Az MTA Jogtudományi Intézete 2001. november 8-9. napján a Magyar Tudomány Napja alkalmából, "Kodifikáció és jogtudomány" címmel tartott ünnepi ülést. Lamm Vanda az intézet igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy immár ötödik alkalommal kerül sor a jeles nap megünneplésére, annak tiszteletére, hogy gróf Széchenyi István az 1825-ös országgyűlésen birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta a mai Tudományos Akadémia elődje, az 1830-ban létrejött Magyar Tudós Társaság alapítására; kitért arra is, hogy az UNESCO tervei között szerepel, hogy minden év november 10. napját a Tudomány Napjaként ünnepeljék világszerte.
1. A kétnapos rendezvény első napján Lamm Vanda intézetigazgató elnökletével négy téma szerepelt napirenden, a jogelmélet, a tágabb értelemben vett büntetőjog, a nemzetközi magánjog, és a közigazgatási jog területéről.
1.1. Varga Csaba tudományos tanácsadó "Kodifikáció az ezredfordulón" címmel tartott előadást. Részletezte, hogy az egyes szerzők mit is értenek a kodifikáció és dekodifikáció fogalmán és rávilágított a napjainkban e téren Európában, illetve az USA-ban zajló folyamatokra, ezek elméleti hátterére jelesül arra, hogy a két kontinens közt hagyományosuk viszony megfordulni látszik: Amerika ma kodifikál, míg Európa (néhány, pl. a magyar kivételtől eltekintve) inkább dekodifikál, vagy kodifikáció cím alatt normatív anyagokat pusztán egybegyűjtően kompilál. Kiemelten foglalkozott az Európai Unióban a magánjog területén ma zajló "creeping codification" jelenségével, mely technika ezen a jogterületen a lassú, de ugyanakkor eltökélt fejlődést és főként közössé egységesítést céloz. A strasbourgi, és luxemburgi bíróságok ítéleteinek példáján mutatta ki, hogy ma a jog szférájában az eredmények rokonítására helyeződött a hangsúly, s gyakran figyelmen kívül marad, hogy az eredményeket milyen eljárások során, milyen anyagi jog alapján érték el.
Az előadó végül felvázolta a kontinentális és az angolszász jogrendszer változásainak fő tendenciáit és e rendszerek egymáshoz közeledését. A brit és a német joggyakorlat változásait bemutatva mutatta ki az egyes típusok jellemző vonásainak a másik jogrendszerben való megjelenését, így a brit joggyakorlat európaizáló doktrínásodását, illetve a német "case-law revolution" angolosodását. Záró gondolataiban ecsetelte, hogy a kodifikációs törekvések, főként az Európai Unióban miként élesztik újra a régi vitákat az angolszász és a kontinentális szabályozási technikák s az egész jogelmélet között. A problémákban egységesülés közeijövőbeni kodifikációs reményét korunkra jellemző történelmietlen utópizmusnak látta, miközben korántsem zárta ki az együttműködésben megnyilatkozó kölcsönhatások fokozatos konvergáló perspektíváját.
1.2. Györgyi Kálmán miniszteri biztos "Kérdések az új Btk. koncepciójával kapcsolatban" címmel ismertette és elemezte a rendszerváltástól napjainkig lezajlott, illetve a napirenden lévő büntető jogalkotást, valamint annak eredményeit. Elsőként, - nemzetközi kitekintést is adva - a büntető anyagi jog területén az 1989 óta zajló kodifikációval foglalkozott. Elmondta, hogy ebben az időszakban a Büntető törvénykönyv a novelláris megújulás útját járta, melynek következtében azt 47 törvény módosította és 9 alkotmánybírósági határozat érintette. Rámutatott, hogy az elmúlt évtizedben a büntetőjog bizonyos területeken a direkt kommunikáció eszköze lett, bevetté vált az egyes esetekre törvényalkotással való reagálás. Rávilágított arra, hogy a kodifikációs igények novelláris változtatásokkal történő kielégítése megbontotta a kódex belső egyensúlyát, és többszörösen védett jogtárgyakat, valamint egymást sok helyen átfedő törvényi tényállásokat eredményezett.
A büntetőeljárási törvény kodifikációja kapcsán kiemelte ennek a jogterületnek a különös érzékenységét az emberi jogok vonatkozásában, és az e téren jelentős előrelépést hozó 1989-es módosításokat. Áttekintette az "új Be." létrejöttének körülményeit, a koncepció kidolgozásától a törvény elfogadásáig. Kitért az 1997 második felében tapasztalt "felgyorsított" kodifikációra és annak következményeire. Úgy fogalmazott, hogy a tervezet elkészítése nem a "befejezését" jelenti a törvény előkészítésének, hanem annak egy fontos stációja, amikor is nyilvános szakmai vitára kell bocsátani a tervezetet, kellő időt hagyva erre. Rámutatott az "új Be" módosítására irányuló legújabb tervezet kritikus pontjaira. Megvilágította az 1997. évi igazságügyi szervezeti reform és a mostani módosító törvényjavaslat jogorvoslati rendszere között feszülő ellentmondást. A fórumrendszer négyfokúvá történő átalakítása nem választható el a kétfokú rendes jogorvoslati rendszerre vonatkozó elképzelésektől.
A jogi személy büntetőjogi szankcionálásával kapcsolatban elmondta, hogy kérdésként merült fel, vajon a büntető törvénykönyv keretein belül szabályozzák-e a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedéseket, vagy esetleg külön törvényben. Külön törvény vonatkozik a jogi személy büntetőjogi felelősségére Szlovéniában, és ilyen megoldást terveznek Ausztriában is. A jelenleg az
- 114/115 -
Országgyűlés előtt fekvő javaslat szintén az utóbbi technikát alkalmazza. A jogi személlyel szembeni szankcióalkalmazás elvi és gyakorlati problémáit a kontinentális jogterületen az osztrák és a német példán át érzékeltette. Aláhúzta, hogy a jogi személlyel kapcsolatos, a büntetőjogot érintő jogalkotási munka az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat része. Ennek kapcsán az EU harmadik pillérében zajló változásokat is érintette, különös tekintettel a kerethatározatokra, amelyek jelentősen befolyásolják az uniós tagállamok és a felvételre várók büntetőjogi jogalkotását.
Végül az előadó tájékoztatott az új büntető törvénykönyv átfogó felülvizsgálatára az Igazságügyi Minisztériumban létrehozott bizottság eddigi munkájáról. Elmondta, hogy az általános részi dogmatikai problematika megtárgyalása után, jelenleg a jogkövetkezmény rendszer áttekintése folyik. Kifejezte abbéli reményét, hogy a jövő kodifikációja a tervezet(ek) széles körű megismertetést követően, a szaktudáson alapul majd és a kódex a problémák érdemi megvitatásának gyümölcseként jön létre.
1.3. Vörös Imre tudományos tanácsadó, igazgatóhelyettes "Nemzetközi magánjog- Európai közösségi jog" címmel a magánjog területén meglévő problémákra mutatott rá. Már bevezetőjében kifejtette, hogy leghelyesebb a nemzetközi kollíziós magánjog elnevezés használata. Elmondta, hogy az európai jogot nem lehet az Európai Unió jogával azonosítani, mivel ez utóbbi kizárólag a tagállamokra vonatkozó joganyagot tartalmazza. Az előadás középpontjában a Luganói és a Római Egyezmény állt: ezek joghatóságra és szerződésekre vonatkozó szabályai kerültek elemzésre. Ezen kívül az előadó vizsgálta a szóban forgó két egyezmény és a magyar jog viszonyát. Magyarországnak az Európai unióhoz való csatlakozása felveti a Római Egyezmény alkalmazásának kötelezettségét, amely a tagállamok kollíziós jogának egyesítésére jött létre. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy a vonatkozó magyar joganyag koherenciáját veszélyezteti, amennyiben a kodifikáció során egyes rendelkezéseket a Luganói, míg másokat a Római Egyezményre figyelemmel szövegeznek meg, ezért hangsúlyozta a megfelelő koncepció kidolgozásának fontosságát.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
