A liberalizált magyar domainregisztrációs rendszerben eredetileg a jogviták intézésének két módja került rögzítésre: a bejegyzés előtt álló nevek vonatkozásában a TT, a bejegyzés utáni jogviták esetén a választottbírósági eljárása. A már használatba adott nevek vonatkozásában a TT állásfoglalások kiadására nem jogosult: következetes gyakorlata az esetleges ilyen tárgyban érkezett kérelmeket hatáskör hiányában utasította vissza. A delegálást követő jogvitákra nézve a jogában sértett fél kizárólag a választott bíróság, vagy rendes polgári bíróság előtti eljárás mellett dönthetett. Ugyanakkor felmerült annak igénye is, hogy egy, viszonylag egyszerűbb, gyors elintézési módot lehetővé tevő, költségtakarékosabb eljárási módozat, alternatív vitarendezési eljárás (ADR) is kialakításra kerüljön. Ennek jogi lehetőségét a Regisztrációs Szabályzat 2005. március 1-jétől hatályos változata teremtette meg.
A Szabályzatba önálló alfejezetként (10.1) kerültek beiktatásra az Alternatív Vitarendezési Eljárásra (Alternative Dispute Resolution) vonatkozó szabályok, melyek megalkotásakor a Nyilvántartó a nemzetközi gyakorlatot illetőleg a közösségi jog bizonyos szabályait vette figyelembe. A Bizottság az EU felső szintű domain bevezetésére és funkcióira vonatkozó általános szabályok, valamint a bejegyzésre irányadó elvek megállapításáról szóló, 2004. április 28-ai 874/2004/ EK rendelete (amelynek részletes tárgyalására az EU alá történő regisztráció szabályainak bemutatásakor vállalkozunk) a magyar domainregisztrációs szabályozás vonatkozásában közvetlen joghatállyal nem bír, hisz annak (s a kapcsolódó további szabályoknak) tárgyi hatálya kizárólag az európai domain nevek delegálásával kapcsolatos eljárásra, személyi hatálya pedig a rendeletben pontosan meghatározott körre terjed ki.
Az európai domain szabályozás megteremtésére igen széles szakmai bázis alapján került sor, s az előkészítő munka a közösségi jog vonatkozó szabályainak megteremtésekor a nemzeti regisztrációs szabályzatokban gyakran eltérő, "kritikusnak" minősíthető elemek feltárására, konszenzusos alapon elfogadható megoldások kimunkálására is törekedett - nem utolsó sorban azzal a céllal, hogy egy egységesülő nemzeti szabályozási környezet számára (elsősorban pontosan kidolgozott, árnyalt fogalmakkal, másodsorban átvételre érdemes eljárási szabályokkal) adjon viszonyítási pontokat. A rendelet a vitarendezés és visszavonás körében olyan megoldást vezetett be, amely a visszavonást főszabályként peren kívüli vitarendezési eljárás megindításához köti, s ehhez képest állapít meg kivételes eseteket, mikor az - európai domainregisztrációs - nyilvántartó saját elhatározása alapján és az ADR igénybe vétele nélkül is intézkedhet (20. cikk). A rendelet 21. cikke határozza meg a visszaélésre okot adó körülményeket (spekulatív és visszaélésszerű bejegyzés), 22. cikke az alternatív vitarendezés eljárási szabályait, 23. cikke pedig az ADR szolgáltatókra, illetőleg a döntőbizottság tagjainak kiválasztására vonatkozó előírásokat.
A magyar szabályozási modell értelemszerűen követi a rendeletben foglaltakat: ott tér el előírásaitól, ahol annak legfontosabb sajátosságának (közösségi jogi jellegű, határokon átnyúló szabályozás, eljárási kizárólagos jogosultság) rendelkezései nem alkalmazhatók. A legfontosabb eltérés, hogy - főszabályként - az Alternatív Vitarendezési Fórum eljárására a magyar rezsimben kizárólag a rendelet 21. cikke szerinti spekulatív és visszaélésszerű bejegyzés vizsgálatára terjed ki, azaz a domain név visszavonásáról csak ennek fennállása esetén dönthet. A rendelettel összhangban a Fórum független szakértői testületként került felállításra, hatásköre jelenleg a 2005. március 1-je után delegált nevekre terjed ki, 2007. március 1-jétől azonban jogosulttá válik az e dátumot megelőző delegálások vonatkozásában is dönteni. A kérelmező és a kérelmezett közös megállapodás alapján a vita eldöntésére bármikor delegált domain nevek vonatkozásában, illetve más, a Regisztrációs Szabályzatban megállapított eseteken kívüli jogvitás kérdésekre is igénybe veheti az Alternatív Vitarendező Fórumot, eljárási lehetősége (kölcsönös alávetés alapján) tehát a domain jogvitákon túlterjeszkedik, kereteit a felek akarata határozza meg.
A Fórum a kérelem elbírálása során a domain név visszavonásának, illetve a kérelmező részére történő átruházásának megítélésében az Európai Bizottság 874/ 2004 sz. rendeletének 21. cikkében foglaltak szerint jár el. A spekulatív és visszaélésszerű bejegyzés kapcsán a rendelet előírja, hogy a bejegyzett domain nevet a megfelelő peren kívüli vagy bírósági peres eljárás keretében vissza kell vonni, amennyiben a név azonos egy olyan névvel vagy megtévesztően hasonlít egy olyan névhez, amelyre a nemzeti és/vagy a közösségi jog által elismert vagy a nemzeti és/vagy a közösségi jog alapján keletkezett - például a 10. cikk (1) bekezdésében említett - jog vonatkozik. A "korábbi jogok" kifejezés a rendelet terminológiájában úgy értendő, mint amely magában foglalja többek között a bejegyzett nemzeti és közösségi védjegyeket, a földrajzi árujelzőket és eredetmegjelöléseket, továbbá - az adott tagállam nemzeti joga által biztosított védelem mértékéig - a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő védjegyeket, kereskedelmi neveket, cégjelzéseket, cégneveket, családneveket, illetve védett irodalmi és művészeti alkotások megkülönböztető címeit. A visszavonásnak azonban előfeltétele, hogy a domain név birtokosa a nevet anélkül jegyeztette be, hogy a névhez joga vagy jogos érdeke fűződne vagy a név bejegyeztetése rosszhiszeműen történt vagy felhasználása rosszhiszeműen történik.
Ha a domain név birtokosa a nevet anélkül jegyeztette be, hogy a névhez joga vagy jogos érdeke fűződne, jogos érdek abban az esetben bizonyítható, ha a domain név birtokosa a) az alternatív vitarendezési eljárásról (ADR) szóló értesítést megelőzően a domain nevet vagy a domain névnek megfelelő nevet áruk vagy szolgáltatások felkínálásával kapcsolatban használta, vagy erre bizonyíthatóan előkészületeket tett, b) a domain név birtokosa olyan vállalkozás, szervezet vagy természetes személy, akinek, illetve amelynek - még a nemzeti és/vagy közösségi jog által elismert vagy a nemzeti és/vagy közösségi jog alapján keletkezett jog hiányában is - a domain név a közismert elnevezése, c) a domain név birtokosa törvényesen és nem kereskedelmi céllal, illetve tisztességesen használja a domain nevet, és nem törekszik a fogyasztók megtévesztésére, illetve arra, hogy sértse egy olyan név jó hírét, amelyre a nemzeti és/vagy közösségi jog által elismert vagy a nemzeti és/vagy közösségi jog alapján keletkezett jog vonatkozik.
Ha a név bejegyeztetése rosszhiszeműen történt vagy felhasználása rosszhiszeműen történik, a rosszhiszeműség abban az esetben bizonyítható, ha a körülmények arra utalnak, hogy a domain nevet elsősorban azzal a céllal jegyeztették be vagy szerezték meg, hogy azt valamely állami szervnek, vagy egy olyan név birtokosának, amelyre a nemzeti és/vagy közösségi jog által elismert vagy a nemzeti és/vagy közösségi jog alapján keletkezett jog vonatkozik, eladják, bérbe adják vagy rá egyéb módon átruházzák.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
