetőség.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére