Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 3. cikkének megállapítása szerint, az Európai Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget kínál polgárai számára...
A belső piac, különösen az uniós és a nemzeti közbeszerzések kibontásával ösztönzi a vállalkozások lehetőségeit. Szabályai megállapítják, hogy a közigazgatási szerveknek és bizonyos közüzemi szolgáltatóknak hogyan kell az árukat, építési beruházásokat és szolgáltatásokat beszerezniük. Az ennek során egyre inkább előtérbe kerülő kirívóan alacsony összegű ajánlatok és az ajánlattevők rangsorolásának kérdése a közbeszerzési eljárás egyik kulcskérdéseként jellemezhető.
Az uniós jog lehetővé teszi, hogy amennyiben bizonyos közbeszerzési szerződések odaítélésekor a gazdaságilag legelőnyösebb vagy legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot kell kiválasztani, az ajánlatkérő szerv elutasítsa azokat a "kirívóan alacsony összegű ajánlatokat", amelyek nem tartalmaznak kielégítő indokolást.
Jelen ügy tárgya egy, az ajánlattevők rangsorolásáról és a bolgár személyazonosító okmányok kiállítása rendszerének tervezésére, kialakítására és irányítására vonatkozó közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló határozattal szembeni felülvizsgálati kérelem.[1]
Az ügy kérdése, hogy az ajánlatkérő szerv az uniós jog elveire (az átláthatóság elve, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az egyenlő bánásmód elve) tekintettel köteles-e kirívóan alacsony összegű ajánlat fennállására vonatkozó értékelést végezni annak érdekében, hogy biztosítsa az ajánlatok objektív összehasonlítását, és hogy valós versenyfeltételek mellett megállapítsa, melyik a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat anélkül, hogy az a versenyt torzító módon kirívóan előnyös lenne. A kérdés, a napi élethelyzetekre is tekintettel különös relevanciával bír.
Az EUB ez irányú ítélkezési gyakorlata az ajánlatkérő szervek jogi aktusainak vitatására irányuló eljárások kérdésében hosszú idő óta figyelemre méltó folytonosságot mutat.[2]
Az előterjesztő bíróság kérdéseit a 2009/81 irányelv és a 2014/24 irányelv[3] releváns cikkeivel kapcsolatban terjesztette elő. Ezt a két irányelv releváns rendelkezéseinek lényegében azonos a tartalmával és hasonló funkciójával továbbá megfogalmazásainak a szabályozás egymást követő generációinál való ismétlődésével indokolta. Így az Európai Bíróság (a továbbiakban: EUB) döntése a fenti irányelvek mindegyikének értelmezésére egyaránt vonatkozik.
2018. augusztus 15-i határozatával a Bolgár Köztársaság belügyminiszter-helyettese a zamestnik-ministar na vatreshnite raboti, az 2019-es generáció bolgár személyazonosító okmányai kiállításának rendszere tervezésére, kialakítására és irányítására irányuló "meghívásos" közbeszerzési eljárást indított. A hirdetményt az Európai Unió Hivatalos Lapjában is közzétették.
Ezzel egy időben határozattal a részvételre jelentkezők előzetes kiválasztása, az ajánlatok vizsgálata, értékelése és rangsorolása céljából egy segítségnyújtási bizottságot hoztak létre, majd közzétették azon részvételre jelentkezőket, amelyeket ajánlattételre hívtak fel, így a Veridos GmbH-t és a Mühlbauer ID Services GmbH - S&T konzorciumot.
A benyújtott ajánlatok értékelését követően a belügyminiszter-helyettes határozatával a Mühlbauer ID Services GmbH - S&T konzorciumnak ítélték oda a közbeszerzési szerződést, a Veridos GmbH-t a második helyre rangsorolták.
A határozatban foglaltakkal szemben a Veridos jogorvoslati kérelmet nyújtott be a bolgár versenyhatósághoz, a Komisia za zashtita na konkurentsiatához. Hivatkozása szerint, a nyertes ajánlat kirívóan alacsony összegű volt.
A versenyhatóság a 2020. június 25-i határozatával nem adott helyt a Veridos kérelmének. Döntése alapjául a közbeszerzésről szóló nemzeti törvény - a Zakon za obshtestvenite porachki - 72. cikkének (1) bekezdése szolgált, miszerint:
"Amennyiben egy ajánlattevő értékelendő ajánlata az ár vagy a költségek vonatkozásában ugyanazon értékelési szempont tekintetében több mint 20%-kal kedvezőbb, mint a többi ajánlattevő ajánlatának átlagos értéke, az ajánlatkérő szerv a felszólítás kézhezvételé-
- 18/19 -
től számított öt napon belül benyújtandó részletes írásbeli igazolást kér az ajánlat elkészítésének módjáról", annak megkövetelésével szabályozza valamely kirívóan alacsony összegű ajánlat értékelésének szempontját, hogy az "ugyanazon értékelési szempont tekintetében több mint 20%-kal legyen kedvezőbb, mint a többi ajánlattevő ajánlatainak átlaga", nem alkalmazandó, mivel jelen ügyben csak két ajánlatot nyújtottak be, és a jogalkotó által a kirívóan előnyös ajánlatok fennállásának értékeléséhez az e rendelkezésben előírt átlagos értéket nem lehetett kiszámítani annak megállapítása céljából, hogy az egyik ajánlat kirívóan alacsony összegű volt-e.
2020. július 13-án, a Veridos e határozattal szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a kérdést előterjesztő bolgár legfelsőbb közigazgatási bírósághoz, a Varhoven administrativen sadhoz.
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem konkrét szükségessége annak keretében merült fel, hogy az ajánlatkérő szerv az átláthatóság, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az egyenlő bánásmód uniós jogban rögzített elvére tekintettel köteles-e kirívóan alacsony összegű ajánlat fennállására vonatkozó értékelést végezni annak érdekében, hogy biztosítsa az ajánlatok objektív összehasonlítását, és hogy valós versenyfeltételek mellett megállapítsa, melyik a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat, anélkül azonban, hogy az a versenyt torzító módon kirívóan előnyös lenne.
E bíróság megállapítása szerint, az ügyben az ajánlatkérő szerv, a bolgár belügyminisztérium nem dolgozott ki és nem tett közzé előzetesen algoritmust a kirívóan előnyös ajánlat fennállásának értékelése és vizsgálata céljából, így azt az uniós jog fényében kell értékelnie. Álláspontja szerint, a közbeszerzésről szóló bolgár törvény 72. cikk (1) bekezdése szerint, a bolgár jogalkotó bennfoglalt módon legalább három ajánlat meglétét követeli meg, mivel az ajánlat értékelése a másik két ajánlat átlagos értéke alapján történik. E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság rámutatott, hogy a versenyhatóság megítélése szerint ez a rendelkezés nem alkalmazható, mivel csak két ajánlatot nyújtottak be, következésképpen ezen átlagértéket nem lehetett kiszámítani.
Ennek megfelelően megállapította, hogy egy, a törvény által előírt, de a gyakorlatban nem alkalmazható szempont fennállása, valamint a kirívóan alacsony értékű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok azonosítását lehetővé tevő bármely más, előzetesen ismert szempont hiánya kérdésként vetette fel, hogy
- egyrészt az ajánlatkérő szerv mentesül-e az ilyen ajánlat fennállásának érdemi vizsgálatára vonatkozó kötelezettség alól, amennyiben kifejezetten jelezte, hogy az ajánlatkérő szervnek meg kell győződnie arról, hogy a hozzá benyújtott ajánlatok komolyak,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
