A Magyar Jogász Egylet Alapszabályának megfelelően összehívott Ötödik Magyar Jogászgyűlés a jogalkotás és jogalkalmazás legkülönbözőbb szakterületein tevékenykedő jogászok részvételével 2000. május 19-21-én Balatonfüreden, plenáris és szekcióüléseken megvitatta a magyar jogász társadalomra háruló feladatokat, s ennek nyomán - jogterületi csoportosításban - az alábbi ajánlásokat fogadta el.
1. 2001. december 31-ig kerüljön módosításra az Alkotmány, amely lehetővé teszi a társulási szerződés megkötését. Az alkotmánymódosítás tartalmi elemeként javasoljuk, hogy a felhatalmazás eredményeként a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződéssel átengedhesse jogalkotói-végrehajtói és igazságszolgáltatási hatalmának egyes elemeit az Európai Közösség részére.
2. Az Alkotmányban szabályozni kell az Európai Parlament magyar képviselőinek megválasztására vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket, valamint azt, hogy a Magyar Köztársaságban élő, európai uniós, más állampolgárságú személyek részt vehessenek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek megválasztásában.
3. Rendelkezni kell továbbá az Európai Unió jogrendszerének a magyar jogrendszerben elfoglalt helyéről, megerősítve, hogy az EU jogszabályai Magyarországon közvetlenül hatályosak és közvetlenül alkalmazandók.
4. A szekció hasznosnak tartaná, ha a Magyar Köztársaság az Európai Unióba egy új Alkotmánnyal léphetne be, s ezért javasolja a korábban megkezdett alkotmány előkészítő munka folytatását, most már az EU csatlakozás követelményeinek ismeretében.
5. Végül célszerű lenne a szakirányú felsőoktatásban: a graduális és a posztgraduális képzésben, továbbá a köztisztviselők és a bírák továbbképzésében az EU szakjoganyagának fokozatos előtérbe állítása.
1. A gazdasági jogalkotásban a szektorális törvények tartalmazzanak részletesebb adatvédelmi rendelkezéseket. Megfontolandó továbbá az egyes területek (hitelintézetek, biztosítók, nyugdíjpénztárak) adatvédelmi rendelkezéseinek az összehangolása is.
2. Javasoljuk a banktitok megőrzése időbeli hatálya korlátozásának vizsgálatát.
3. Támogatjuk a gazdálkodó szervezeteknek a piaci összefogásra irányuló tevékenységét, szorgalmazva az etikai kódexek, a magasabb erkölcsi, jogi követelményeket érvényesítő szervezetek létrehozását.
A büntetőjogi témakörben két szekció ülésezett. Az első szekció A terhelti és védői jogok az emberi jogi egyezmény tükrében címmel, míg a második szekció Az európai büntetőjog és annak várható hatása a Btk. reformjára címmel jelölve folytatta munkáját.
1. Az előzetes letartóztatás alkalmazásánál törekedni kell arra, hogy az minden egyes ügyben kellő, elmélyült vizsgálódás alapján megállapított szükségesség esetén kerüljön sorra, és csak akkor, ha ennél enyhébb eljárási kényszerítő cselekmény alkalmazása nem elegendő (szükségesség és arányosság). Kívánatos, hogy az arányosság biztosítása érdekében törvény határozza meg azt a minimális szabadságvesztést, amelynek kiszabhatósága esetén az előzetes letartóztatás elrendelésére sor kerülhet. A hatályos törvényben írt feltétel, amely minden szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény esetén lehetővé teszi az előzetes letartóztatás elrendelését, nem korlátozza kellően e súlyos kényszerítő intézkedés alkalmazását.
A terhelt és a védelem érdekében elengedhetetlen, hogy az előzetes letartóztatás legalább másodízben történő és további meghosszabbítását meghallgatás előzze meg.
2. Az előzetes letartóztatás feltételeit úgy kell meghatározni, hogy az kizárja e kényszerítő eszköz krimináltaktikai eszközként történő használatát.
3. A jogalkotásnak törekednie kell arra, hogy az eljárás folytatása az eljárás alá vont személlyel szemben ne legyen sem megbélyegző, sem pedig megalázó. A kényszerítő eszközök alkalmazására, az eljárás alá vont személyek bűnügyi nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályozás során biztosítani kell, hogy az elérendő eljárási (bűnüldözési) cél és az érintettekre háramló következmények súlya arányban álljon.
4. A tárgyalás bírói előkészítése során a tárgyaló bíróság által elvégzendő előkészítési feladatok teljesítésének egy része, például a kényszerítő intézkedések, különösen az előzetes letartóztatás elrendelése, vagy a vádtól eltérő minősítés lehetőségének megállapítása veszélyeztethetik a tisztességes eljáráshoz való jogot, mert az ügy iratainak a tárgyaló bíróság általi előzetes tanulmányozása és megismerése veszélyeztetheti az ügy elfogulatlan elbírálását. Kívánatos, hogy a tárgyaló bíróság csupán a technikai előkészítés feladatait lássa el, az említettekhez hasonló kérdésekben a döntést az ügy tárgyalásában részt nem vevő bíróra kell bízni.
5. A különösen védett tanú alkalmazása esetén az eljárásnak minden tekintetben ki kell elégíteni a tanú biztonságához, valamint azon igényhez fűződő követelményeket, hogy a tanúhoz a tárgyalás során szóban is kérdéseket intézhessenek a vád és különösen a védelem funkcióját gyakorló felek. Ennek érdekében - az egyes országokban meglévő gyakorlatnak megfelelően - meg kell teremteni a szükséges, biztonságot nyújtó hang- és képtovábbítási (audiovizuális) eszközök használatának jogi és tárgyi feltételeit.
6. Az esetenként a gyakorlatban mutatkozó törvénysértések elleni fellépésre bátorítani kell az ügyvédeket és az eljárásban érintett minden más személyt.
7. Az új Büntető Törvénykönyv kodifikációja során maradéktalanul biztosítani kell a Magyar Köztársaságra nemzetközi szerződésből vagy egyezményből származó kötelezettségek teljesítését, különös tekintettel az Európai Unióhoz történő csatlakozás által támasztott követelményeket.
8. A jogi személyek hatékony felelősségre vonásának feltételeit meg kell teremteni. Elengedhetetlen a jogi személlyel szemben alkalmazható specifikus szankciók rendszerének kidolgozása. A büntetőjog dogmatikai rendszerének kimélete érdekében e szankciókat nem büntetőjogi büntetésként, hanem valamely más jogág, például a közigazgatási jog szankcióiként kell meghatározni. Olyan esetekben, amikor a jogi személy érdekkörében elkövetett bűncselekmény miatt természetes személy ellen büntető eljárás indul, a hatékony felelősségre vonás biztosítása érdekében meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy az említett szankciók alkalmazására a jogi személlyel szemben a büntető eljárásban is sor kerülhessen.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
