A brit és az ír intézményrendszer tekintetében hasonlóságot mutatnak a választási szervek, az elnevezések, továbbá, hogy a választási eljárásban a jogorvoslat bírói útra tartozik. Különbség, hogy amíg az Egyesült Királyságban különbíróságok bírálják el a jogorvoslati kérelmeket, Írországban a rendes bíróságok járnak el. Az eljárási szabályok is nagyon hasonlóak, leglényegesebb talán, hogy a bírói jogorvoslat kétfokozatú.[1]
Írországban az elnökválasztás, a helyhatósági választás és a népszavazás egyes szabályait az Electoral Act, 1963 szabályozza, amely egy ún. consolidating act.[2] Az Electoral Act, 1963 vagyis a Number 19 of 1963. IV. része az elnökválasztás, V. része a népszavazás, VI. része a helyhatósági választások egyes szabályait tartalmazza. A választási jogorvoslatokra vonatkozó szabályokat azonban az 1963. évi szabályozásban nem találunk. A parlamenti alsóház tagjainak választását, beleértve a választási eljárás szabályait az 1992. évi ír választási törvény az Electoral Act, 1992 szabályozza. A Local Government Act, 1994 pedig szabályokat határoz meg a helyhatósági választásokra vonatkozóan, de ebben sincsenek sem eljárási szabályok, sem a jogorvoslatról szóló szabályok.[3] A helyhatósági választások egyes eljárási szabályait az S.I. No. 128/1965 - Local Elections Regulations, 1965. törvény tartalmazza.[4] Ez a törvény rendelkezik jogorvoslatról és számos választási bűncselekményt intézményesít, továbbá meghatározza azok szankcióit.[5] Ugyanakkor a helyhatósági választások eredménye elleni jogorvoslatról részletesen a Local Elections (Petitions and Disqualifications) Act, 1974 rendelkezik.[6] Az Európai Parlament tagjainak megválasztását elsősorban a European Assembly Elections Act, 1977 szabályozza, amely rendelkezik jogorvoslatról is.[7] Végül, szükséges megjegyezni, hogy Írországban további külön törvényeket alkottak egy-egy választás alkalmával, amely törvények az adott választásra vonatkozó különös szabályokat tartalmaznak. Ezeknek a teljesség igényével történő felsorolására nincs lehetőség.
Írországban is működik returning officer, amely tipikusan angolszász jogintézmény és funkciója hasonló a brithez, de lényeges különbségekkel. Ilyen, hogy Dublinban és Corkban a returning officer tisztségét a városi sheriff (City Sheriff), ugyanakkor a többi választókerületben a parlamenti választásokon egy bírósági tisztviselő, a County Registrar tölti be. Ettől eltérően a helyhatósági választásokon a returning officer a helyi önkormányzat hivatalvezetője, ami a magyar jegyzővel, illetve választási irodavezetővel állítható analógiába.[8] Népszavazás esetén a népszavazással kapcsolatos adminisztratív teendők ellátásának fő felelőseként a környezetügyi miniszter legkésőbb a népszavazás kitűzésének a napján kinevezi a referendum returning officert, akinek - országos illetékességű szervként - feladata a népszavazási eljárás levezetése, az eredmény megállapítása és közzététele, valamint a törvényben meghatározott, népszavazással kapcsolatos feladatok ellátása.[9] A helyi returning officer tisztségét ugyanaz a tisztviselő tölti be, aki a parlament alsó házának választásán (Dáil election) a választókerületi returning officer tisztségét látja el, vagyis a környezetügyi minisztérium (Department of the Environment) választókerületekben működő hivatalának vezető tisztviselője. Feladata a népszavazással kapcsolatos adminisztratív teendők ellátása, így a választókerületi eredmény megállapítása.[10] Szembetűnő, hogy a választásokkal kapcsolatos adminisztratív teendőkért felelős legfontosabb tisztviselő a környezetügyi miniszter alárendeltségébe tartozik, ami sajátos megoldásnak nevezhető annak tudatában, hogy a leggyakoribb megoldás erre a feladatra a belügyminiszter kijelölése. A
- 503/504 -
jogorvoslatokat elbíráló bíróságok nem választási szervek, de a bírósági rendszer ismertetése nem kerülhető meg.
Választási jogorvoslatokról szóló legfontosabb szabályokat az Electoral Act, 1992-ben találjuk. Választási jogorvoslatok a fellebbezés (appeal) és a parlamenti választás eredménye elleni jogorvoslatok (Dáil Election Petitions), azon belül az alsóházi választások eredménye elleni jogorvoslat (Questioning of Dáil elections).
Az Electoral Act, 1992 az általános rendelkezéseknek, valamint a választókerület és a választási nyilvántartásba vétel szabályainak -vagyis a törvény első és második fejezetének - a megsértése esetén a fellebbezés (appeal) lehetőségét biztosítja jogorvoslati eszközként. A fellebbezést a körzeti bírósághoz (Circuit Court) lehet benyújtani igény érvényesítése vagy kifogás tárgyában hozott bármely olyan döntés ellen, amelyet az említett első és második fejezet rendelkezései alapján hoztak. A körzeti bíróság döntése ellen kizárólag jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezésnek van helye, amelyet a legfelsőbb bíróság (Supreme Court) dönt el. A legfelsőbb bíróság döntése ellen nincs jogorvoslat. A bíróságok jogorvoslati eljárásban hozott döntéseiről a választási szerveket értesíteni kell, amelyet a választási szerv köteles végrehajtani.[11]
Az alsóházi választások eredménye ellen jogorvoslat kizárólag a felsőbírósághoz benyújtott kérelem (petition), tulajdonképpen kereseti kérelem lehet. Az alsóházi választások eredménye ellen jogorvoslati kérelmet benyújthat bármely választói jegyzékbe vett választópolgár vagy, akinek jogosultsága lenne, hogy a választói jegyzékbe felvegyék. A kérelmet a felsőbíróság központi hivatalanál kell benyújtani. A jogorvoslati kérelem benyújtásának határideje 28 nap, amit az eredménynek a returning officer általi közzétételétől kell számítani. Fő szabály, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtójának 5000 fontot biztosítékként letétbe kell helyeznie, aminek hiányában a kérelmet nem fogadják be. A bíróság mérlegelési jogkörben eljárva ezt az összeget csökkentheti. A törvény meghatározza, hogy mire hivatkozással lehet jogorvoslattal támadni az alsóházi választásokat. Ilyen a választhatóság - vagyis a passzív választójog - hiánya; a törvényben meghatározott választási bűncselekmény elkövetése, a választási eljárás hátráltatása, akadályozása. zavarása vagy más olyan jogszabálysértés, ami a választások eredményét befolyásolta. A felsőbíróság eljárása során tárgyalást tart és az ügy érdemében döntést hoz. Ha a jogorvoslati kérelmet nem utasítja el, akkor az alábbi döntéseket hozhatja: megállapítja a választások - korrigált - végeredményét vagy ha ez nem lehetséges, akkor megállapítja, hogy a választás részben vagy egészben érvénytelen és közli annak indokait. Ha a bíróság a választások érvénytelenségét - részben vagy egészben - megállapítja, akkor a törvényi szabályozást követve a bíróság döntését követő három hónapon belül megismételt választást kell tartani annak érdekében, hogy az üres képviselői helyeket betöltsék. A megismételt választás napját a környezetügyi miniszter tűzi ki. Nem kell megismételt választást tartani akkor, ha hat hónapon belül általános választások megtartására kerül sor. A felsőbíróság véghatározata ellen bármely peres fél, jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezhet. A fellebbezést a legfelsőbb bíróság bírálja el, amelynek döntése ellen további jogorvoslat nincs.[12]
Az alsóházi választások eredménye elleni jogorvoslatnak további részletes szabályai vannak, amelyet a törvény maga határoz meg.[13] Ezek nagyon hasonlóak a brit szabályozáshoz, amennyiben részletes rendelkezéseket találunk az alábbi tárgykörökben: a letétbe helyezett biztosíték, a kérelem benyújtása, tartalmi elemei és a hivatkozható jogsértések, a kérelem tárgyalása, a szavazatok újra számlálása, a kérelem visszavonása, a kiesett kérelmező helyébe új kérelmező belépése az eljárásba, a büntetések mérséklése, a bíróság
- 504/505 -
ítéletének megküldése, a bíróság ítéletében tett megállapítások további joghatása, tanúk, költségek, az eljáró bíróság által a Legfelsőbb Bíróság eljárásának kezdeményezése.
Az ír szabályozás nagyon hasonlít a brithez abban is, hogy a választási eljárást szabályozó törvény egyúttal nevesíti a választási bűncselekményeket és meghatározza ezeknek a tényállását, valamint a jogorvoslati kérelem elbírálására felhatalmazott bíróságot arra is feljogosítja, hogy megállapítsa ezeknek az elkövetését és szankcionálja az elkövetőket, továbbá megállapítsa a jogellenes magatartással érintett választás jogkövetkezményét is. Jelentős különbség azonban a brit szabályozáshoz képest, hogy külön törvény rendelkezik a választási visszaélések megelőzéséről, ez a The Prevention of Electoral Abuses Act, 1923. A választási bűncselekményeket (electoral offences) részben tehát az Electoral Act, 1992 XXIII. fejezete nevesíti, amely szabályok alkalmazását a törvény a helyhatósági választásokra is elrendeli.[14] Valamennyi választási bűncselekmény részletes ismertetésére, elemzésére e tanulmány keretei között nincs lehetőség, ezért be kell érni a felsorolásukkal, ami lehetőséget teremt arra, hogy összevessük a brit szabályozással.
Az ír törvény szerinti "választók nyilvántartásba vételével kapcsolatos bűncselekmények" (offences in relation to registration of electors)[15] összefoglaló elnevezés. Ennek tartalmilag megfelelő cselekményeket találunk a brit szabályozásban. Szintén tartalmát tekintve hasonló, de más elnevezéssel találjuk az ír törvényben a választások titkosságának megsértését (breach of secrecy)[16], a szavazóurnával, szavazólappal, jelöltállító ívekkel, politikai hovatartozással kapcsolatos nyilatkozat, illetve a hitelesítő jelzésekkel stb. (így!) kapcsolatos visszaéléseket (offences relating to ballot boxes, ballot papers, nomination papers, certificates of political affiliation, official marks etc.)[17], a választási kiadványok formai szabályainak megsértése (omission of name and address of printer and publisher from Dáil election documents)[18], a jelöltállítás vagy annak visszavonása az érintett személy beleegyezése nélkül (nominating or withdrawing a candidate without consent)[19], a hamis nyilatkozat politikai hovatartozásról (forged certificate of political affiliation)[20], a hamis adatközlés a jelölőíven (false declaration on nomination paper)[21], a hivatalos személyek pártatlan eljárása (officer acting as agent of candidate or furthering a candidature)[22], a szavazás vagy a jelölés akadályozása (obstruction of nomination or poll)[23], a levélszavazás akadályozása vagy a postai szavazólap megrongálása (interference with or destruction of postal ballot papers)[24], a választópolgárok zavarása vagy akadályozása (obstruction of or interference with electors)[25], a választási névjegyzékbe jogosulatlanul felvett személy vagy fel nem vett személy általi szavazás tilalma (prohibition on voting by person registered as elector when not entitled to be so registered)[26], a szavazólapok jogellenes megjelölése (unlawful marking of ballot papers by persons acting as companions)[27], a hamis adatközlés a jelölt haláláról vagy visszalépéséről (false statement of withdrawal or death of a candidate)[28], a hatóság félrevezetése a szavazás idején (misleading statement as to process of voting)[29], a jogorvoslati kérelem tisztességtelen visszavonása (corrupt withdrawal of petition)[30]. Szó szerint azonos elnevezéssel az ír törvény is tiltja az alábbi cselekményeket: más választópolgár szavazati jogának gyakorlása, valamint ennek elősegítése (personation)[31], megvesztegetés (bribery)[32], jogellenes befolyásolás (undue influence)[33]. Nem található a brit szabályozásban a választási gyűlés rendjének megsértése (disorderly conduct at election meeting)[34], a szavazóhelyiségnek a bejelentett választási megbízott általi engedély nélküli elhagyása (personation agent leaving polling station without permission)[35], a szavazólapoknak a jelölt vagy megbízottja által történő jogosulatlan kezelése (handling of ballot papers by candidates or agents)[36] és az iratokhoz történő jogosulatlan hozzáférés (unauthorised inspection of documents)[37].
A választási bűncselekmények büntetőjogi szankciója az elkövetett cselekmény súlyától és az eljárás típusától függ. Egyszerűsített eljárásban a törvény a kiszabható büntetések felső határát 1000 fontot meg nem haladó pénzbüntetésben, illetve hat hónapot meg nem haladó szabadságvesztésben határozza meg. Bűnvádi eljárásban az elkövető 2500 fontot meg nem haladó pénzbírsággal vagy két évet meg nem
- 505/506 -
haladó börtönbüntetéssel sújtható. Mind a két esetben szabály, hogy a két büntetés együtt is alkalmazható, valamint a felső határhoz képest enyhébb büntetés kiszabásáról a bíróság szabad belátása alapján dönthet. A csekélyebb súlyúnak minősülő cselekmények - választók nyilvántartásba vételével kapcsolatos bűncselekmények, választási kiadványok formai szabályainak megsértése, szavazóhelyiségnek a bejelentett választási megbízott általi engedély nélküli elhagyása, szavazólapoknak a jelölt vagy megbízottja által történő jogosulatlan kezelése - elkövetője egyszerűsített eljárásban az elkövető 500 fontot meg nem haladó pénzbírsággal vagy három hónapot meg nem haladó börtönbüntetéssel sújtható, amely büntetések szintén alkalmazhatók együtt, illetve korlátlanul enyhíthetők.[38] A cselekmények elévülési ideje egy év, ami alól kivétel, ha a felsőbíróság előtt eljárás indult, mert ebben az esetben a bíróság döntésétől számított három hónap. A felelősségre vonás kizárt azonban, ha a cselekmény elkövetése óta két év eltelt.[39]
A választási visszaélések megelőzéséről szóló 1923. évi törvény (The Prevention of Electoral Abuses Act, 1923 vagy más néven Number 23.) a brit szabályozáshoz hasonló tényállásait intézményesíti a választási bűncselekményeknek. A törvény tisztességtelen gyakorlatnak (corrupt practice)[40] minősíti és definiálja az alábbi cselekményeket: megvesztegetés (bribery)[41], más választópolgár szavazati jogának gyakorlása (personation)[42], szavazatvásárlás természetben (treating)[43], jogellenes befolyásolás (undue influence)[44]. A jogellenes gyakorlat Írországban is gyűjtőfogalom, amely tucatnyi bűncselekményt foglal magába: jogellenes gyakorlatra megbízás vagy azért anyagi ellenszolgáltatás nyújtása (excessive employment or payment to be illegal practice)[45], jogosulatlan szavazás (voting by prohibited, persons to be illegal)[46], a választójogától megfosztott személy szavazása vagy többes szavazás (voting when, disqualified or more than once to be illegal practice)[47], hamis nyilatkozattétel a jelöltről vagyis rágalmazás (certain false statements concerning a candidate to be illegal practice)[48], választási rendezvény szabályainak megsértése (disorderly conduct at a meeting to be illegal practice)[49], impresszumra vonatkozó szabályok megsértése (name and address of printer to be on all placards, etc.)[50], tiltott finanszírozás (expenses incurred by unauthorised persons)[51]. Az elkövető ellen kiszabható büntetések hasonlóak a bit szabályozáséhoz: pénzbüntetés, szabadságvesztés, kizárás a választásból és eltiltás a választható tisztség betöltésétől.[52]
A helyhatósági választásokon igénybe vehető jogorvoslat szabályait külön törvény, a Local Elections (Petitions and Disqualifications) Act, 1974 szabályozza. Ezt úgy is meg lehet fogalmazni, hogy külön törvény rendelkezik a helyhatósági választásokon alkalmazható jogorvoslatokról, amely törvénynek kizárólag ez a szabályozási tárgya. A helyhatósági választásokon igénybe vehető jogorvoslat elsősorban az eredmény elleni jogorvoslati - kereseti - kérelem. A helyhatósági választások 1965. évi törvényi szabályozása is csupán annyit rendelkezik a jogorvoslatról, hogy a returning officer döntése ellen a választás eredménye elleni jogorvoslat (petition questioning the election) keretében lehet élni.[53]
A helyhatósági választások eredménye ellen jogorvoslat kizárólag a körzeti bírósághoz benyújtott kereseti kérelem (petition) lehet. Hasonlóan a többi választás esetén alkalmazható bírósági jogorvoslathoz, a bíróság ezt sem fogadja be, amíg a kérelmező nem helyez letétbe 300 font értékű biztosítékot a költségek fedezése céljából.[54] A legfőbb ügyész akkor nyújthat be jogorvoslatot a helyhatósági választások eredménye ellen, ha választási bűncselekmény elkövetését vélelmezi.[55]
A kereseti kérelmet a bíróság hivatalvezetőjéhez (county registrar) kell benyújtani, akinek illetékességét a jogorvoslattal érintett helyi önkormányzat alapozza meg. A jogorvoslati kérelmet bármely 18. életévét betöltött személy benyújthatja az eredmény kihirdetését követő 28 napon belül. Ez alól egyes választási bűncselekmények elkövetésére hivatkozással benyújtott kérelem a kivétel, mert ebben az esetben a határidőt a bűncselekmény elkövetése során nyújtott anyagi előny juttatásának
- 506/507 -
napjától kell számítani. A választás eredményének kihirdetését követő 12 hónap elteltével jogorvoslati kérelmet nem lehet benyújtani.[56] A kereseti kérelem benyújtását követően a kérelmező köteles a kérelem egy másolatát megküldeni mindenkinek, akit a kérelem érint; a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek; az érintett helyi önkormányzat hivatalvezetőjének; valamint a legfőbb ügyésznek.[57]
A kereseti kérelemben meg kell jelölni a jogorvoslat alapját, amit a különböző választásokat szabályozó törvények közül ez fejt ki a legrészletesebben. Ennek megfelelően a helyhatósági választás eredménye az alábbi okokra hivatkozással támadható meg jogorvoslattal: összeférhetetlenség vagy a választási eljárás olyan hátráltatása, akadályozása, zavarása, ami valószínűleg befolyásolta az eredményt. Ezek általánosságának sérelme nélkül a kérelemben részletesen ismertetni kell az alábbiakat: a helyhatósági választás során jogszabálysértés történt vagy a returning officer feladata ellátása során jogszabálysértést követett el; a helyhatósági választások során választási bűncselekményt követtek el; a választás napján valamely jelölt nem teljesítette a jelöltre vonatkozó jogszabályi követelményeket.[58] A kereseti kérelemben meg kell jelölni ezek kívül azt a választást, amelyre a kérelem vonatkozik; a kereseti kérelem indokolását; azt, hogy a kérelmező mit kér a bíróságtól; továbbá tartalmaznia kell a kérelmező nevét és címét, jogi képviselőjének vagy megbízottjának nevét és címét, valamint a kérelmezőnek alá kell írnia.[59]
A kérelmet annak a körzeti bíróságnak az egyesbírója bírálja el tárgyalás tartásával, amelyik az érintett helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes. A tárgyalás időpontjára vonatkozóan a törvény elrendeli, hogy azt haladéktalanul, ésszerű időpontra kell kitűzni. A tárgyalás helyszíne az a megye kell, hogy legyen, amelyikben az érintett helyi önkormányzat székhelye található. A jogorvoslati kérelemmel érintett bármely személy lemondása a megválasztott tisztségről nem érinti az eljárás lefolytatását, tehát azt folytatni kell. Az eljárást nem kell folytatni azonban, ha a jogorvoslati kérelemmel érintett bármely személy meghal. A legfőbb ügyész az eljárásba, annak bármely szakaszában félként bekapcsolódhat függetlenül attól, hogy az eljárás az ő indítványára indult. A tárgyaláson - kérésére - részt vehet az ügyben érintett returning officer, aki a bíróság felhívásának köteles eleget tenni, a meghatározott cselekményeket köteles elvégezni, ugyanakkor részvétele félként és tanúként kizárt.[60]
Ha a jogorvoslati kérelmet a körzeti bíróság érdemben tárgyalja és azt elutasítja, akkor megállapíthatja a választások végleges eredményét. Amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy a végleges eredményt nem tudja megállapítani, akkor döntésében kimondja, hogy a választás egészben vagy részben jogszabálysértő volt és döntését indokolja. Amennyiben szükséges, a bíróság megállapítja egyes megválasztott személyek megválasztásának érvénytelenségét. Döntését a bíróság megküldi az érintetteknek, valamint a helyi önkormányzati miniszternek és a legfőbb ügyésznek.[61] Az érvénytelen vagy jogszabálysértő választásnak további következménye, hogy az így megválasztott személy tisztsége a bíróság döntésének napján megszűnik.
Ha a bíróság a jogorvoslati kérelemnek helyt ad, akkor elrendelheti a szavazatok újra számlálását vagy új választás megtartását egy adott választókerületben. Az újra számlálás elrendelhető generálisan az adott választókerületben vagy egy szavazatszámláló urna vonatkozásában. Az újra számlálást a bíróság felügyeli és annak menetére az Electoral Act, 1963 (1963, No. 19) szabályait kell alkalmazni. A költségeket az érintett helyi önkormányzat viseli. Az újra számlálás eredményeképpen a bíróság megváltoztathatja a returning officer döntését.[62] Új választás megtartására egy választókerületben akkor kerül sor, ha a választókerületben az érvényesen és szabályszerűen megválasztott önkormányzati képviselők száma kevesebb, mint a képviselők számának többsége.[63]
A brit szabályozástól eltérő megoldás, hogy a bíróság a jogorvoslat érdemi elbírálásának bármely szakaszában, amennyiben szükségesnek tartja vagy bármely fél kérelmére, a legfelsőbb bíróság állásfoglalását kérheti bármely, az ügyben felmerült kérdés vonatkozásában. Ebben az esetben a felsőbíróság a tárgyalást köteles elnapolni és nem hozhat véghatározatot a legfelsőbb bíróság állásfoglalásának beérkezésééig.[64]
A körzeti bíróság véghatározata ellen bármely peres fél, jogszabálysértésre hivatkozás-
- 507/508 -
sal fellebbezhet. A fellebbezést a legfelsőbb bíróság bírálja el, amelynek döntése ellen további jogorvoslat nincs.[65]
A kérelem elbírálásának további szabályai a brit szabályozáshoz hasonlóak, ezeket a Local Elections (Petitions and Disqualifications) Act, 1974 szabályozza. Ez a törvény rendelkezik a kérelem visszavonásáról[66], a kérelem jogellenes visszavonásának következményeiről[67], a visszavont kérelem esetén új kérelmező félként történő belépéséről az eljárásba[68], az eljárás megszüntetésének egyes eseteiről[69], a tanúkra vonatkozó szabályokról[70], a költségekről[71] és az ügyben keletkezett iratok megküldésének szabályairól[72]. Ezek a szabályok jellemzően egyszerűbbek és rövidebbek, mint a brit szabályozás és ennek oka nem csak az, hogy a brit törvény terjedelmét nagymértékben növelik a különböző országrészekre vonatkozó sajátos rendelkezések. Érdekes rendelkezése a törvénynek, amelyik bizonyos összeférhetetlenségi okokat szüntet meg, illetve szüntetett meg 1974-ben, mint például az egyházi hivatal vagy a külföldi állampolgárság.[73]
A népszavazási eredménye elleni jogorvoslat esetében is lényeges különbség a brit megoldáshoz képest, hogy Írországban rendes bíróság jár el, nem pedig, különbíróságok, mint az Egyesült Királyságban. További ír sajátosság, hogy a népszavazásról szóló törvény, a Referendum Act 1994 kizárólag bírósági úton igénybe vehető jogorvoslatról rendelkezik.
A népszavazási eredménye elleni egyetlen lehetséges jogorvoslat formálisan a népszavazás előzetesen megállapított eredménye, illetve azt ezt kihirdető döntés (provisional referendum certificate) elleni jogorvoslati kérelem.[74] A népszavazási eredménye elleni jogorvoslati kérelmet a felsőbíróságnak (High Court) kell benyújtani. A bíróság először arról dönt, hogy a kérelmet befogadja-e. A kérelem akkor fogadható be, ha a kérelmező a kérelemhez prima facie bizonyítékokat csatol; ha az ügy súlya ezt indokolja, vagyis, ha a kifogásolt jogsértés érdemben befolyásolta a népszavazás eredményét; valamint, ha a kérelmet az előzetese eredménynek a hivatalos lapban
(Iris Oifigiúil) történő közzétételét követő hét napon belül nyújtották be. A kérelem benyújtására jogosult bármely, az elnökválasztáson választójoggal rendelkező választópolgár és a legfőbb ügyész.[75] A törvény meghatározza, hogy mi befolyásolja érdemben a népszavazás eredményét, vagyis a kérelem befogadásának feltételeit. Ilyenek például a választási törvényben (Electoral Act 1992) meghatározott egyes választási bűncselekmények, de vannak kevésbé egzakt módon meghatározott feltételek is, mint például a népszavazásról szóló törvény szabályai szerint meghatározott hibák vagy szabálytalanságok, vagy "a népszavazás lefolytatásának obstruálása, zavarása vagy egyéb akadályozása".[76]
Az ír rendszer különbözik a brittől az ügyészségnek a választási jogorvoslati rendszerben betöltött szerepe tekintetében is. Írországban az ügyész választási - és népszavazási - eljárásban betöltött szerepét külön törvények szabályozzák. A népszavazást szabályozó Referendum Act 1994 határozza meg azokat a szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a legfőbb ügyész (Director of Public Prosecutions) megóvhatja a népszavazást érvénytelenségre hivatkozással, aminek alapja jogsértés lehet.[77]
Amennyiben a felsőbíróság befogadja a jogorvoslati kérelmet, akkor a kérelem jóváhagyásától számított három napon belül azt továbbítja a Felsőbíróság Központi Irodájába (Central Office of the High Court). A jóváhagyott kérelem alapján az eljárás megindításának azonban feltétele, 5000 ír font letétbe helyezése a kérelmező részéről, amely a várható eljárási költségek fedezésére szolgál, jóllehet a bíróság diszkrecionális hatáskörben csökkentheti ezt az összeget, ha a kérelmező nem képes vagy nagy nehézséget okoz neki ennyit letétbe helyezni. A biztosíték letétbe helyezésének kötelezettsége, mint az eljárás megindításának feltétele voltaképpen azonos az Egyesült Királyságban alkalmazott megoldással. Nem kell biztosítékot letétbe helyezni, ha a jogorvoslati kérelmet a legfőbb ügyész nyújtja be. A kérelmező, a kérelem befogadását követő legfeljebb öt napon belül köteles a kérelem egy példányát megküldeni a miniszternek, a népszavazás returning officerjének, minden érintett helyi returning officernek és a legfőbb ügyésznek, de utóbbinak csak akkor, ha a kérelmező nem a
- 508/509 -
legfőbb ügyész. Ha a kérelmező elmulasztja e kötelezettségeit[78], akkor a kérelmet a bíróság köteles elutasítani.[79] A formai hibában szenvedő kérelmet is kötelező elutasítani.[80]
A jogorvoslati kérelmet érdemben a felsőbíróság tárgyalja, nyilvános tárgyalás keretében. Az ügy tárgyalása elsőbbséget élvez, de pontos eljárási határidőt a törvény csak annyiban szab, hogy a tárgyalás kitűzése ésszerű legyen, valamint megköveteli, hogy az ügyet - a kérelmező halálát leszámítva - a véghatározat meghozataláig tárgyalni kell. Különbség ugyanakkor az angol szabályozáshoz képest, hogy az ügyész szélesebb hatáskörrel rendelkezik, mert félként vehet részt a per bármely szakaszában függetlenül attól, hogy maga vagy a bíróság kezdeményezte a perbe lépését. A returning officer minden esetben történő kötelező részvétele is eltér az angol szabályozástól. A népszavazás returning officere (referendum returning officer) minden esetben jelen van a tárgyaláson, ahol ismerteti a jogorvoslattal megtámadott döntést és a bíróság által előírt módon segíti a bíróság munkáját azzal a megkötéssel, hogy pártatlannak kell lennie és tanúként nem hallgatható meg. Az ügyben érintett választókerület helyi returning officere a bíróság kérésére köteles a tárgyaláson jelen lenni, amely esetben ugyanazon kötelezettségek terhelik, mint a népszavazás returning officerét.[81]
A bíróság dönthet úgy, hogy a szavazatokat újra számolja, amely újra számlálás érintheti az egész választókerületben leadott összes szavazatot, vagy csak egy eredményösszesítő lapon megjelölt szavazókör szavazatait. Ilyen esetben a szavazatokat a bíróság irányításával kell újra számolni. Az újra számolás során érvénytelennek nyilvánított szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni azzal, hogy az érvénytelenség eseteit a törvény határozza meg. Ilyen például a hamis vagy a meghamisított szavazat. A bíróság az újra számolás eredményeképpen jogosult megváltoztatni a helyi returning officer - szavazóköri eredményt megállapító - döntését. Az újra számolás költségeit az állam fedezi vagy a pénzügyminiszter által elkülönített alapból vagy a helyi returning officer számára megállapított költségvetés terhére.[82]
A bíróság dönthet úgy is, hogy jogorvoslati kérelem alapján a népszavazást egy adott választókerületben meg kell ismételni. Ebben az esetben a bíróság tűzi ki a megismételt szavazás időpontját, amelyet ugyanazon szabályoknak megfelelően kell lefolytatni, mint az érvénytelenített szavazást és a népszavazás returning officere a szavazatszámlálás, helyi returning officertől kapott eredményeit a bíróságnak továbbítja. Nem rendelheti el a bíróság a népszavazás egy választókerületben történő megismétlését kizárólag a népszavazásról szóló törvény rendelkezéseinek megsértésére hivatkozással vagy a törvény által rendszeresített formanyomtatványok hibája miatt, amennyiben a bíróság úgy véli, hogy a népszavazás az adott választókerületben a törvényben meghatározott általános alapelveknek megfelelően zajlott le és a jogszabálysértés vagy a hiba a népszavazás eredményét összességében nem befolyásolta.[83]
A kérelem elbírálásának további szabályai a brit szabályozáshoz hasonlóak például abban is, hogy mindezeket egy törvény szabályozza. Ennek megfelelően a Referendum Act 1994 rendelkezik a kérelem visszavonásáról[84], a visszavont kérelem esetén új kérelmezőnek az eljárásba félként történő belépésről[85], a kérelmező halála vagy akadályoztatása esetén követendő szabályokról[86], a tanúkra vonatkozó szabályokról[87], a költségekről[88] és az ügyben keletkezett iratok megküldésének szabályairól[89]. Ezek a szabályok jellemzően egyszerűbbek és rövidebbek, mint a brit szabályozás, aminek oka többek között, hogy a brit törvény terjedelmét nagymértékben növelik a különböző országrészekre vonatkozó sajátos rendelkezések. A brit szabályozástól eltérő és a helyhatósági választások eredménye elleni jogorvoslat szabályaival azonos megoldás, hogy a felsőbíróság a jogorvoslat érdemi elbírálásának bármely szakaszában, amennyiben szükségesnek tartja vagy bármely fél kérelmére a legfelsőbb bíróság állásfoglalását kérheti bármely, az ügyben felmerült kérdés vonatkozásában. Ebben az esetben a felsőbíróság a tárgyalást köteles elnapolni és nem hozhat véghatározatot a legfelsőbb bíróság állásfoglalásának beérkezésééig.[90]
Az ügy érdemében a bíróság döntése lehet, hogy változtatás nélkül megerősíti a népszavazás előzetesen megállapított eredményét, amelyet a jogorvoslati kérelemmel támadtak. Ha a bíróság nem változtat az előzetesen megállapított eredményen, akkor a megerősítés
- 509/510 -
tényét rögzíti véghatározatában és az így megerősített és jóváhagyásával ellátott eredményt megállapító határozatot megküldi a referendum returning officernek. A bíróság másik lehetséges döntése az eredményt megállapító döntés megváltoztatásának az elrendelése az általa tett megállapításoknak megfelelően - és ha szükséges akkor az újra számolásnak vagy a megismételt szavazásnak megfelelően - az így módosított eredményt megállapító döntést erősíti meg. Ha a bíróság az előzetes eredményt megállapító határozat megváltoztatását rendeli el és az így megváltoztatott döntést megerősíti, akkor a megváltoztatott és jóváhagyással ellátott eredményt megállapító döntést küldi meg a referendum returning officernek. A bíróság által jóváhagyott és a referendum returning officernek megküldött eredményt megállapító határozat ellen nincs további jogorvoslati lehetőség. Amennyiben ugyanazon szavazást kettő vagy több jogorvoslati kérelemmel is megtámadtak, akkor a bíróság egy döntést hoz, amelyben valamennyi kérdésben dönt.[91]
Az Európai Unió Parlamentjének tagjai megválasztásának eredménye ellen jogorvoslat kizárólag a felsőbírósághoz benyújtott kereseti kérelem (petition) lehet. A lényeges szabályok azonosak az alsóházi választások eredménye elleni jogorvoslat szabályaival. Fő szabályként érvényesül itt is, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtójának 5000 fontot biztosítékként letétbe kell helyeznie, aminek hiányában a kérelmet nem fogadják be. A bíróság mérlegelési jogkörben eljárva ezt az összeget csökkentheti. A jogorvoslati kérelmet bármely, 18.életévét betöltött személy benyújthatja. A kérelem benyújtásának határideje 28 nap az eredmény közzétételétől számítva. A jogorvoslati kérelmet ugyanarra alapítva lehet benyújtani, mint az alsóházi választások esetén: a választhatóság - vagyis a passzív választójog - hiánya; a törvényben meghatározott választási bűncselekmény elkövetése, a választási eljárás hátráltatása, akadályozása. zavarása vagy más olyan jogszabálysértés, ami a választások eredményét befolyásolta. A bíróság döntése is azonos az alsóházi választások szabályinál ismertetett szabályokkal. A fellebbezést a legfelsőbb bíróság bírálja el, amelynek döntése ellen további jogorvoslat nincs.[92]
Az elnökválasztás és a szenátus tagjainak választása során alkalmazható jogorvoslatok szabályainak részletes ismertetése nélkül, összességében azt lehet megállapítani, hogy a brit és az ír szabályozás abban hasonlítanak, hogy a lényeges választási szabálysértések és a választási bűncselekmények szabályozása nem különül el abban az értelemben, hogy mindkét tárgykört szabályozó vegyes joganyag az irányadó. Az ír szabályozás abban a tekintetben differenciáltabb, hogy az egyes választásokra külön-külön törvényeket alkottak, miközben az Egyesült Királyságban a parlamenti és a helyhatósági választás eljárási szabályait ugyanazon törvény rendezi. A szenátus és az elnöki rendszer miatt természetes, hogy Írországban több választást rendeznek, mint az Egyesült Királyságban. A differenciált ír joganyagnál a brit semmivel sem könnyebben áttekinthető köszönhetően az egyes országrészekre vonatkozó különös szabályoknak, igaz ezeknek egy része legalább egyazon törvényen belül megtalálható.
Franciaországban a választójog az alkotmány által biztosított és szabályozott alapjog, valamint a demokrácia egyik alapköve. Ebből adódóan és azért, hogy a választójogot korlátozás nélkül lehessen gyakorolni, a választójog érvényesülésének garanciáját a bíróságban jelölik meg. Következésképpen a választójog szabályainak megsértése esetén a bírósághoz lehet fordulni jogvédelemért. A választások megszervezésével és lebonyolításával, valamint a szavazás eredményével kapcsolatos jogviták lefolytatásának - vagyis a választási jogorvoslatnak - speciális szabályai vannak, amelynek elnevezése contentieux électoral. A contentieux électoral tehát azon eljárási szabályok összes-
- 510/511 -
sége, amelyek segítéségével alkalmazhatók a politikai választások anyagi jogi szabályai. Szemben az angolszász országokkal, Franciaországban a választások szabályait összefoglaló egységes jogszabály van, ez az ún. Code électoral.
A választási eljárásban a jogorvoslattal kapcsolatos feladatokat elsősorban két - bíráskodási funkciót, illetve az egyik esetben azt is ellátó - állami szerv között osztják meg. Ezek a közigazgatási bíróságok (les juridictions administratives) és az Alkotmánytanács[93] (le Conseil constitutionnel). Ezek az állami szervek biztosítják az eljárási szabályok betartását és a szavazás tisztaságát. Ugyanakkor a választásokkal kapcsolatos egyes jogkérdéseket a rendes bíróságok döntik el. A választásra jogosultak névsorába történő bejegyzéssel és az onnan történő törléssel kapcsolatos jogvitákat a polgári bíróság, míg egyes választási bűncselekményeket (fraude électorale) a büntetőbíróság bírálja el.
A francia alkotmány 58-60 cikkei kimondják, hogy a köztársasági elnök, a nemzetgyűlési képviselők és a szenátorok megválasztásának, valamint az országos népszavazás jogszerűségét az Alkotmánytanács felügyeli. A regionális, a megyei és a községi (települési) önkormányzati képviselők választása, valamint a helyi népszavazás a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik.
Franciaországban is működnek választási bizottságok, még ha nem is pontosan ezzel az elnevezéssel, ha az elnevezésüket lefordítjuk magyarra. A Code électoral Section 5 rendelkezik a Commissions de contrôle des opérations de vote létrehozásáról, amely elnevezés választási cselekményeket[94] ellenőrző bizottságként fordítható magyarra. Ilyen bizottságot minden 20000 lakosnál népesebb településen kötelező létrehozni. A bizottság működésének célját a törvény az alábbiakban határozza meg.[95] Hitelesíti a választási iroda szabályszerű összetételét, a választási cselekmények jogszerűségét, a szavazatszámlálást valamint biztosítja a megjelent választók és jelöltek számára jogaik gyakorlását. A bizottság elnöke és tagjai, valamint megbízottjaik minden szükséges, az ellenőrzést és a hitelesítést szolgáló cselekmény elvégzésére jogosultak. Jogosultak továbbá időbeli korlátozás nélkül a választási irodába bejutni és észrevételeikről jegyzőkönyv felvételét kérni akár a választás eredményének kihirdetése előtt vagy utána. A polgármester és a választási iroda vezetője köteles minden információt és dokumentumot a bizottság rendelkezésére bocsátani. A bizottság valamennyi választásról jelentést készít, amelyet megküld a prefektusnak, valamint a választási cselekményekről készített jegyzőkönyvhöz csatol. A magyar választási bizottsággal történő összevetés alapján az állapítható meg, hogy a jogorvoslatok érvényre juttatásában a francia bizottságoknak nincs meghatározó szerepe, ezek nem jogorvoslati fórumként működnek. Ahogyan az elnevezés és a törvényi szabályozás is mutatja, a francia bizottságok sokkal inkább ellenőrzést gyakorolnak, amely leginkább információszerzésben és jelentéstételben, illetve észrevételek rögzítésében jelenik meg, ami az érdemi jogorvoslati eljárás alapjául szolgálhat. A különbséget a két ország között kifejezésre juttatja az is, hogy a bizottság elnöki tisztségének betöltése Franciaországban szigorú feltételhez kötött, az elnök minden esetben a bírói kar tagja kell, hogy legyen.[96]
A francia jogi szabályozás kifejezetten magas színvonalon és kötött szerkezetben, szigorú logikai rendben szabályozza a választások anyagi és alaki szabályait. A Code électoral a nemzetgyűlési képviselők, a szenátorok, valamint a regionális, a megyei és a települési önkormányzati képviselők megválasztásának törvényi és rendeleti, anyagi és eljárási szabályait összefoglaló jogszabály.[97] A témánk szempontjából jelentős választási jogorvoslatok általános szabályait a Code électoral törvényi részének (Partie législative) I. Könyv, I. Cím, VIII. Fejezet (Articles L118 - L118-4) szabályozza Contentieux címmel. A jogorvoslatnak ezeket az általános szabályait egészítik ki az egyes választás-fajtákra vonatkozó speciális szabályok[98] és a - szintén a kódex részét alkotó - rendeleti szabályok. A választások törvényi szabályait kell alkalmazni a népszavazásra is, amelynek
- 511/512 -
különös szabályait a választási kódex VI ter Könyve tartalmazza. A Code électoral rendeleti része (Partie réglementaire) részletszabályokat állapít meg.[99]
A községi tanács - a mi fogalmaink szerint a települési önkormányzat képviselőtestülete - és a megyei közgyűlés tagjainak megválasztásával kapcsolatos jogviták eldöntése első fokon a választás helye szerint illetékes közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. A Code électoral szerint bármely választó vagy megválasztható személy a közigazgatási bíróságtól kérelmezheti a községtanácsi választások során megvalósított bármely aktus megsemmisítését.[100] Ugyanez a jogosultság megilleti a prefektust is abban az esetben, ha feltételezi, hogy jogszabályban előírt feltételek nem teljesültek és az eljárási szabályokat megsértették.[101] A közigazgatási bíróság döntése ellen a prefektus vagy az érintett felek jogorvoslati kérelemmel fordulhatnak az Államtanácshoz (Conseil d'État). A jogorvoslati kérelem elbírálásáig a megválasztottnak nyilvánított képviselők hivatalban maradnak.[102]
A jogorvoslati jog viszonylag széles személyi kört megillet. Ugyanakkor valamennyi választás esetében érvényesülő alapelv, illetve szabály, hogy a jogorvoslati eljárást nem kezdeményezheti politikai párt, jelölőszervezet, érdekképviseleti szerv vagy a helyi önkormányzat. Sajátos, a peres eljárásokban érvényesülőtől eltérő szabály, hogy a jogi képviselet nem kötelező a választási jogorvoslati eljárásban sem a közigazgatási bíróság előtt, sem az Államtanács előtt.[103]
A választás során végzett cselekmények elleni kifogást a választás napján jegyzőkönyvbe lehet mondani a választási szervek előtt vagy a választást követő ötödik napon tizennyolc óráig írásban lehet benyújtani az alprefektusi vagy a prefektusi hivatalban, valamint a közigazgatási bíróság hivatalában is. Az alprefektus a beérkezett kifogást azonnal továbbítani köteles a prefektusnak. A jogorvoslati kérelmet elektronikus úton is be lehet nyújtani, azonban ebben az esetben a kérelmező utólag köteles a bíróság előtt igazolni, hogy a kérelmet ő jegyzi.[104] A prefektus jogorvoslattal a jegyzőkönyv beérkezését követő tizenöt napon belül élhet a Code électoral által meghatározott szabályok szerint[105], de a kérelmet kizárólag a közigazgatási bíróság hivatalánál nyújthatja be.[106]
A jogorvoslati kérelemben meg kell nevezni, hogy melyik választás érvénytelenítését kérik, valamint elő kell adni, hogy a szavazás milyen okból érvénytelen.[107] Nem tekinthető befogadhatónak a kizárólag észrevételt tartalmazó vagy az eredmény megsemmisítését nem kérelmező jogorvoslati kérelem.[108] Szemben a hazai szabályozással, a választási jogorvoslat egyértelmű és kizárólagos célja a jogsértő módon lefolytatott választás eredményének megsemmisítése és ennek következtében, ha szükséges, a választás teljes vagy részleges megismétlése. Franciaországban tehát nincs létjogosultsága kizárólag jogsértés megállapításának úgy, hogy annak a választási eredményre kiható következménye nincs.
A közigazgatási bíróság a jogorvoslati kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül köteles érdemi döntést hozni és a döntés meghozatalától számított nyolc napon belül köteles azt közölni azt érintettekkel. Három hónap a döntés meghozatalának határideje, ha a választást teljes egészében meg kell ismételni. Ha a közigazgatási bíróság bizonyítást rendel el, akkor a döntés meghozatalának határideje a bizonyítás elrendelésétől számított egy hónap. Jogi előkérdés elbírálásának szükségessége esetén a közigazgatási bíróság eljárásának határidejét attól a naptól kell számítani, amikor a jogi előkérdésben jogerős döntést hoztak. Ha az eljárásban - a Code électoral Article L 118-2 szerint - be kell vonni a Kampány- és Politikai Tevékenység-finanszírozás Országos Bizottságát, akkor a bírósági eljárás két hónapos határidejét a bizottság döntésének beérkezésétől kezdődően kell számítani.[109] Amennyiben a közigazgatási bíróság döntését a jogszabályban előírt határidőben nem hozza meg, akkor eljárási jogosultsága megszűnik, amiről a bírósági hivatal vezetője értesíti a prefektust és az érintett feleket és ezzel egyidejűleg tájékoztatja őket arról, hogy egy hónapon belül az Államtanácshoz fordulhatnak az üggyel.[110] Amennyi-
- 512/513 -
ben a közigazgatási bíróság - a Code électoral Article L 118-3 alkalmazásával - azt állapítja meg, hogy a jelölt a Kampány- és Politikai Tevékenység-finanszírozás Országos Bizottsága által meghatározott határidőben nem tud elszámolni a kampányfinanszírozással, akkor erről nyolc napon belül értesíti az érintett jelöltet és a prefektust.[111]
Amennyiben a közigazgatási bírósághoz a jogorvoslati kérelmet a prefektus nyújtja be[112] és annak eldöntése más bíróság ténymegállapító döntése nélkül nem lehetséges, akkor a közigazgatási bíróság felhívja a feleket, hogy kezdeményezzék a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság eljárását, aminek teljesítését a feleknek tizenöt napon belül igazolniuk kell. Az igazolás hiányában a tényt a közigazgatási bíróság figyelmen kívül hagyja és döntését a tizenöt napos határidő eredménytelen leteltétől számított egy hónapon belül hozza meg.[113]
Az eljáró közigazgatási bíróságot a jogi szabályozás kiterjedt jogkörrel ruházza fel a jogorvoslati kérelem elbírálása során. Ha szabálytalanságot vagy jogsértést állapít meg és egyes szavazatok érvénytelenítése is lehetséges, akkor jogosult megváltoztatni a választás eredményét. Ilyen, ha például minden kétséget kizáróan meg lehet állapítani, hogy mely szavazólapokat nyilvánítottak jogellenesen érvénytelennek és ezért nem számították be a szavazatszámláláskor, vagyis a bíróság a választási iroda - illetve a szavazatszámlálók -által érvénytelennek nyilvánított szavazatokat érvényesnek fogadhatja el. Ha a rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján nem lehetséges pontosan meghatározni, hogy hány szavazat és mely szavazatok érvénytelenek, illetve hogyan alakult volna szabályszerűen az eredmény, akkor a bíróság a választás eredményét megsemmisíti. Akkor is megsemmisíti a közigazgatási bíróság a választási eredményt, ha olyan jogsértés történt, amelynek következtében a szavazás tisztasága sérült. Következik ebből, hogy nem minden jogsértés vezet automatikusan a választási eredmény megsemmisítéséhez, mert a bíróság a jogsértés súlyát és hatását, az érintettek körét az adott esetben vizsgálja. Megsemmisíti a választási eredményt a közigazgatási bíróság, ha úgy véli, hogy a választás tisztasága azért sérült, mert megalapozatlan volt egyes szavazatok mellőzése a szavazatszámlálásnál vagy, mert a számlálásból kizárt szavazatok mennyisége vagy a kizárás módja ezt indokolja és ugyanígy, ha a választási kampány során olyan súlyú visszaélés vagy jogsértés történt, ami ezt indokolja.[114]
A közigazgatási bíróság részlegesen is megsemmisítheti a választási eredményt, illetve jogosult arra, hogy a törvényi feltételek teljesülése esetén valamely jelöltet kizárjon a választásból. Előbbi előfordulhat például az arányos listás választás esetén, ahol a legmagasabb átlag szabályát kell alkalmazni és a szavazás vagy a választási kampány során elkövetett jogszabálysértés következményei nem alkalmazhatók a szavazatszámlálás során, tehát erre hivatkozással nem lehet egyes szavazatokat figyelmen kívül hagyni, valamint a leadott szavazatok többsége érvényes. Ilyen esetben a bíróság dönthet úgy, hogy a lista utolsó helyén megválasztott jelölt megválasztása volt jogellenes és neki nem adják ki a mandátumot. A részleges érvénytelenségnek egyértelmű esete, ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a jelöltnek nem volt választójoga vagy összeférhetetlen volt a jelöltséggel.[115]
A bíróság jogosult döntésével megállapítani egy jelölt választójogának a megszűnését, illetve hiányát bizonyos jogszabályi feltételek megvalósulása esetén. Ha a kampányköltségek elszámolása a korrekciók után is azt mutatják, hogy a jelölt a kampány során többet költött kampányfinanszírozásra, mint amit a jogszabály megenged, akkor a bíró, ilyen irányú kérelemre megvonhatja a jelölt választójogát és ezzel a jelöltet mérlegelés alapján meghatározott időre, de legfeljebb három évre kizárja a választásból.[116] A bíróság ezt döntését a Commission nationale des comptes de campagne et des financements politiques vagyis a Kampány- és Politikai Tevékenység-finanszírozás Országos Bizottsága[117] megállapításaira alapozza. A Kampány- és Politikai Tevékenység-finanszírozás Országos Bizottsága maga is kérelmezheti a jelölt választójogának a megvonását, akkor, ha a jelölt a bizottság által meghatározott határidőben nem tud elszámolni a kampányfinanszírozással.[118] A bíróság, legfeljebb három évre, akkor is megvonhatja a jelölt választójogát, ha a jelölt olyan választási csalást valósított meg, amellyel célja a választás tisztaságának a meg-
- 513/514 -
sértése volt vagy a választás tisztasága ténylegesen sérült.[119]
A helyhatósági választások eredményét akkor kell megsemmisíteni, ha a választási cselekmények összességének jogellenessége ezt indokolja. A helyhatósági választások eredményének megsemmisítése esetén megismételt választást kell tartani, a megsemmisítést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül.[120] Nem kell megismételni a helyhatósági választást, ha csupán egy vagy több listás jelölt megválasztása tekintetében és csupán egy vagy egyes választási cselekményeket kell megsemmisíteni anélkül, hogy teljesülnének a választás egésze megismétlésének feltételei, és ebben az esetben a szabálytalanságok miatt megüresedett tanácsi képviselői mandátumok a következő általános helyhatósági választásokig betöltetlenek maradnak kivéve azt az esetet, ha a bíróság - a Code électoral Article L 270 alkalmazásával - megállapítja, hogy a választójog megvonása miatt kieső képviselő helyére a listáról a soron következő jelölt mandátumot szerezhet.
A bíróság döntése ellen benyújtott jogorvoslati kérelem halasztó hatályú. Vagyis a megválasztott képviselő, akinek mandátumát megsemmisítette a bíróság, hivatalban maradhat mindaddig, amíg nincs jogerős döntés az ügyben, ami vagy a jogorvoslati kérelem benyújtásának elmulasztása esetén a kérelem benyújtásának határnapja, vagy az Államtanács jogorvoslati kérelmet elbíráló végleges döntésének közzététele.[121] Ugyanakkor a választásnak a választópolgárok névjegyzékének jogszabálysértő összeállítása miatt vagy a szavazás jogszabálysértő lefolytatása miatt megsemmisített választás esetén, a közigazgatási bíróság - függetlenül attól, hogy ellenkérelmet benyújtottak-e - felfüggesztheti annak a mandátumnak az érvényeségét, amelynek megválasztását megsemmisítette. Ebben az esetben az Államtanács a jogorvoslati kérelem benyújtását követő három hónapon belül köteles érdemi döntést hozni, amelynek hiányában a mandátum felfüggesztése érvényét veszíti. Abban az esetben, ha a mandátum felfüggesztéséről nem döntöttek, akkor az Államtanács a döntését a jogorvoslati kérelem előterjesztésétől számított hat hónapon belül köteles meghozni.[122] Ha a jogorvoslati kérelmet elbíráló döntés úgy rendelkezik, hogy a választást részben vagy egészben megsemmisíti, akkor három hónapon belüli időpontra új községtanácsi választást kell tartani, ami alól kivételt képet az eset, ha három hónapon belül általános községtanácsi választásokat tartanak.[123]
A közigazgatási bíróság döntése ellen a prefektus és az érintett felek az Államtanácshoz nyújthatnak be jogorvoslati kérelmet. A benyújtás - jogvesztő - határideje egy hónap, amit a döntés közlésétől kell számítani. Az Államtanács a közigazgatási perrendtartás szabályai szerint jár el.[124]
A megyei közgyűlés tagjainak megválasztására néhány eltéréssel ugyan, de hasonló szabályokat rendel a Code électoral. Speciális szabály, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő a Korzikai Megyei Közgyűlés megválasztása során tíz nap. A választás megsemmisítését célzó jogorvoslati kérelem benyújtására jogosultak köre ebben az esetben az érintett kanton[125] választópolgárai, a jelöltek, a megyei közgyűlés tagjai és a prefektus. A prefektus által benyújtott jogorvoslati kérelem alapja ebben az esetben is kizárólag a jogszabályban előírt feltételek nem teljesülése vagy az eljárási szabályok megsértése lehet.[126] A jogorvoslati kérelem beérkezését követő három napon belül a közigazgatási bíróság elnöke értesíti a jogorvoslattal érintett megyei közgyűlési képviselőt és felhívja arra, hogy ellenkérelem beterjesztésére, valamint személyes meghallgatás iránti igény bejelentésére öt nap áll rendelkezésére.[127] A közigazgatási bíróság hivatala a beérkezett jogorvoslati kérelemről és az ellenkérelemről igazolást állít ki.[128] Ebben az esetben is érvényesül a szabály, miszerint a megválasztott képviselők hivatalban maradnak mindaddig, amíg a jogorvoslati kérelem elbírálásaként hozott bírósági határozat kifejezetten meg nem állapítja a mandátum megszűnését.[129] A választási eredményt a közigazgatási bíróság ugyanazon jogszabályi alapon semmisítheti meg, a megsemmisítés arra a kantonra vonatkozik, ahol a kifogásolt válasz-
- 514/515 -
tást tartották, tehát nem feltétlenül az egész megyében.[130]
Ha a közigazgatási bíróság a teljes választás megismétléséről dönt, akkor döntését a kérelem beérkezését követő három hónapon belül hozza meg. Ha a választás részlegesen megismétlését rendeli el, akkor ez a határidő két hónap. A bíróság a döntését, a meghozatalát követő nyolc napon belül megküldi a prefektusnak és az érintetteknek a közigazgatási rendtartás szabályai szerint. Amennyiben az ügy elbírálása olyan előkérdés eldöntésétől függ, amelynek eldöntésére az eljáró közigazgatási bíróság nem jogosult, akkor döntését az előkérdés jogerős elbírálásától számított egy hónapon belül hozza meg.[131] Ha a jogorvoslati kérelembe olyan előkérdés eldöntését kérik, amelyre más bíróság jogosult, akkor az eljáró közigazgatási bíróság felhívja az érintett feleket, hogy jelenjenek meg a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt, illetve a kérelmező felet, hogy bizonyítékait terjessze elő tizenöt napon belül. Bizonyítási indítvány hiányában az eljárást meg kell szüntetni és a bíróság abban a hónapban köteles dönteni a kérelem tárgyában, amely hónapban a tizenöt napos határidő eltelt.[132] Ha az előkérdést egy másik bíróság érdemben tárgyalja, akkor a közigazgatási bíróság a döntését az előkérdés jogerős elbírálásától számított egy hónapon belül hozza meg. Ha a jogorvoslati kérelemben a kampányfinanszírozásra vonatkozó szabályok megsértésére hivatkoznak és kezdeményezik a Kampány- és Politikai Tevékenység-finanszírozás Országos Bizottsága eljárását, akkor a közigazgatási bíróság eljárásának határidejét attól a naptól számítják, amikor az eljáró bírósághoz a bizottság jelentése beérkezett.[133] Ilyen esetben szabály, hogy az eljáró közigazgatási bíróság döntését a prefektussal és a érintett jelöltekkel annak meghozatalát követő nyolc napon belül közli.[134]
A közigazgatási bíróság döntése ellen a prefektus és az érintett felek élhetnek jogorvoslati kérelemmel, amit az Államtanácshoz kell benyújtani a közigazgatási bíróság döntésének kézhezvételét követő egy hónapon belül. A határidő jogvesztő, ezért a kézhezvétel időpontját a kérelemben igazolni kell. Az Államtanács a közigazgatási perrendtartás szabályainak alkalmazásával jár el.[135] Ezeknek az eljárási határidőknek az elmulasztását a Code électoral szankcionálja. Ha a közigazgatási bíróság döntését nem hozza meg az előírt határidőn belül, akkor az eljárásból kizárható. A határidő elmulasztásáról a bíróság hivatalvezetője értesíti a prefektust és az érintett feleket, akiknek egy hónap áll rendelkezésére, hogy az Államtanács eljárását kezdeményezzék.[136]
A regionális közgyűlés tagjainak megválasztása ellen a régió bármely választópolgára vagy bármely jelölt az eredmények közzétételét követő tíz napon belül nyújthat be jogorvoslati kérelmet az Államtanácsnak, amely közigazgatási peres eljárást folytat le. A prefektus is élhet jogorvoslattal, kérelmét a jogszabályban előírt feltételek nem teljesülésére vagy az eljárási szabályok megsértésére alapozhatja. Mandátum üresedése esetén a listáról történő mandátumkiadást elrendelő döntés is tíz napos határidővel támadható arra hivatkozással, hogy a mandátumot szerzett személy nem volt megválasztható. Az egy vagy több jelölt választójogának hiánya megállapítását célzó kérelem elbírálása nem eredményeztheti az egész választás megsemmisítését, hanem csak annak a képviselőnek, illetve képviselőknek szűnik meg a jelöltsége vagy a mandátuma, akinek a választójoga hiányát megállapították. Ilyen esetben az Államtanács rendelkezik a mandátumnak a kiadásáról a listás jelölt vagy jelöltek számára.[137] A regionális közgyűlési képviselő tisztségében marad a jogorvoslati kérelem jogerős elbírálásáig.[138] Amennyiben az Államtanács azt állapítja meg, hogy egy régióban a választási cselekmények összességében jogellenesen folytak és ezért azokat megsemmisíti, akkor az adott régióban három hónapon belül új választást kell tartani.[139] Külön, de lényegében azonos szabályok rendezik a jogorvoslat rendjét a Korzikai Megyei Közgyűlés[140], valamint Guyane és Martinique[141] közgyűlései választására vonatkozóan. A regionális közgyűlés és a Korzikai Megyei Közgyűlés tagjainak megválasztása során a jogorvoslat speciális szabálya még, hogy az Államtanácsnak a jelölt választójogának megvonására vonatkozó szabályok[142] alkalmazásával hozott döntését
- 515/516 -
annak meghozatalától számított nyolc napon belül kell megküldeni az érintett jelöltnek és a belügyminiszternek.[143] Ugyan ezeket a speciális szabályokat kell alkalmazni Guyane és Martinique megyék közgyűlése tagjainak megválasztásakor a jogorvoslati eljárásban.[144]
A nemzetgyűlési képviselők és a Szenátus tagjainak megválasztása elleni jogorvoslati kérelmet az Alkotmánytanácsnak címezve kell előterjeszteni. A jogorvoslati kérelem a választási eredmény közzétételét követő tizedik nap 18.00 óráig terjeszthető elő. A választási eredményt vitató jogorvoslati kérelmet bármely nyilvántartásba vett választópolgár vagy a jelöltként választási cselekményt megvalósító személy benyújthatja.[145] A kérelmet kizárólag írásban, az Alkotmánytanács titkárságán vagy a prefektúrán lehet előterjeszteni. Utóbbi esetben a prefektus elektronikus úton értesíti az Alkotmánytanács titkárságát a kérelemről és gondoskodik annak továbbításáról. Az Alkotmánytanács titkársága értesíti a törvényhozás jogorvoslati kérelemmel érintett kamaráját a jogorvoslati kérelem beérkezéséről.[146] A jogorvoslati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét és kérelmezői minőségét, valamint annak a képviselőnek a nevét, akinek a megválasztását a jogorvoslati kérelemmel támadja, továbbá a megsemmisítés jogalapját. A kérelemhez csatolni kell a bizonyítékok megnevezését. Egyes bizonyítékok beszerzésére és rendelkezésre bocsátására az Alkotmánytanács kivételes esetben határidőt tűzhet. A kérelemnek a mandátumra nézve nincs felfüggesztő hatálya. A jogorvoslati kérelem illetékmentes.[147]
A beérkezett kérelmeket az Alkotmánytanács megfelelő szekciói készítik elő és terjesztik az Alkotmánytanács Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) elé. A Tanács az ellenérdekű fél hiányában jogosult indokolt határozattal elutasítani a teljesíthetetlen kérelmet, illetve az olyan kérelmet, amely kizárólag olyan kifogásokat tartalmaz, amelyek a választás eredményére nyilvánvalóan nem voltak hatással.
Az Alkotmánytanács határozatát megküldi a törvényhozó testület érintett kamarájának.[148] Egyéb esetben az Alkotmánytanács értesíti azt a képviselőt, akinek a megválasztását a jogorvoslati kérelem támadja, illetve szükség esetén a helyébe lépő személyt. Az Alkotmánytanács eljáró szekciója határidőt tűz az érintett képviselőnek a kérelem és a csatolt bizonyítékok megismerésére és észrevételeinek írásban történő előterjesztésére.[149] Az észrevételek vagy az észrevételekre megszabott határidő meghosszabbítása iránti kérelem beérkezésekor az ügyet az eljáró szekció felterjeszti a Tanácshoz, amely indokolással ellátott határozatot hoz. A határozatot a törvényhozás érintett kamarájának is meg kell küldeni.[150] A jogorvoslati kérelemnek helyt adó határozat esetén a Tanács a tényállástól függően megsemmisítheti vagy megváltoztathatja a választás eredményét megállapító határozatot és megállapíthatja, hogy a szabályosan megválasztott jelölt szerez mandátumot.[151] Sajátos eset, ha a mandátumot szerzett jelölt esetében megállapították a kampányfinanszírozási szabályoknak a Code électoral LO 136-1 szerinti megsértését. Ekkor a Tanács a választási eredményt megsemmisíti.[152] Ilyen esetben a Tanács vagy a szekciók, ha szükséges, vizsgálatot rendelhet el és kérheti a választásra vonatkozó minden irat, valamint dokumentum, különösen az érintett jelöltek által bevallott kampányköltségek és a Kampány- és Politikai Tevékenység-finanszírozás Országos Bizottsága által tett megállapítás, jelentés és döntés rendelkezésére bocsátását. A vizsgálatot vizsgálóbiztos vezeti, aki köteles a vizsgálat során tett tanúnyilatkozatokat zártan kezelni. A Tanács vagy a szekciók jogosultak egy tagjukat vagy egy vizsgálóbiztos-helyettest megbízni, aki a helyszíni vizsgálat keretében intézkedésre jogosult.[153] A vizsgálatról készített jegyzőkönyvet a vizsgálóbiztos megküldi az érintetteknek, akik három napon belül, írásban tehetnek észrevételt.[154] Az Alkotmánytanács annak érdekében, hogy az elé terjesztett ügyekben döntést hozzon, a kérelemmel kapcsolatban jogosult minden tájékoztatást megszerezni. Döntésének joghatása kizárólag arra a választásra van, amelynek vonatkozásában döntését kérelmezték.[155] Ilyenkor az Alkotmánytanács megállapíthatja úgy a megválasztott személy, mint a helyébe lépő mandátum-
- 516/517 -
szerző megválasztásának jogszerűségét vagy utólag megállapítja a megválasztott személy, mint a helyébe lépő mandátumszerző választójogénak megvonását.[156]
A Franciaországon kívül élő választópolgárok által választott nemzetgyűlési képviselők megválasztása esetén a Code électoral I Könyv I cím VIII Fejezet szabályait kell alkalmazni, amelyeket a jogorvoslat tekintetében a Code électoral Article R179 speciális szabályai egészítenek ki. Ezek szerint a speciális szabályok szerint, bizonyos dokumentumokat és adatokat a jogorvoslati határidő eredménytelen elteltéig vagy a jogorvoslati eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedéséig meg kell őrizni. E speciális szabályokat az indokolja, hogy a Franciaországon kívül élő választópolgárok elektronikus úton szavaznak, amelynek rendjét a Code électoral Article R176-3 szabályozza. Ugyancsak az elektronikus szavazás miatt a Code électoral az általánostól eltérően szabályozza a dokumentumok megsemmisítésének szabályait is.[157]
A nemzetgyűlési képviselők és a Szenátus tagjainak megválasztása elleni jogorvoslati kérelem, illetve a helyhatósági tanácstestületek tagjainak megválasztása során alkalmazható jogorvoslat között egy figyelemreméltó különbséget szükséges kiemelni. Jelesül más szervek bírálják el a végrehajtó hatalom részeként működő helyi és területi önkormányzatok tanácstestületeinek tagjai megválasztása során - vagy ellen - benyújtott jogorvoslati kérelmeket, mint a törvényhozó hatalom tagjai, tehát a nemzetgyűlési képviselők és a Szenátus tagjainak megválasztása elleni jogorvoslati kérelmeket. Ennek magyarázata a hatalmi ágak következetes elválasztása, amelynek francia - vagy mondhatjuk, hogy autentikus - értelmezése szerint a végrehajtó hatalom működésébe az igazságszolgáltatás közvetlenül nem avatkozhat be, más szóval a végrehajtó hatalom - így a közigazgatás - a saját bírája.[158] Ehhez hozzá kell tenni, hogy a választási ügyekben eljáró közigazgatási bíróság, amelynek legfőbb szerve az Államtanács, nem a hagyományos igazságszolgáltatás (ordre judiciaire) része, hanem attól önálló rendszer (ordre administratif). Ugyanígy, sem a bíróságoknak, sem a közigazgatási bíróságnak nincs joghatósága arra, hogy a törvényhozó hatalom jogvitájában döntsön, ezért annak mintájára, ahogy a közigazgatás a saját bírája, a törvényhozás rendelkezik egy olyan saját szervvel, amely eldönti azokat a jogvitákat, amelyekben a törvényhozás érintett. Ez az Alkotmánytanács. A választási jogorvoslatok francia sajátossága tehát, hogy különböző szerv hoz döntést a törvényhozó hatalom és a végrehajtó hatalom választott tisztségviselőinek ügyeiben.
Fő szabály, hogy a közigazgatási bíróság, mint választási bíróság, a döntését az eljárás megindítását követő két hónapon belül hozza meg. Ettől eltérő a szabály a fent ismertetett eseten kívül - nevezetesen a szavazás megismétlése esetén, amikor is három hónap - akkor, ha az ügy tárgya a maximált választási költségek, mert ebben az esetben a jelöltek a Kampány- és Politikai Tevékenység-finanszírozás Országos Bizottsága ellenőrzésének vannak alávetve. Ilyen esetben a bíróság az eljárásának a határidejét meghosszabbítja és döntését nem hozza meg a bizottság döntésének hiányában. Amennyiben a közigazgatási bíróság döntését a törvényi határidőn belül nem hozza meg, az eljárást az Államtanács folytatja.[159]
Korábban már szó volt róla, hogy az Államtanács nem csak fellebbviteli fórumként funkcionál. Első fokon bírálja el a választási jogorvoslati kérelmeket az Európai Parlament tagjainak választásán, a regionális közgyűlés tagjainak a választásán, a Korzika Megyei Közgyűlés tagjainak választásán, egyes tengerentúli területek, illetve megyék[160] közgyűlése tagjainak választásán és a Külföldi Franciák Közgyűlése tagjai választásán.[161] Ezekben az esetekben az Államtanács elsőfokú döntése ellen jogorvoslat nincs.
A választási bűncselekményeket a Code électoral I. Könyv, I. Cím, VI. Fejezet Dispositions pénales[162] címmel határozza meg. A választási bűncselekmények - különös tekintettel a jogági tagozódásra - nem tartoznak szűk értelemben a választási jogorvoslatok tárgykörébe. Ezért e bűncselekmények tényállásának és szankcióinak részletes ismertetése mellőzhető. Szüksé-
- 517/518 -
ges azonban említést tenni a választási bűncselekmények elbírálásának eljárási szabályairól. A választási csalás tényét a közigazgatási bíróság állapítja meg, amelynek jogerős döntését meg kell küldeni az illetékes ügyésznek, aki a szankció alkalmazása céljából kezdeményezi a büntetőbírtóság eljárását.[163]
A francia jog logikája és ebből adódóan a gyakorlati megoldás is eltér a magyar jogi szabályozásétól és a választás szabályait összefoglaló törvénykönyv tartalmaz olyan tényállásokat is, amelyeket Magyarországon a Btk.-ban helyezett el a jogalkotó. A franciától nagy mértékben különböző brit és ír szabályozás - ebben a tekintetben legalábbis - a franciához áll közel, amennyiben a választási bűncselekmények tényállását és szankcióit ezekben az országokban is a választási jogszabályokban találjuk. ■
JEGYZETEK
[1] Írországban az alábbi bíróságok működnek: Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court), Fellebviteli Bíróság (Court of Appeal), Felsőbíróság (High Court), körzeti bíróságok (Circuit Courts), Kerületi bíróságok (District Courts). A Supreme Court, Court of Appeal és a High Court alkotják a felsőbb bíróságokat (Superior courts), amelyeket az alkotmány intézményesít. Az alsóbb bíróságokat törvény hozza létre, ezek a Circuit Court és a District Court. A Supreme Court a Court of Appeal létrehozása óta (2014) elsősorban alkotmánybíróságként funkcionál. Egyedi ügyekben legfelsőbb fellebbviteli fórumként fő szabályként a Court of Appeal jár el. A High Court tárgyalja a jelentősebb ügyeket és fellebbviteli bíróságként is működik. Az alsóbb bíróságok közül esküdtszék csak a Circuit Court-on működik, a District Court a kisebb jelentőségű ügyekben jár el. A jogalkalmazáson kívül a bíróságok jogosultak normakontrollra is. A High Court, a Court of Appeal és a Supreme Court - vagyis a felsőbb bíróságok - vizsgálhatják a common law és a statute law szabályainak összhangját az alkotmánnyal, valamint jogosultak az alkotmány értelmezésére. Valamennyi bíróság jogosult vizsgálni a common law és a statute law összhangját. forrás: https://e-justice.europa.eu/content_judicial_systems_in_member_states-16-ie-hu.do?member=1 (letöltve 2018. október 29.)
[2] Ez a törvény módosította és egészítette ki a választási visszaélésekről szóló 1923. évi törvényt, az elnökválasztásról szóló 1937. évi törvényt és a népszavazásról szóló 1942. évi törvényt. Lásd http://www.irishstatutebook.ie/eli/1963/act/19/enacted/en/html. (letöltve 2018.október 29.)
[3] http://www.irishstatutebook.ie/eli/1994/act/8/enacted/en/html (letöltve: 2018.október 29.)
[4] http://www.irishstatutebook.ie/eli/1965/si/128/made/en/print (letöltve: 2018.október 29.)
[5] S.I. No. 128/1965 - Local Elections Regulations, 1965. PART VII Electoral Offences.
[6] http://www.irishstatutebook.ie/eli/1974/act/8/enacted/en/print.html (letöltve: 2018.október 29.)
[7] http://www.irishstatutebook.ie/eli/1977/act/30/enacted/en/print.html (letöltve: 2018.október 29.)
[8] Electoral Act, 1992 Section 30. A helyhatósági választások vonatkozásában a returning officer definíciójára lásd: Local Elections (Petitions and Disqualifications) Act, 1974 Section 1 / Interpretation/
[9] Local Government Act, 1994. Section 14
[10] Local Government Act, 1994 Section 15
[11] Electoral Act, 1992 Section 30
[12] Electoral Act, 1992 Section 132
[13] THIRD SCHEDULE, Dáil Election Petitions, Electoral Act, 1992
[14] Electoral Act, 1992 Section 1 (5)
[15] Electoral Act, 1992 Section 133
[16] Electoral Act, 1992 Section 137
[17] Electoral Act, 1992 Section 138
[18] Electoral Act, 1992 Section 140
[19] Electoral Act, 1992 Section 141
[20] Electoral Act, 1992 Section 142
[21] Electoral Act, 1992 Section 143
[22] Electoral Act, 1992 Section 144
[23] Electoral Act, 1992 Section 145
[24] Electoral Act, 1992 Section 146
[25] Electoral Act, 1992 Section 147
[26] Electoral Act, 1992 Section 149
[27] Electoral Act, 1992 Section 150
[28] Electoral Act, 1992 Section 151
[29] Electoral Act, 1992 Section 152
[30] Electoral Act, 1992 Section 155
[31] Electoral Act, 1992 Section 134
[32] Electoral Act, 1992 Section 135
[33] Electoral Act, 1992 Section 136
[34] Electoral Act, 1992 Section 139
[35] Electoral Act, 1992 Section 148
[36] Electoral Act, 1992 Section 153
[37] Electoral Act, 1992 Section 154
[38] Electoral Act, 1992 Section 155
[39] Electoral Act, 1992 Section 156
[40] The Prevention of Electoral Abuses Act, 1923 Section 1
[41] The Prevention of Electoral Abuses Act, 1923 Section 2
[42] The Prevention of Electoral Abuses Act, 1923 Section 3
[43] The Prevention of Electoral Abuses Act, 1923 Section 4
[44] The Prevention of Electoral Abuses Act, 1923 Section 5
[45] The Prevention of Electoral Abuses Act, 1923 Section 8
[46] The Prevention of Electoral Abuses Act, 1923 Section 9
[47] The Prevention of Electoral Abuses Act, 1923 Section 10
[48] The Prevention of Electoral Abuses Act, 1923 Section 11
[49] The Prevention of Electoral Abuses Act, 1923 Section 12
[50] The Prevention of Electoral Abuses Act, 1923 Section 13
[51] The Prevention of Electoral Abuses Act, 1923 Section 14
[52] The Prevention of Electoral Abuses Act, 1923 Section 6, 15, 46 és 47
[53] S.I. No. 128/1965 - Local Elections Regulations, 1965 Section 74
[54] Local Elections (Petitions and Disqualifications) Act, 1974 Section 3
[55] Local Elections (Petitions and Disqualifications) Act, 1974 Section 2
[56] Local Elections (Petitions and Disqualifications) Act, 1974 Section 19
[57] Local Elections (Petitions and Disqualifications) Act, 1974 Section 4
[58] Local Elections (Petitions and Disqualifications) Act, 1974 Section 5
[59] Local Elections (Petitions and Disqualifications) Act, 1974 Section 6
- 518/519 -
[60] Local Elections (Petitions and Disqualifications) Act, 1974 Section 7
[61] Local Elections (Petitions and Disqualifications) Act, 1974 Section 14
[62] Local Elections (Petitions and Disqualifications) Act, 1974 Section 8
[63] Local Elections (Petitions and Disqualifications) Act, 1974 Section 17
[64] Local Elections (Petitions and Disqualifications) Act, 1974 Section 23
[65] Local Elections (Petitions and Disqualifications) Act, 1974 Section 7
[66] Local Elections (Petitions and Disqualifications) Act, 1974 Section 9
[67] Local Elections (Petitions and Disqualifications) Act, 1974 Section 10
[68] Local Elections (Petitions and Disqualifications) Act, 1974 Section 11, 12
[69] Local Elections (Petitions and Disqualifications) Act, 1974 Section 13
[70] Local Elections (Petitions and Disqualifications) Act, 1974 Section 20
[71] Local Elections (Petitions and Disqualifications) Act, 1974 Section 21, 22
[72] Local Elections (Petitions and Disqualifications) Act, 1974 Section 26
[73] Local Elections (Petitions and Disqualifications) Act, 1974 Section 24
[74] A népszavazás előzetesen megállapított eredménye (provisional referendum certificate), amit a referendum returning officer készít el és hitelesít, a helyi returning officerek által megküldött eredmények alapján. A mi fogalmaink szerint leginkább nem jogerős eredménynek lehetne nevezi. Referendum Act 1994, Section 40
[75] Referendum Act 1994, Section 42
[76] Referendum Act 1994, Section 43
[77] Referendum Act 1994, Section 42
[78] Referendum Act 1994, Section 45
[79] Referendum Act 1994, Section 44
[80] A Referendum Act 1994, Section 45 szerint ilyen, ha a kérelem nem tartalmazza a kérelmező nevét, lakcímét és képviselőjének a megnevezését, valamint aláírását, továbbá keltezést, a jogorvoslattal érintett előzetes eredményt megállapító döntés megnevezését, a kérelem indokait és a jogorvoslati kérelmet.
[81] Referendum Act 1994, Section 46
[82] Referendum Act 1994, Section 47
[83] Referendum Act 1994, Section 48
[84] Referendum Act 1994, Section 49
[85] Referendum Act 1994, Section 50
[86] Referendum Act 1994, Section 51
[87] Referendum Act 1994, Section 52
[88] Referendum Act 1994, Section 53, 54
[89] Referendum Act 1994, Section 56
[90] Referendum Act 1994, Section 55
[91] Referendum Act 1994, Section 57
[92] European Assembly Elections Act, 1977, Section 17. A jogorvoslati kérelemre vonatkozó részletszabályok pedig Section 96-113.
[93] A Conseil constitutionnel magyar elnevezését - amit fordítanak Alkotmányjogi Tanácsnak és Alkotmányos Tanácsnak is - Alkotmánytanácsként a Budapesti Francia Nagykövetség honlapjára alapozom. https://hu.ambafrance.org/A-francia-intezmenyek Letöltve: 2018.október 29.
[94] A választási cselekményeket a Code électoral I. Könyv, I. Cím, VI. Fejezet, Section 2 Opérations de vote címmel határozza meg. (Code électoral L 54-70)
[95] Code électoral Article L 85-1
[96] A választási bizottság elnöke a rendes bíróságokon szolgálatot teljesítő bírói kar tagja kell, hogy legyen. A bizottság megbízottjaival szemben feltétel, hogy az adott megye választópolgárai legyenek. A választási bizottságok összetételének, a tagok megbízása és a működés szabályait az Államtanács által véleményezett kormányrendelet szabályozza.
[97] A törvénykönyvként történő fordítása azért nem pontos, mert nem csak törvényi, hanem a törvényt részletező rendeleti szabályokat is tartalmazza egységes szerkezetben.
[98] A jogorvoslatnak a parlamenti képviselők megválasztása során alkalmazandó speciális szabályait a II. Cím X. Fejezete szabályozza. Ugyanezt a megyei közgyűlés tagjai megválasztása vonatkozásában a III. Cím, IX fejezete, a községtanácsi választások és a Párizsi Községtanács vonatkozásában a IV. Cím I. Fejezet 7. Section, a Szenátus tagjai megválasztása vonatkozásában a II. Könyv IV. Cím IX. Fejezet, a regionális közgyűlés tagjai megválasztása vonatkozásában a IV. Könyv I. Cím X. Fejezet, Korzikai Megyei Közgyűlés tagjai megválasztása vonatkozásában a IV. Könyv II. Cím X. Fejezet, Guyane és Martinique közgyűlési tagjai megválasztása vonatkozásában a VI. bis Könyv III. Cím VIII. Fejezet szabályozza.
[99] A választási eljárás és így a jogorvoslat közös rendeleti szabályait a nemzetgyűlési, a megyei közgyűlési és a községtanácsi képviselők megválasztása vonatkozásában az I. Könyv I. Cím VIII Fejezet szabályozza. A különös szabályokat a nemzetgyűlési képviselők megválasztása vonatkozásában az I. Könyv II. Cím X. Fejezet, a megyei közgyűlési megválasztása vonatkozásában III. Cím IX: Fejezet, a községtanácsi képviselők megválasztása vonatkozásában a IV. Cím I. Fejezet Section 7, a Szenátus tagjai megválasztása vonatkozásában a II. Könyv IV. Cím IX. Fejezet, a Franciaországon kívül megválasztott parlamenti képviselők megválasztása vonatkozásában a III. Könyv Section 8, a regionális közgyűlés tagjai megválasztása vonatkozásában a IV. Könyv I. Cím X. Fejezet, a Korzikai Megyei Közgyűlés tagjai megválasztása vonatkozásában a IV. Könyv II. Cím X. Fejezet, Guyane és Martinique közgyűlési tagjai megválasztása vonatkozásában a VI. bis Könyv III. Cím VIII. Fejezet szabályozza.
[100] Code électoral Article L 249
[101] Code électoral Article L 248
[102] Code électoral Article L 250
[103] Code de justice administrative Article R 431-3, R 432-2
[104] CE, 28 décembre 2001, Élections municipales d'Entredeux-Monts, n° 235784.
[105] Ez a jogorvoslati kérelem jogalapját szűkítő Code électoral Article L 248.
[106] Code électoral Article R 113
[107] CE, 9 octobre 2002, Élections municipales de Goyave, n°235362.
[108] CE, 6 mars 2002, Élections municipales de Rangiroa, n°236243.
[109] Code électoral Article R 120
[110] Code électoral Article R 121
[111] Code électoral Article R 121-1
[112] Ez a Code électoral Article L 248 szabályai szerinti kérelem, aminek alapja, hogy jogszabályban előírt feltételek nem teljesültek és az eljárási szabályokat megsértették.
[113] Code électoral Article R 122
[114] A bírói gyakorlatból ismert ilyen esetek többek között: A választások olyan erőszakos légkörben folytak le, ami ellehetetlenítette a nyugodt szavazást és nyomást gyakorolt a választópolgárokra (CE, 22 février 2002, Élections municipales de Sainte-Anne, n° 236226), valamely községi hatóság beavatkozott az egyik jelölt oldalán a választásokba (CE, 6 mai 1983, R., n° 43098), olyan valótlan tartalmú, gyalázkodó vagy jogsértő választási röpiratok terjesztése, amelyek túllépik a választási vitában elfogadható határokat, amennyiben azokra érdemben lehetetlen reagálni (CE, 13 décembre 1989, Élections municipales d'Aulnat, n° 108662.).
- 519/520 -
[115] Az önkormányzati rendőrség vagy a pénzügyi felügyelet állományába tartozó személyek például nem indulhatnak a megyei közgyűlési választáson.
[116] Code électoral Article L 118-2
[117] A Commission nationale des comptes de campagne et des financements politiques (Kampány- és politikai tevékenység-finanszírozási országos bizottság) törvény által létesített független közigazgatási hatóság. Létrehozásáról a Code électoral Article L52-14 rendelkezik. Kilenc tagjából hármat az Államtanács alelnöke javaslatára az Államtanács tagjai közül, három tagot a Semmítőszék elnökének javaslatára a Semmítőszék tagjai közül és hármat a Számvevőszék elnökének javaslatára a Számvevők közül öt évre a köztérsasági elnök nevez ki. A tagok mandátuma egy alkalommal megújítható. A bizottság elnökét a köztársasági elnök nevezi ki öt éves időtartamra.
[118] Code électoral Article L 118-3
[119] Code électoral Article L 118-4
[120] Code électoral Article L 251
[121] CE, 28 septembre 1990, Élections municipales de Limeil-Brévannes, n° 109115.
[122] Code électoral Article L.250-1
[123] Code électoral Article L.251
[124] Code électoral Article R 123
[125] A kanton (canton) körülbelül a járás megfelelője, ami nem önkormányzati, csupán államigazgatási területi egység.
[126] Code électoral Article L 222
[127] Code électoral Article R 113
[128] Code électoral Article R 119
[129] Code électoral Article L 223
[130] Code électoral Article L 223-1
[131] Code électoral Article R 114
[132] Code électoral Article R 115
[133] Code électoral Article R 114
[134] Code électoral Article R 117-1
[135] Code électoral Article R 116
[136] Code électoral Article R 117
[137] Code électoral Article L 361
[138] Code électoral Article L 362
[139] Code électoral Article L 363
[140] Code électoral Article L 381 - L 383
[141] Code électoral Article L 558-33 - L 558-35
[142] Code électoral Article L. 118-3 és L. 118-4
[143] Code électoral Article R 190 és Article R 200
[144] Code électoral Article R 358
[145] Code électoral Article LO180, Ordonnance n° 58-1067 du 7 novembre 1958 Article 33. Speciális szabály, hogy az Európai Parlament tagjainak megválasztása esetén a belügyminiszter is jogosult a jogorvoslati kérelmet benyújtani.
[146] Code électoral Article LO181, Ordonnance n° 58-1067 du 7 novembre 1958 Article 34
[147] Code électoral Article LO182, Ordonnance n° 58-1067 du 7 novembre 1958 Article 35
[148] Code électoral Article LO183, Ordonnance n° 58-1067 du 7 novembre 1958 Article 38
[149] Code électoral Article LO184, Ordonnance n° 58-1067 du 7 novembre 1958 Article 39
[150] Code électoral Article LO185, Ordonnance n° 58-1067 du 7 novembre 1958 Article 40
[151] Code électoral Article LO186, Ordonnance n° 58-1067 du 7 novembre 1958 Article 41
[152] Code électoral Article LO186-1, Ordonnance n° 58-1067 du 7 novembre 1958 Article 41-1
[153] Ordonnance n° 58-1067 du 7 novembre 1958 Article 43
[154] Code électoral Article LO187, Ordonnance n° 58-1067 du 7 novembre 1958 Article 42
[155] Code électoral Article LO188, Ordonnance n° 58-1067 du 7 novembre 1958 Article 44
[156] Code électoral Article LO189, Ordonnance n° 58-1067 du 7 novembre 1958 Article 45
[157] Code électoral Article R 179.-1
[158] Erről részletesebben lásd Temesi István (szerk.): Közigazgatási jog. Dialóg Campus Kiadó, Budapest 2018. 48. o.
[159] Code électoral Article R.117 és R.121
[160] Úgy, mint Új Kaledónia, Francia Polinézia, Wallis-et-Futuna, Saint-Barthélemy, Saint-Martin, Saint-Pierre-et-Miquelon.
[161] Code de justice administrative Article L. 311-3
[162] Code électoral L 86-117-2
[163] Code électoral Article L 117-1
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi docens, NKE ÁKK.
Visszaugrás
