Nyilvánvaló, hogy mindenki arra törekszik, hogy születendő gyermekei egészségesek legyenek. Ez korábban a párválasztásban is megmutatkozott, amikor elkezdték kutatni a családfákat az örökletes betegségek megelőzése céljából. Ezen kívül a gyermekvállalásról való döntés előtt lehetőségük van a szülőknek genetikai tanácsadáson részt venni, amelynek keretében a párokat kivizsgálják, hogy az utódok lehetséges rendellenességeinek veszélyét felmérjék. Tehát jelenleg is alkalmaznak olyan eljárásokat, amelyek - igaz negatív módon - az egészséges, a "tökéletes" gyermek iránti vágy szolgálatában állnak.[1] A családtervezés e módszere minden szempontból problémamentes.
Az eredetileg a meddőség kezelését szolgáló asszisztált reprodukciós technikák, azokon belül különösen az in vitro fertilizáció, az anyatesten kívüli művi megtermékenyítés és a genetika fejlődése azonban új utakat nyitott ezen a téren. Jelen tanulmány az Egyesült Államok, Anglia, Németország és Magyarország jogi szabályozását vizsgálva a következő módszereket tárja fel az asszisztált reprodukcióval összefüggésben: (1) Az anyatesten kívüli művi megtermékenyítés során lehetőség van donor ivarsejt igénybevételére, s ekkor mód nyílhat meghatározott genetikai tulajdonságok szerint válogatni a megfelelő donorok között annak érdekében, hogy minél egészségesebb, "eszményi" utód szülessen. (2) Szintén in vitro fertilizáció, anyatesten kívüli művi megtermékenyítés esetén kerülhet sor az ún. preimplantációs - visszaültetés előtti - diagnosztikára, ami azt a célt szolgálja, hogy szelektálni lehessen az egyes anyatesten kívüli embriók között, s csak az egészségesek kerüljenek beültetésre és szülessenek meg. (3) Ugyanekkor lehetőség van az embrió fogantatással kialakult genetikai tulajdonságainak megváltoztatására valamilyen betegség kiküszöbölése céljából. (4) Elvileg ugyanilyen genetikai beavatkozásokra lehetőség lenne "tökéletesítés" céljából, akkor is, ha az embrió nem hordoz semmiféle rendellenességet. (5) Bizonyos szempontból a témához tartoznak továbbá a születendő gyermek nemének megválasztására irányuló beavatkozások is.
Amennyiben a gyermeket kívánó szülők valamelyike meddő, lehetőség van az asszisztált reprodukció keretei között donor ivarsejt - petesejt vagy hímivarsejt - igénybevételére annak érdekében, hogy a szülőknek gyermekük szülessen, még ha genetikailag csak fele részben vagy - amennyiben esetleg mindkét fél meddő - egyáltalán nem lesz kapcsolatuk vele. Ezzel összefüggésben azonban egész érdekes jelenségek sorára érdemes felhívni a figyelmet különösen az Egyesült Államok asszisztált reprodukciót érintő gyakorlatában.
1999-ben vezető amerikai egyetemek hallgatói lapjában jelent meg egy hirdetés, melyben egy meddő pár petesejtdonort keresett, de konkrét tulajdonságokkal: milyen magas legyen, milyen testfelépítéssel és intelligencia-hányadossal rendelkezzen. Az alkalmas "szuperdonornak" e szolgáltatásáért 50 000 dollárt ígértek.[2] Még ugyanebben az évben a Playboy magazin amerikai fotográfusa indított útjára egy honlapot - amelyik napjainkban is működik -, ahol regisztráció után többek között erotikusan pózoló fiatal csúcsmodellek petesejtjeire is lehet licitálni; akkoriban a kikiáltási ár 30 000 dollár körül volt.[3]
Az ivarsejtek donációjával kapcsolatban e jelenség azonban nem meglepő. Az Egyesült Államok joga az asszisztált reprodukciós technikákat illetően ugyanis teljes mértékben következetlen. Megfelelő szövetségi szintű szabályozás gyakorlatilag nincs,[4] a tagállami jogszabályok pedig ugyan tartalmaznak bizonyos rendelkezéseket, de ezek politikai, üzleti, vallási érdekek mentén szerveződnek, s nem is mondanak túl sokat. Az asszisztált reprodukciós technikákat érintő tagállami szintű reguláció teljes mértékben szórványos, sok olyan tagállam van, amelyik nem is ad törvényi szabályozást.[5] Megjegyzendő, hogy az Egyesült Államokban e téren a jogszabályokkal szemben igen hevesnek mondható az ellenállás,[6] az asszisztált reprodukció túlnyomórészt a magánszektor, a versenyszféra önszabályozásának a tárgya. Ennek keretében az egészségügyi intézmények csatlakozhatnak valamely civil szakmai szervezethez, amelynek feltétele, hogy ez utóbbiak irányelveit és ajánlásait elfogadják.[7]
Az állami beavatkozás csekély volta egyértelműen abból fakad, hogy a terhesség-megszakítás kérdése, s abból levezethetően az ún. reprodukciós szabadság az individualista szemléletű alapjogvédelem szempontjából igen érzékeny területnek számít. A témával foglakozó szakirodalomban és joggyakorlatban a reprodukciós szabadság nagyon gyakran felbukkan, de roppant vitatott annak tartalma, már csak azért is, mert világos megfogalmazását a szövetségi Legfelsőbb Bíróság soha nem adta meg.[8]
Tekintettel a jogi szabályozás hiányára, az asszisztált reprodukció gyakorlati alkalmazása európai szemmel szinte hihetetlenül tarka képet mutat. A már említett újsághirdetés, melyben élvonalbeli egyetemek tökéletes külső és belső tulajdonságokkal rendelkező hallgatói közül szerettek volna a szülők petesejtdonorra szert tenni 50 000 dolláros ellenérték fejében, korántsem minősül elszigetelt jelenségnek.[9] Vagy ismételten megemlítendőek a fotós Ron Harris erotikus szupermodelljei, akik az interneten szintén "szuperpetesejteket" hajlandóak kínálni igen magas áron. Más szempontból érdemes szólni arról is, hogy Kalifornia államban 1980-ban létesítettek - megjegyzendő, nem sok sikerrel - egy spermabankot, amely "Repository for Germinal Choise" néven vált ismertté. Ez kizárólag Nobel-díjasok és olimpikonok hímivarsejtjeit kívánta volna lefagyasztani, hogy aztán magas IQ-val rendelkező nők számára kiszolgáltassa.[10]
Azonban ezektől a szélsőségesnek tekinthető esetektől függetlenül, hagyományos művi megtermékenyítés során is feltehető a kérdés, hogy ki legyen az ideális donor, ha ivarsejt-adományozás igénybevételére van szükség? Az ezredfordulótól kezdődően az Egyesült Államokban messzemenően elterjedtté váltak a kifejezetten gyümölcsöző marketinges fogások az "ivarsejt-szupermarket" népszerűsítésében. Számtalan ügynökség szakosodott ennek közvetítésére, amelyek internetes honlapon kínálnak adatbázist több ezer lehetséges donorról,[11] akikről részletes leírást is találunk. Például a megfelelő petesejtdonor kiválasztása érdekében a leendő szülő végezhet keresést a donorok rassz, életkor, magasság, súly, vallás, több generációra visszamenő családi származás, kondíció, külső jegyek - például van-e tetoválása vagy piercingje -, fényképek és életrajzok alapján. Spermadonorok esetében is hasonlóakkal szembesülhetünk, az igénybe vevő recipiens szinte mindent szeretne tudni a donorról, s az ügynökségek, spermabankok, klinikák e szerint járnak el, külön keresőprogramot ajánlva például olyan donor kiválasztásához, amelyik valamely ismert filmsztárra hasonlít.[12] Ha pedig sikerült megtalálni a kívánt mintát, akkor webáruházhoz hasonlóan a "kosárba teszem" (add to basket) menüpontra kattintva interneten vagy telefonon keresztül is lezajlik a tranzakció ebben a fázisban.[13]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
