A joguralom alapeszméjéből levezethető elvek egyike Joseph Raz szerint: a természetes igazságosság szabályait be kell tartani. Azaz ilyen a nyilvánosan és helyesen lefolytatott bírósági eljárás, a pártatlanság.[1] A tisztességes eljáráshoz való jog nem korlátozható csupán az igazságszolgáltatásra mint hatalmi ágra. Az állami tevékenységnek mindazon területeire kiterjed, ahol az állampolgárok az állami szervekkel mint hatóságokkal találkoznak. A tisztességes eljárás követelményéből fakad a polgári perrendtartás és büntetőeljárási törvény több alapelvi szintű rendelkezése.[2]
Magyarországon az Alaptörvény az egyes eljárási jogok közül a tisztességes eljáráshoz és a független, pártatlan bírósághoz való jogot a XXVIII. cikkben szabályozza. Az (1) bekezdés értelmében: "Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelességeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül bírálja el."[3]
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (a továbbiakban: Egyezmény) 6. cikkének 1. bekezdése szerint mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és észszerű időn belül tárgyalja meg és hozzon határozatot az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságáról. [4]
Kiemelendő azonban, hogy a gyakorlat szerint a 6. cikk 1. bekezdésének megsértését önmagában nem elegendő egy döntéshozó szerv(testület) függetlenségének vagy pártatlanságának hiányára vagy egyes lényeges eljárásjogi garanciák ezen szervek általi megsértésére alapozni, ha a meghozott határozatot egy e tekintetben "teljes hatáskörrel" rendelkező bírói testület később felülvizsgálta és biztosította a lényeges garanciákat a kérdéses hiányosságok orvoslásával.[5]
A Bíróság esetjoga szerint az állam azon kötelezettsége, hogy biztosítsa egy "független és pártatlan bíróság" általi elbírálást, magában foglalja a végrehajtó hatalom, a törvényhozó és minden egyéb állami szerv kötelezettségét arra, hogy tiszteletben tartsa és hajtsa végre a bírósági ítéleteket, határozatokat, még ha azzal nem is ért egyet. Mindez elengedhetetlen feltétele a bíróságokba vetett közbizalomnak és tágabb értelemben a jogállamiságnak.[6]
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (továbbiakban: EJEB) számos döntésében foglalkozott a bírák függetlenségének, kizárásának kérdésével. Magyarországon a bíróságok gyakorlatára vonatkozóan megállapítható, hogy a strasbourgi esetjog egyre inkább visszatükröződik a bíróságok ítéleteiben és a felsőbb bíróságok útmutatásaiban.[7] Szem előtt kell tartani az ÍH 2014.53 döntésben foglaltakat: "Nem fogadható el a törvényszék indokolása, hogy az EJEB által hozott határozatokra csak annyiban lehet hivatkozni és azok annyiban alkalmazandóak, amennyiben a büntetőeljárásról szóló törvény normaszövegében is megjelennek. Éppen az alapjogokkal kapcsolatosan kell különös gonddal ügyelni a strasbourgi joggyakorlat dinamikus jogértelmezésére, arra, hogy az egyes marasztaló határozatokból a megfelelő jogkövetkeztetést a joggyakorlat is levonja."[8]
Tanulmányomban néhány jelentősebb, akár Magyarországot is érintő határozaton keresztül vizsgálom az EJEB bírák kizárásával kapcsolatos gyakorlatát és azt, hogy vajon az érvényesül-e a hazai jogalkalmazásban, a büntetőeljárásban.
A független és pártatlan bírósághoz való jog az EJEB gyakorlatában, de hazánkban az Alkotmánybíróság gyakorlatában is szorosan összefügg. A világ demokratizációs folyamatai során, a jogállamok kiépülése idején a bírói függetlenség intézményeinek jelentős garanciális és szimbolikus szerep jutott.[9] Az EJEB több alkalommal hangsúlyozta, hogy az Egyezmény 6. cikk (1) bekezdése szerinti függetlenség és az objektív pártatlanság fogalmai szorosan összefüggnek, így azokat általában együttesen kell megvizsgálni. A tekintetben, hogy léteznek-e indokok annak kétségbe vonására, hogy a pártatlanságra és az objektív függetlenségre vonatkozó követelmények egy ügyben nem teljesülnek, döntő jelentősége nem a fél nézőpontjának van, hanem annak, hogy a szóban forgó félelmek tekinthetőek-e objektíve igazoltnak. Az EJEB állandó ítélkezési gyakorlata szerint valamely bíróság függetlenségének megítélésekor figyelembe kell venni különösen tagjai kijelölésének módját és hivatali idejét, a külső nyomással szembeni védelem meglétét és azt a kérdést, hogy az érintett szerv a függetlenség látszatát kelti-e.[10] Egy demokratikus társadalomban a bíró-
- 17/18 -
ságnak bizalmat kell keltenie a jogalanyokban.[11] A függetlenség külső aspektusa azt jelenti, hogy az érintett fórum teljesen autonóm módon gyakorolja bírói feladatkörét anélkül, hogy bármilyen hierarchikus kapcsolatban lenne, bárkinek alá lenne rendelve, anélkül hogy bárhonnan utasításokat kapna, azaz védett minden külső nyomással szemben, amely határozathozatalának függetlenségét befolyásolhatja (C-64/16). A függetlenség belső aspektusa a pártatlanság fogalmával áll összefüggésben és arra vonatkozik, hogy egyenlő távolságot kell a bírónak tartania a jogvitában részt vevő felektől, illetve a feleknek a jogvita tárgyához fűződő mindenkori érdekeitől. A jogvita megoldása során tehát a jogszabály szigorú alkalmazásán kívül semmilyen más érdek nem érvényesülhet (C-216/18). "A függetlenségi és pártatlansági garanciák olyan szabályok meglétét igénylik - különösen, ami a fórum összetételét, a kinevezést, a megbízatás időtartamát, az elfogultsági okokat, a kizárási okokat és a tagok elmozdítását illeti -, amelyek a jogalanyok számára biztosítják minden, az említett fórum külső tényezők általi befolyásolhatóságára, valamint az ütköző érdekek vonatkozásában való semlegességére vonatkozó jogos kétség kizárását" (C-192/18, C-216/18, C-619/18). Fontos, hogy a bírák amellett, hogy mentesek a függetlenségüket veszélyeztető közvetlen befolyástól, biztosítani kell a közvetettebb befolyás kizárását is, amely hatással lehet az érintett bírák határozataira is (C-619/18). A Fey kontra Ausztria ügyben az EJEB kifejtette, hogy a pártatlanság látszata kapcsán elbukik egy állam, ha a végrehajtó hatalom beavatkozik a bíróság előtt folyamatban lévő ügybe annak érdekében, hogy annak kimenetelét befolyásolja.[12] A Sovtransavto Holding kontra Ukrajna ügyben kimondta a Bíróság: a bírói függetlenséget egyértelműen sérti, ha a végrehajtó hatalom beavatkozik egy bíróságok előtt folyamatban lévő ügybe azért, hogy befolyásolja a kimenetelét.[13]
A függetlenség követelménye körébe sorolja az EJEB azt is, hogy a bírók olyan illetményben részesüljenek, amely összhangban áll az általuk ellátott feladatok jelentőségével (C-64/16), továbbá az olyan fegyelmi felelősségi rendszer meglétét is, amely egyaránt meghatározza a fegyelmi vétségnek minősülő magatartásokat és a konkrétan alkalmazandó szankciókat (C-216/18). A hatalmi ágak szétválasztása elvének megfelelően, amely a jogállamiság működését jellemzi, a bíróságok függetlenségét a jogalkotó és a végrehajtó hatalommal szemben kell biztosítani (C-452/16). A bíróságok függetlensége, a jogállamiság tiszteletben tartása csatlakozási kritérium, az államok pedig önszántukból válnak az Európai Unió tagállamaivá, azaz a jövőre nézve elkötelezik magukat az uniós értékek mellett, ezért az Európai Unióban vélelem van amellett, hogy a tagállamok biztosítják a bíróságok függetlenségét.[14] A bírói függetlenséget, illetve a pártatlanságot érintő kérdéskör az ügyek szignálása is az egyes bíróságokon, mely kapcsán az automatikus ügyelosztás az, amely a bírák függetlenségét a leginkább biztosítja.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
