Mottó: "Értéknek kell tekinteni az emberi sokféleséget. Eközben a legfontosabb mércét az emberi jogok jelentik, amelyek a kisebbségekre éppúgy érvényesek, mint a többségre. Csak az érdemel elismerés helyett kritikát, aki ezeket nem tartja tiszteletben."
(Lutz Van Dijk)
Mint ahogyan azt az előző írásban is taglaltam a társasházak ügyészségi törvényességi felügyeletét elsőként a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) módosításáról rendelkező 2009. évi LXXXIX. törvény vezette be 2010. január 1-jei hatállyal. Sajnos azonban e vonatkozásban kialakult joggyakorlatról nem beszélhetünk, hiszen a Tht. 27/A. §-ában rögzített rendelkezés mintegy fél évig volt hatályban. A szóban forgó szakasz szerint a társasház szerveinek, illetve e szervek működésének törvényességi felügyeletét az ügyészség a rá irányadó szabályok szerint látta el.
2014. február 1-jei hatállyal a törvényben úgy jelent meg a jegyző törvényességi felügyeleti jogköre a Tht. 27/A. §-ában, hogy a jegyző az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek (a továbbiakban: Civil törvény) a civil szervezetek feletti törvényességi ellenőrzés szabályainak megfelelő alkalmazásával látta volna el ezen feladatait. Kialakult joggyakorlatról ezen szabályozás tekintetében sem beszélhetünk, hiszen a rezsicsökkentéssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XI. törvény (a továbbiakban: Rcstv.) 4. § (1) bekezdése módosította az eredetileg elgondolt jogtechnikai megoldást. 2014. február 18-ától ugyanis a Civil törvényre vonatkozó utalás kikerült a jogszabályból, taxatíve felsorolva a jegyző hivatalbóli ellenőrzési jogosítványait. Részletes eljárási szabályokat azonban a törvényhozó nem határozott meg.
Mint ahogyan ennek hiányát az előző lapszámban közölt írás is részletesen kifejti, e tekintetben még szükség van jogalkotói lépésekre. A tulajdonosok bizonyára és valahol jogosan is érezhetik azt, hogy a valódi problémamegoldásban maguk maradtak. Azt azonban feltétlenül látni kell, hogy egy teljesen új jogintézmény bevezetéséről van szó, aminek a helyes vagy helytelen hatáskör-telepítését a jogalkalmazói munka fogja igazolni.
A törvényességi felügyelet a jegyzői feladatkörökben teljesen újszerű eljárás, mégpedig olyannyira, hogy valójában csak a jogszabály-módosítási eljárást, indokolásokat alaposan ismerő jegyzők, illetve a jogrendünket globálisan szemlélő jogalkalmazók számára válik egyértelművé, hogy arra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályait alkalmazni nem lehet. Az azonban, hogy akkor milyen eljárási normák alapján tegyenek eleget a jegyzők a törvényben foglalt kötelezettségeiknek, reguláció nélkül maradt. Így valóban érzékelhetik azt a tulajdonosok, hogy az "ahány ház, annyi szokás" gyakorlata jelenik meg a társasházi törvényességi felügyeleti jogkör ellátása során, ami hosszú távon nyilvánvalóan nem tartható, hiszen a jogbiztonság követelményének nem felel meg.
Gyakori a jogalkalmazásban, hogy joghézag esetén az analogia legis-hez nyúlunk a hiátus kitöltése érdekében. A törvényességi felügyeleti eljárás vonatkozásában támpontot jelenthet a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 132. §-ában foglalt, a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete. A hivatkozott szakasz (2) bekezdése értelmében a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásának célja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlés elnöke, társulása, jegyzője működése jogszerűségének biztosítása. Míg a kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete tekintetében az alábbiakat vizsgálja:
- a szervezetének, működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét,
- a döntéseinek (rendelet, határozat) jogszerűségét,
- a törvényen alapuló jogalkotási, továbbá jogszabályon alapuló döntési és feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének teljesítését;
addig a jegyző a társasházak vonatkozásában ellenőrzi a következőket:
- alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak,
- működése, közgyűlési határozata megfelel-e a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és szervezeti-működési szabályzatnak, és
- működése megfelel-e a közgyűlési határozatokban foglaltaknak.
Jogszabálysértés észlelése esetén a kormányhivatal is elsőként felhívja az érintettet a jogszabálysértés megszüntetésére. A társasházak törvényességi felügyeleti eljárása esetén szintén ez az első jogi aktus, amit a jegyző megtehet. Mindkét esetben adott a bírósági út lehetősége, noha azért a kormányhivatalok eljárását érintően jóval részletesebb a szabályozás és bővebb az alkalmazható jogcselekmények eszköztára. Tekintettel arra, hogy a kormányhivatal törvényességi felügyelete a helyi önkormányzatokra terjed ki, valóban a jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelően került megállapításra az egyedi ügyben, hogy "a jegyző társasházak tör-
- 10/11 -
vényességi felügyeletével kapcsolatos eljárására a kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogköre nem terjed ki."
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
