A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető. Ha több jogi személy nyilvántartásba vételét kérik azonos vagy összetéveszthető név alatt, a név viselésének joga azt illeti meg, aki a kérelmét elsőként nyújtotta be. Ez a névkizárólagosság elve.
A Ptk. 3:6. § (2) bekezdés szerint a jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot. A jogi személy típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést a jogi személy nevében fel kell tüntetni, a névvalódiság elvének megfelelően. Ugyanezen törvényhely (3) bekezdése értelmében a jogi személy nevében a jogi személy típusát, ha a név a jogi személy tevékenységét is tartalmazza, akkor a tevékenységet is magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelően kell feltüntetni, ami a névszabatosság elve.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) ezeket a szabályokat a cégek vonatkozásában tovább részletezi. Így a Ctv. 3. § (4) bekezdése értelmében a cégnévnek, a rövidített névnek az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől, illetve a Ctv. 6. § (3) bekezdése szerint lefoglalt elnevezésétől - a cégforma különbözőségén túlmenően is - egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően megtévesztő. A Ctv. 3-4. §-ai ezen túlmenően is számos további részletes cégnévviselési szabályt határoznak meg. Szabályokat ad a vezérszó mint cégnévelem megállapítására, továbbá arra nézve, hol lehetséges a cégnévben rövidítés alkalmazása. Kimondja, hogy a cégnévnek egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és a közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől. Meghatározza, hogy mikor szerepelhet a cégnévben a cégtulajdonosok vagy a tagok neve, a nonprofit és a közhasznú jellegre való utalás, az "állami" vagy a "nemzeti" kifejezés, tiltja a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerekre utaló személy vagy szervezet szerepeltetését a cégnévben.
A Ctv. 4. § (5) bekezdése szerint a történelem kiemelkedő személyiségeinek nevét csak a Bölcsészettudományi Kutatóközpont engedélyével lehet feltüntetni a cégnévben, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával. Ezeket a körülményeket a cégbíróság a Ctv. 4. § (6) bekezdése értelmében a bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárásban vizsgálni köteles, sőt, kétség esetén meg kell keresnie a Bölcsészettudományi Kutatóközpontot is, kivéve, ha a történelmi név a cég valamely tagjának saját neve is egyúttal.
A Ctv. 6. § (1) bekezdése szerint két vagy több azonos nevű cég közül a választott név, a rövidített név viselésének a joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét előbb nyújtotta be, illetve amelyik a Ctv. 6. § (3) bekezdése alapján névfoglalással élt.
A cégnévnek igen nagy jelentősége van az alapítók számára, a név kiválasztása kis túlzással majdnem olyan folyamat, mint a születendő gyermek nevének meghatározása. A hozzá fűződő előszereteti értéken túl egy jól megválasztott, "ütős" cégnévnek komoly reklámértéke is lehet, a létrehozandó cég majdani üzleti sikerét is befolyásolhatja.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
