Dr. Szász Iván 1932. október 2-án Budapesten született, 2012. január 7-én hunyt el Budakeszin. A magyar választottbírói karnak a nemzetközi választottbíráskodásban legismertebb alakja. Emellett köztiszteletben álló ügyvéd, jogtanár, és egykori diplomata. Azoknál az embereknél, akik szakmai pályafutásuk során több foglalkozásban is jelesek, előfordul, hogy valamelyik tevékenységi irányuk sikere elhalványítja a többi területet. Szász Iván esetében a különböző pályairányok teljes harmóniát alkottak. Sikereikben erősítették egymást.
Tőle tudom, hogy fiatalon pszichológus szeretett volna lenni. Pszichológiai érdeklődését mindvégig megőrizte, úgy alakult azonban, hogy jogásznak tanult. Egyetemi tanulmányait 1951 és 1955 között az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte summa cum laude minősítésű diplomával. Egyetemi évei alatt Hajdú Gyula nemzetközi közjogász professzor demonstrátora volt. 1958-ban Cambridge-ben tanulhatott.
1955 és 1958 között a Pest Megyei Bíróságon dolgozott, 1958 és 1960 között külkereskedelmi vállalati jogtanácsos, 1960 és 1968 között a Külkereskedelmi Minisztérium jogtanácsosa, 1968 és 1977 között ugyanott jogi főosztályvezető, majd csoportfőnök volt. 1992 és 1999 között a Stroock & Stroock & Lavan New York-i ügyvédi iroda tagja, budapesti irodájának vezetője. 1999-től a Squire, Sanders & Dempsey LLP nemzetközi ügyvédi iroda tagja. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Választottbírósága párizsi székhelyű Bíróságának két cikluson keresztül bírája volt. Hosszú éveken keresztül tagja volt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság elnökségének. A Magyar Kereskedelmi Kamara Jogi Szakbizottságának elnöke volt 1980-ig, majd pedig a jogutód szervezetnek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Jogi Szekciójának örökös tiszteletbeli elnöke lett.
1972-től az állam- és jogtudományok kandidátusa. Korszakváltó hatásúak voltak az 1970-es évek végétől a külkereskedelmi szakjogász jelöltek számára zsúfolt előadótermekben tartott sziporkázó előadásai. Az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának címzetes egyetemi tanára, a Külkereskedelmi Főiskola tanára és a Corvinus Egyetem professzora. Nyugdíjba vonulását követően utóbbinak professor emeritusa volt.
Öt nyelven beszélt és dolgozott. Számos tanulmánya, szakcikke mellett monografikus művei: A magyar külkereskedelmi jog szabályozása (1971), A KGST általános szállítási feltételei (1974), A Uniform Law for International Sale (1976), Obscsije uszlovije posztavok SZEV (1978)
Megkapta a Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, a jogászi szakma pedig Szalay-díjjal és Eötvös díjjal is kitüntette.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
