A helyi önkormányzatok 22 éves működése számtalan tapasztalattal és tanulsággal szolgált az önkormányzati rendszer gyakorlati megvalósításához szükséges jogszabályi háttér korszerűsítéséhez, az egységes, átlátható, hatékony és gazdaságos struktúrával szemben támasztott követelményeknek való megfeleléshez.
E tapasztalatokra építve Magyarország Alaptörvénye merőben új alapokra helyezi a helyi önkormányzatok (önkormányzatok) feladat- és hatásköreinek gyakorlását a közvagyonnal való gazdálkodás tekintetében. Az Alaptörvény 38. cikk (1) bek. értelmében az állam és az önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. Ezen alapvetés által generált jogokat és kötelezettségeket kibontani, végrehajtásuk részletszabályait megállapítani hivatott a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. (Nvtv.) rendelkezései erősen meghatározták az önkormányzatok vagyongazdálkodással foglalkozó szervezeti egységeinek, tisztségviselőinek, döntéshozó testületeinek ez év eleji munkaprogramját.
A korábbi szabályozástól való gyökeres elmozdulásra tekintettel szükségessé vált a már meglévő, az önkormányzatok tulajdonára, illetve az önkormányzatokat megillető vagyoni értékű jogokra kiterjedő helyi rendeletek (vagyonrendelet) jelentős módosítása, vagy az érvényes vagyonrendeletek fokozatos hatályon kívül helyezése mellett újak elfogadása.
Abban mind a korábbi, mind az új jogszabályok egységes álláspontot képviselnek, hogy az önkormányzatok saját tulajdonnal rendelkeznek, költségvetési bevételeikkel, kiadásaikkal önállóan gazdálkodnak, továbbá megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik. A tulajdonosi joggyakorlás mikéntjében azonban számtalan bonyolult, új előírás átvezetése válik szükségessé, e jogalkotási folyamat során pedig - annak komplexitására figyelemmel - akár nehézségekbe is ütközhet egy kisebb gyakorlattal rendelkező, kevésbé tapasztalt kollektíva. Szerencsére a kormányhivatalok minden szükséges segítséget megadnak az önkormányzatokat érintő rendelkezések átvezetésével kapcsolatos munkához, éppen ezért jelen írás nem feltétlenül a vagyonrendeletek felülvizsgálatához, módosításához kíván javaslatokkal szolgálni, sokkal inkább a jogszabályi változásokban előforduló értelmezési kérdésekre kísérel meg magyarázatot találni (a nemzeti vagyon fogalomkörébe tartozó egyes vagyontípusok közül kizárólag az önkormányzati vagyonnal foglalkozva).
A vagyonrendeletek újragondolását a nemzeti vagyon körének átfogó meghatározása alapozza meg. Azon túlmenően, hogy az önkormányzati tulajdon nemzeti vagyonként került értelmezésre, az egyes önkormányzati vagyontípusokat is módosítani szükséges a korábbi törzsvagyon - egyéb vagyon felosztás helyébe lépő törzsvagyon - üzleti vagyon besorolás szerint. A törzsvagyon elemei továbbra is forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek, a forgalomképtelen törzsvagyon keretében azonban új típusú elkülönítés szerinti két kategória jelenik meg, a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon. Utóbbi csoport vagyonrendeletekben kötelező kiemelésére és nevesítésére az Nvtv. hatálybalépését követő 60 napon belül kötelesek az önkormányzatok, arra vonatkozóan azonban nem tartalmaz kikötést a törvény, hogy az ilyen vagyonelemként történő elkülönítéshez tartósan kellene magukat kötniük a tulajdonosoknak.
A nemzeti vagyonnal való gondos és lelkiismeretes gazdálkodás érdekében az Nvtv. összefoglalja a vagyongazdálkodás alapelveit, rögzíti, hogy a nemzeti vagyon alapvető funkciója a közfeladatok ellátásának biztosítása, azzal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. Az alapelvek rendeltetésének biztosítása céljából az önkormányzatok közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet kötelesek készíteni. E kötelezettség - bár végrehajtásának határidejéről a törvény nem rendelkezik - jóval túlmutat a vagyongazdálkodási koncepciók, stratégiák korán, melyek túlnyomó többségükben helyzetértékelést követő gazdálkodási irányelveket fogalmaztak meg, esetleg a célrendszer meghatározása mentén haladva a helyi adottságokkal, a kialakított jövőképpel és a felismert problémákkal egyaránt koherens beavatkozási lehetőségeket tartalmaztak. Egy vagyongazdálkodási terv mindezeket úgy öleli fel, hogy egyúttal bizonytalan
- 16/17 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
