Tapasztalataim szerint előbb-utóbb minden jogásznő életében eljön az a pillanat, amikor bármennyi energiát is fektetett a tanulásba, munkába, bármennyire szereti is a szakmáját, ráeszmél, hogy mindenekelőtt legfőbb küldetését, a női lét kiteljesedését, az életadás és gyermeknevelés misztériumát szeretné átélni.
Fenti vágy előbb apró jelzésekként bukkan föl dolgos mindennapjainkban.
Elkezdhetünk gyanakodni, amikor a menő butikok helyett egyre többet időzünk a játékboltok kirakata előtt, vagy ha az Ikea ülőgarnitúrái, konyhabútorai helyett a gyermekosztályon található elmés hintaszékek, csúszdák, plüssállatok kötik le figyelmünket.
S komolyan el kell gondolkoznunk, ha a könyvesboltokban a szépirodalom és a szakirodalom helyett a mesés és mondókás könyveket lapozgatjuk buzgón, vagy amikor a legújabb autó modellek helyett a babakocsik formatervezési bravúrjai nyűgöznek le.
Amikor pedig kedvenc időtöltésünkké válik a gyerekzsivajtól hangos parkokban való ücsörgés, nos akkor...,
akkor, amennyiben az ember közjegyző jobb, ha sürgősen tartós helyettes után néz,
ha pedig helyettes vagy jelölt, úgy elkezdi figyelni kedvenc főnöke kedélyállapot-ingadozását, hogy a legkedvezőbb pillanatban jelenthesse be mindkettőjük jövőjét gyökeresen megváltoztató terveit.
Amennyiben lelki szinten az ember elrendezte a fenti kérdéskört, érdemes áttekinteni a jogszabályi lehetőségeket is.
Engedtessék meg nekem, hogy hűen az Ajánló megszokott szárazabb stílusához, a következőkben a jogi, jogszabályi hátteret tárjam fel.
Legyen e cikk segítségül az anyaságra még csak készülő kollégák számára, illetve, mint a jelen tükre, álljon mementóként, hogy milyen is a családtámogatási rendszer a 2006. évben Magyarországon.
Biztosított és nem biztosított szülők ellátásai
Anyasági támogatás - régi neve: születési segély
(1998. évi LXXXIV. tv. 29-33. §)
Gyermekgondozási segély (GYES)
(1998. évi LXXXIV. tv. 20-28. §)
Családi pótlék
(1998. évi LXXXIV. tv. 7-8. §)
Gyermeknevelési támogatás
Biztosított szülők ellátásai
1. Terhességi-gyermekágyi segély (Te.Gyá.S)
(1997. évi LXXXIII. tv. 40-42. §)
2. Gyermekgondozási díj (Gyed)
(1997. évi LXXXIII. tv. 42. § a-d.)
Anyasági támogatás
A szülést követően az a nő jogosult, aki terhesgondozáson legalább négyszer, koraszülés esetén egyszer részt vett. A Magyarországon tartózkodó Uniós állampolgárok is jogosultak rá.
Az igénylést, a szülést követő 180 napon belül a munkáltatóhoz, vagy a Területi Államháztartási Hivatalhoz kell benyújtani az erre szolgáló formanyomtatványon.
Az anyasági segélyt, az elbírálást követően azonnal kifizetik, és ezt az anyakönyvi kivonat hátuljára rávezetik.
Összege: 2006-ban 58 050 Ft, ikrek esetén: 77 400 Ft gyermekenként.
Terhességi-gyermekágyi segély (szülési szabadság)
Folyósításának időtartama: 168 nap.
Igényelni lehet a szülés várható időpontja előtt négy héttel, vagy a szülés napjától a munkáltatóhoz, vagy a Megyei Egészségügyi Pénztárhoz benyújtott formanyomtatvánnyal.
Összege a napi átlagkereset 70%-a. Az ellátásból csak személyi jövedelem adóelőleget vonnak. (Nyugdíj és egészségbiztosítási járulékot nem)
Gyermekgondozási díj - GYED
A terhességi és gyermekágyi segély lejárta után lehet igényelni a gyermek 2. életévének betöltéséig.
Az igénylést a munkáltatóhoz, vagy a Megyei Egészségügyi Pénztárhoz kell benyújtani az erre szolgáló formanyomtatványon, személyesen vagy postai úton.
Összege: A napi átlagkereset 70%-a, de maximum 87 500 Ft.
A Gyed alapját a táppénzszabályok szerint állapítják meg.
Gyermekgondozási segély - GYES
A Gyes minden szülőt alanyi jogon megillet a születés napjától a 3. életév betöltéséig, ikergyermekek esetében a tankötelessé válásig.
A biztosított szülők a gyermek 2. életévének betöltéséig választhatják a Gyed és a Gyes közül a számukra kedvezőbbet.
Ha a gyermek betöltötte az első életévét, a Gyes-t igényelheti az apa is.
Ha a gyermek betöltötte az első életévét, a Gyes-t igényelheti a nagyszülő is a nyugdíj folyósítása mellett, ha a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy lemondanak erről az ellátási formáról.
A Gyes-ben részesülő szülő a gyermek egyéves korától napi nyolc órás állást vállalhat.
A jogosultságot nem zárja ki, ha a gyermeket bölcsődében, óvodában helyezik el.
Az igénylést a munkáltatóhoz, vagy a Megyei Területi Államháztartási Hivatalhoz kell benyújtani az erre szolgáló formanyomtatványon.
A Gyes az igény benyújtásának napjától jár.
Összege: 2006-ban 25 800 Ft/hó.
Családi pótlék
A gyermek születésétől kezdve illeti meg a szülőt.
Az igénylést a munkáltatóhoz, vagy a Megyei Területi Államháztartási Hivatalhoz kell benyújtani az erre szolgáló formanyomtatványon.
Összege:
Egy gyermekes családban 11 000 Ft, egy gyermeket nevelőnek: 12 000 Ft.
Két gyermekes családban 12 000 Ft, kettő gyermeket egyedül nevelőnek 13 000 FT gyermekenként.
Három, vagy több gyermekes családban 14 000 Ft, egyedülálló szülő esetén 15 000 Ft gyermekenként.
Gyermeknevelési támogatás
Az a szülő, nevelőszülő, gyám részesülhet fenti támogatásban, aki saját háztartásában három vagy annál több három életévét betöltött, de még nyolc éves kort el nem ért kiskorú gyermeket nevel.
Közgyógyellátás
Jogosultságát a helyi önkormányzat állapítja meg. Adható, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a minimál nyugdíj összegét (25 800 Ft.)
Gyermek után járó szabadság és munkaidő-kedvezmény
Az apát a gyermek születése után két hónapig 5 munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg.
Ha az anya Gyes-en van, az apa is igénybe veheti a gyermek után járó pótszabadságot (Egy gyermek után 2, kettő gyermek után 4 nap.)
A fenti összegek mértéke annak fényében ítélhetők meg könnyen, ha elmondjuk, hogy egy csomag pelenka, darabszámtól és minőségtől függően: 1500-4000 Ft, egy jó minőségű gyermekcipő (amely csupán egy szezonban használható): 8000-20 000 Ft.
Anyagi tekintetben tehát nem árt, ha az ember lánya komolyabb tartalékokkal bír, illetve, ha rendelkezik egy családját eltartani képes férjjel.
Érdekes tapasztalatokat szerezhetünk be a gyermekintézményekkel kapcsolatosan is.
Nekem ugyan még csak bölcsődés és óvodáskorú gyermekeim vannak, de már ezen idilli időszakban is kénytelen a szülő ádáz küzdelmeket folytatni, hogy gyermekét felvetethesse egy, extra szolgáltatást nem nyújtó, teljesen átlagos állami óvodába.
Látszólag teljes a lehetőségek tárháza, szabad az intézményválasztás, ám a gyakorlat mást mutat. Hiába születik évről évre kevesebb gyerek Magyarországon, a lecsökkentett intézményszám miatt nagy a túljelentkezés szinte mindegyik bölcsődébe, óvodába.
Ráadásul a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. szigorú korlátokat szab a felvételnek.
Óvodába csak és kizárólag a harmadik életévüket betöltött gyermekek járhatnak.
Az évkezdés tudvalevő szeptemberben van, a beíratás pedig május első hetében.
Az a gyermek, aki nem átallott ezen időpontok után születni, jó esetben egy hosszú várólistára kerülhet, s szülei szorongva várhatják, hátha valaki elköltözik a környékről, megunja, nem bírja az óvodát stb.
Ellenkező esetben vagy bölcsődébe (már ha ott van hely!) adja a már oviérett nagy fiát/lányát, vagy havi fizetésnyi összeget áldoz gyermekfelügyelőre, illetve magánóvodára.
Természetesen, aki valamilyen különleges szolgáltatást is nyújtó óvodába szeretné járatni gyermekét, annak még további felvételi és/vagy anyagi feltételeknek kell megfelelnie.
Az iskolarendszerről még nincsenek közvetlen tapasztalataim, de híreim szerint az azzal kapcsolatos nehézségek több cikket is kitennének.
Fenti jelenségekkel bármely foglalkozást űző szülő szembesülhet ma Magyarországon.
Tekintsük át milyen egyéb speciális lehetőségei, juttatásai vannak a jogász édesanyáknak.
Első, és legnagyobb megdöbbenésemet az, váltotta ki, hogy a jelenlegi társadalombiztosítási és adótörvények értelmében a Gyed-en lévő édesanyák semmilyen kereső foglalkozást nem űzhetnek.
Tehát az a jogásznő, aki a "mókuskerékből" kikerülve, a kismamaság idején szeretne végre egy kis elméleti munkát, tudományos jellegű tevékenységet folytatni, rendszeresebben publikálni stb., csak ellenszolgáltatás nélkül teheti meg, ha nem akar elesni az állami támogatásoktól.
Ezt, sok értelmiségi ismerősömhöz hasonlóan, méltánytalannak érzem.
A gyermekvállalási kedv amúgy is az átlagosnál kisebb a felsőoktatásban végzettek között, hiszen a hosszú tanulási szakasz, egzisztencia kiépítés, felelős állások, gyakran akadályai a gyerekvállalásnak, illetve lerövidítik a gyermekekkel együtt otthon töltött időszakot.
Mindezért inspirálóbb lehetőségekre lenne szükség.
Nem ellehetetleníteni, hanem épp ellenkezőleg, segíteni kellene, hogy az otthonlét ideje alatt is végezhessenek szellemi munkát az édesanyák.
Legalább a tudományos (esetleg az oktatási) tevékenység végzése ne legyen kizáró ok a gyermektámogatási rendszerben való részvételben.
Tovább szűkítve a kört, vegyük górcső alá a közjegyző, közjegyző-helyettes, közjegyzőjelölt édesanyák helyzetét.
Sajnos az a tapasztalatom, hogy a köztisztviselőkhöz, de még az ügyvédekhez képest is nehezebb helyzetben vannak a közjegyző (-helyettes, -jelölt) édesanyák.
Távmunka
A távmunka lehetősége a személyes közreműködés jogszabályi követelménye miatt szinte kizárt.
Legfeljebb szerződési szövegek okiratba foglalását, előkészítését tudom elképzelni távmunka keretében, bár ez a feladat is gyakran igényel személyes meghallgatást, megbeszélést.
A standard szerződés szövegek előkészítése pedig jogi szaktudást nem feltétlenül igényel, tehát nem nyújt igazi kihívást, szakmai fejlődést.
Szakmai előmenetel
Fentiekre tekintettel a szakmai előmenetel is gyakorlatilag kizárt a szülési szabadság ideje alatt.
Kamarai tagság
Sem az országos, sem a budapesti kamarai állásfoglalások között nem találtam olyat, amely a szülési szabadságon lévő tagok helyzetét szabályozta volna.
Pedig érdekes lenne körüljárni az alábbi kérdéseket:
Kimondatlanul ugyan, de szünetel a kamarai tagság?
Választhat-e és választható-e az a tag, aki épp szülési szabadságát tölti?
Milyen eséllyel pályázhat az a közjegyzőhelyettes közjegyzői állásra, aki épp szülési szabadságon, Gyeden, Gyesen stb. van?
A közjegyző-helyettesek szolgálati idejébe egyáltalán nem számít bele az otthon töltött idő.
Felvetődik a kérdés, hogy nem lehetne-e legalább annyi töredék pontot beszámítani a közjegyzőjelöltek, helyettesek számára, mint amennyit egy más jogi területről érkező kap?
Tudvalevő, hogy minden közjegyzőhelyettes, minden ledolgozott hónap után egy, évente összesen tizenkettő pontot gyűjt össze. A jelöltek évi hat pontot kaphatnak, csak úgy, mint a más jogi pályáról érkezők.
Közjegyzői állás megpályázása esetén, ad abszurdum kialakulhat olyan helyzet, hogy hátrányosabb helyzetbe kerül az a pályázó - aki bár az egyetem óta végig a közjegyzői kar kötelékébe tartozott, de például három ledolgozott év után egy-két évet szülési szabadsággal töltött - azzal a pályázóval szemben, aki egyáltalán nem, vagy csak szintén három évet dolgozott közjegyzőhelyettesként, hiszen neki a más jogi pályán eltöltött évekért is jár töredék (hat) pont.
Azt gondolom, nem érne senkit jogsérelem, ha a szülési szabadságon eltöltött évekért ugyanannyi pontot írnánk jóvá, mint a más jogi pályán eltöltött évekért.
Mindez természetesen nem érinti azt a jogszabályi előírást, hogy három teljes évet jogászi munkakörben kell eltölteni a szakvizsgát követően, a közjegyzői állás megpályázását megelőzően.
Kamarai támogatás
Az Országos Ügyvédi Kamara tagjai az Ügyvédek Biztosító és Önsegélyező Egylete révén gyermekvállalás esetén - nemre való tekintet nélkül - egyszeri pénzjuttatásban részesülnek. Összege jelenleg: maximum 50 000 Ft.
Jó lenne, ha a MOKK is kialakítaná azt a gyakorlatot, hogy - akár az önálló felelősségbiztosítás keretében, akár a kamarai hozzájárulásokból összegyűlt összegek megfelelő átcsoportosítása révén, anyagi támogatást kaphassanak a gyermeket vállalók.
Az elmúlt pár évben ugyanis drámaian megnőtt a közjegyzői kar létszáma, a közjegyzőhelyettesek és jelöltek létszámnövekedésének, valamint Magyarország uniós csatlakozása által generált közjegyzői helyek számának növekedése következtében.
Megjelent egy számottevő fiatal generáció, akiknél a gyermekvállalás kérdése előbb-utóbb felmerül.
Szerencsés lenne, ha a MOKK inspirálná és támogatná a fiatal, és szinte minden esetben szerényebb jövedelmű tagjainak gyermekvállalási kedvét.
Ezen támogatási rendszert egyébként, véleményem szerint, ki lehetne terjeszteni egyéb szociális jellegű támogatásokra is, úgymint baleseti, betegtámogatás, illetve halál esetére szóló támogatás.
Cikkemet gondolatébresztőnek szántam, amely reményeim szerint elindít egy olyan folyamatot, amelynek eredményeképpen ráirányulna a figyelem a fiatal generáció egyedi helyzetére, s az országos, illetve az érintett helyi kamara szociális jellegű támogatásokat is útjára indítana speciális helyzetbe került tagjai megsegítésére. ■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Bakó Szilvia egy kismama közjegyző-helyettes
Visszaugrás
