Nehéz feladat vár a július 1-jén hivatalba lépő Brit Elnökségre, tekintve különösen az Európai Alkotmánnyal kapcsolatos népszavazások és a júniusi Európai Tanács kudarcát.
Ambiciózus programjukban - mely összhangban áll a 2004-2006-ra elfogadott Többéves Stratégiai Programmal, valamint a Luxemburggal 2004 decemberében közösen kiadott munkaprogrammal - a következő pontok szerepelnek prioritásként:
- az EU világpolitikai szerepének erősítése (az EU képviselete a szeptemberben esedékes Milleniumi Csúcson, globális stratégia kidolgozása Afrika számára, előrelépés a klímavédelem területén, szerepvállalás a Közép-Keleti békefolyamatban, a Közös Agrárpolitika, ezen belül a cukorpiac reformja, Oroszországgal és Ukrajnával való kapcsolatok erősítése);
- gazdasági és jogi reform (az ún. Better Regulation keretében biztosítani, hogy a közösségi jogalkotás hatékonyabbá váljon, és ne helyezzen felesleges terhet az üzleti szférára, a szolgáltatásokról szóló irányelv elfogadása, előrelépés a fenntartható fejlődés és a vegyi anyagokkal kapcsolatos ún. REACH szabályozás területén);
- biztonság és stabilitás (együttműködés az EU tagállamaival és EU-n kívüli országokkal a terrorizmus elleni harcban, a csatlakozási tárgyalások megkezdése Törökországgal október 3-án, valamint Bulgária és Románia belépésének előkészítése);
- pénzügyi szabályozás terén előrelépés.
Az EU környezetvédelmi minisztereinek találkozójára került sor június 24-én Luxemburgban.
A napirenden lévő legfontosabb témák között szerepel a felszín alatti vizekről szóló irányelv, az ún. Inspire, a génmódosított termények, a higanyszennyezés, a vegyi anyagokkal foglalkozó új szabályozás (REACH).
Hosszas vita után a minisztereknek sikerült politikai megállapodásra jutni a 2000-ben elfogadott Víz Keretirányelvhez tartozó leányirányelvről, mely az EU felszíni vizei megengedhető szennyezettségének mértékét rögzíti.
Egyhangúlag állapodtak meg a miniszterek (a Bizottsággal szemben) az egész EU-ra kiterjedő földrajzi-környezeti információs rendszer létrehozásáról.
A génmódosított termények ügye a vártnál nagyobb ellenállásba ütközött, a miniszterek ugyanis az ilyen termények feldolgozását tiltó tagállamok mellett álltak ki, szemben a Bizottság javaslatával.
A higany-stratégiát illetően a Tanács nem kötelező erejű következtetéseket fogadott el, rögzítve az EU prioritásait. A határozat a higany-export 2011-es betiltását is tartalmazza.
A REACH kapcsán a miniszterek a Bizottság által javasoltnál némileg szigorúbb irányvonalat támogattak.
• EU Alapjogi Ügynökség alakul
Gál Kinga EP képviselő jelentésében erős, független, hatékony és költség-hatékony ügynökség felállítását sürgette, melyet nagy többséggel támogatott a testület.
A terv azonban felveti a már meglévő testületekkel való esetleges megduplázás kérdését, aggodalomra adva okot elsősorban az Európa Tanácsnak. Ez utóbbi testület óvatosságra inti az EU-t az ügynökség feladatkörének meghatározása során. Amennyiben az ügynökség hatásköre kiterjed az EU-n kívüli országokra is, az egyes tevékenységek és nyilatkozatok feltétlen összehangolása szükséges.
A Bizottság is elősegíti az ügynökség létrehozását, mely közreműködik majd az emberi jogok védelmében, biztosítva az Európai Alkotmányban foglalt Alapjogi Charta érvényesülését. Noha az Alkotmányt elutasító népszavazások megkérdőjelezhetik a fenti indokolást, Gál Kinga szerint ez még inkább okot ad az ügynökség mielőbbi felállítására. Az ügynökség várhatóan 2007 elején kezdi meg működését Bécsben.
• Népszavazás az Alkotmányos Szerződésről
A sikertelen népszavazások elgondolkodásra ösztönözték az EU vezetőit, akik elhatározták, hogy egy éven belül, Ausztria elnöksége alatt ismét összeülnek a kérdés és a pillanatnyi helyzet megvitatása céljából. Ezzel egy időben megegyeztek abban is, hogy az Alkotmányt nem kell újratárgyalni, és folytatódhat a ratifikációs folyamat. Természetesen az eddig tervezett 2006. október végi határidő aligha lesz tartható, ehelyett 2007 közepe tűnik valószínűnek.
A népszavazást tartó országok sorában a következő éppen a leköszönő elnök, Luxemburg lesz, július 10-én. Néhány más tagállam - köztük Dánia - jelezte, hogy elhalasztja a már kitűzött népszavazást. Írország ugyancsak fontolgatja az őszre kiírt referendum elnapolását. Az Egyesült Királyság felfüggesztette az előkészületeket, és egyelőre csak Lengyelország tartja magát az október 9-re kitűzött esemény lebonyolításához. (Az Alkotmányos Szerződést eddig tíz tagállam ratifikálta, kettő - Franciaország és Hollandia - utasította el, tehát még 13-an állnak döntés előtt.)
• A Schengeni zóna kiterjesztése
Az EU belügyminiszterei új javaslatot dolgoznak ki, mely a Schengeni zóna új tagállamokra való kiterjesztését célozza. (Ez időben Anglián és Írországon kívül a régi tagállamok, valamint Norvégia és Izland tagja a térségnek.) A jelenlegi tervek szerint nyolc tagállam 2007 végén csatlakozhat a térséghez, míg Máltára és Ciprusra ettől eltérő menetrend vonatkozna. A csatlakozás feltétele természetesen, hogy ezek az országok biztosítsák a védelmet külső határvonalaikon. Ugyancsak előkészületben van a Schengeni Információs Rendszert felváltó új rendszer, mely akár 30 országra is kiterjeszthető.
Informális Foglalkoztatás-ügyi Tanács (júl. 7-8., Belfast)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
