A Csődtörvény 22. § (1) bekezdés c) pontja szerint a felszámolási eljárás a cégbíróság értesítése alapján folytatható le, míg a d) pont a büntető ügyben eljáró bíróságot jelöli meg kezdeményezőként, azonban csak olyan eljárásokban, ahol a jogi személy ellen folyik a büntetőeljárás, s az ott alkalmazott pénzbírság behajthatatlan.
A Cstv. példálódzó jelleggel sorolja csak fel azokat az eseteket, amikor a cégbíróság kezdeményezőként léphet fel:
- ha egyéb jogszabálysértés (pl. Ctv. 66. §, 69. §, 70. §) történt, a cégbíróság a 81. § (7) bekezdése alapján megszűntnek nyilvánítja a céget és a 84. § alapján kezdeményezheti a felszámolási eljárást. Itt továbbra is kétséges - hasonlóan a hatályos rendelkezéshez -, vajon milyen indokok alapján dönthetne a cégbíróság a felszámolási eljárás és a végelszámolási eljárás között.
- a különleges törvényességi felügyeleti eljárások fejezetben szereplő 86. § alapján, ha más hatóság (bíróság) eljárását kezdeményezi a cégbíróság, mert a cég jogszabálysértő működése vagy a vezető tisztségviselők jogellenes tevékenysége miatt a tagok (részvényesek) érdekeinek, illetve a hitelezők jogainak védelme céljából szükségesnek látja - ez a lehetőség a hatályos törvény szerint is rendelkezésre állt, nem tudok róla azonban, hogy sor került volna ilyen kezdeményezésre. Ezzel a szabállyal kissé ellentétesnek tűnik tartalmában a 74. § (4) bekezdése, mely szerint a törvényességi felügyelet nem terjed ki a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára. Talán segítheti az alkalmazást a most bevezetendő felügyelőbiztos jogintézménye (új Ctv. 82. §). Vajon ha a felügyelőbiztos a 86. §-ban meghatározott helyzetet tapasztal a cégnél, s erről tájékoztatja a cégbíróságot, akkor - a hitelezők jogainak védelme céljából - a cégbíróság kezdeményezheti a felszámolás elrendelését? Miután a más hatóság eljárásának kezdeményezése a különleges törvényességi felügyeleti eljárások fejezetben került elhelyezésre, ezért nyilvánvalónak látszik, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás körében hozandó határozatokra vonatkozó szabályok szerint kell az erre irányuló végzést meghozni. - ha a cégbíróság a megszüntetési (régi nevén törlési) eljárás során a cég felszámolási eljárását kezdeményezi. Az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárásban, ha a cégbíróság tudomására jut, hogy a cég valamilyen vagyontárggyal rendelkezik, a 92. § alapján kezdeményeznie kell a felszámolási eljárás lefolytatását, kivéve, ha az ingó vagyontárgy nem lelhető fel, mert ekkor a megszüntetési eljárás folytatódik tovább. A Cstv. 22. § (2) bekezdése speciális eljárási rendelkezéseket tartalmazott eddig is - azt mondta, hogy az (1) bekezdés c) és d) pontjai esetében a 25-26. §-ban foglaltakat mellőzni kell -, ezt azonban most kiegészítette azzal, hogy a felszámolást hivatalból kell elrendelni és a felszámolást elrendelő végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
