A jogi személynek minősülő szervezetek törvényesen kötelesek működni. A működés törvényessége kontrolljának két területe van: belső és külső kontroll. A belső szervezeti kontrollt lényegében a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló jelenti (Ptk. 3:26-3:28., illetve 3:38. §). A felügyelőbizottság a jogi személyeknél az ügyvezetés feletti általános tulajdonosi (alapítói, tagi) ellenőrzés szerve, a könyvvizsgáló speciális pénzügyi ellenőrzést végez részben ugyancsak a tulajdonosok (alaptó, tagok), részben pedig - és ennyiben a könyvvizsgáló túllép a belső kontrollon - a közérdek biztosítása érdekében az állami szervek részére is. Ugyancsak a belső kontroll körébe sorolom a jogi személy tagjainak azt a lehetőségét, hogy a jogi személy szerveinek (pl. közgyűlés, igazgatóság) határozatát bíróság előtt megtámadhassák (Ptk. 3:35-3:37. §). Emellett e körbe sorolható szerintem még az egyes jogi személyeknél, így a gazdasági társaságoknál kiépített kollektív kisebbségi jogok is (pl. Ptk. 3:103-3:105. §), hiszen azok is a törvénytelen többségi akarat érvényesítését kívánják korlátozni.
A külső kontrollt lényegében a gazdasági társaságoknál az 1988-as, ún. első Gt.-nél (1988. évi VI. törvény), illetve az 1989-ben az egyesületeknél kiépített törvényességi felügyelet jelenti. (A szövetkezeteknél ez az intézmény - ha nem is tisztán - már az 1960-as években megjelent.) Az állami vállalatokat ugyanis irányították (1985-től kezdve már korlátozottan), és nem felügyelték. Az irányítási jog egyébként a Ptk.-ból száműzött és az államháztartási törvényben szabályozott költségvetési szerveknél maradt meg. A Ptk.-ban szabályozott jogi személyeknél a Ptk. 2014. március 15-i hatálybalépése után általánossá vált a Ptk. 3:34. §-ban szabályozott "általános" törvényességi felügyelet, amelyet a jogi személyt a nyilvántartásba bejegyző és azt nyilvántartó bíróság lát el.
A Ptk.-ban szabályozott jogi személyek nyilvántartásáról a 3:12-3:14. § rendelkezik - a nyilvántartó bíróság a gazdasági társaságok, egyesülések, szövetkezetek esetében a cégbíróság, az egyesületek és alapítványok esetében a civil szervezeteket a nyilvántartó polgári bíróság. A Ptk. öt alapvető jogi személy típust szabályoz - az államot mint jogi személyt nem minősíteném jogi személy típusnak (Ptk. 3:405-3:406. §). Az alapvető jogi személy típusokhoz altípusok csatlakoznak: így pl. a vízgazdálkodási és az erdőbirtokossági társulatokra a társaságok, a vadásztársaságokra az egyesületek szabályait kell másodlagosan alkalmazni. Az egyesületi szövetségek lényegében egyesületek, a köztestületekre pedig mögöttes jogterületként az egyesületek szabályait kell alkalmazni.
A törvényességi felügyelet tartalmát a Ptk. (bár a Ptk. tudatosan a közjogi vonatkozásokat igyekszik mellőzni) négy vonatkozásban határozza meg tartalmilag:
a) ez felügyelet és nem irányítás. A felügyelet és a irányítás egymástól való elhatárolása az igazgatástudományokban elméletileg ma már eléggé tisztázott: az irányítás jelentősebb, a felügyelet kisebb külső beavatkozást jelent egy adott szervezet működésébe. (A vezetés terminológiát a jogi személy belső irányítására szokásos használni.) Az irányítás - ha az Áht. költségvetési szervekre vonatkozó szabályozását összehasonlítjuk a Ptk.-ban szabályozott törvényességi felügyelettel, ez világosan látszik - az utasítási és az hatáskörelvonási jogot is magában foglalja, de általában fenntartási (anyagi) kötelezettségekkel jár. A felügyelet nem tartalmaz utasítási és hatáskörelvonási lehetőséget, lényege az ellenőrzés és az ellenőrzés eredményeként való intézkedési-szankcionálási jogosítvány. A Ptk. a felügyeleti jogkört intézményesen a jogi személyt nyilvántartó bírósághoz telepíti, ezzel szemben a költségvetési szervek nyilvántartását az Áht. szerint nem a bíróság, hanem a Magyar Államkincstár végzi - azaz a költségvetési szerveknél a fenntartó szerv (pl. a minisztérium) irányítási jogköre elválik a nyilvántartástól.
b) Törvényességi felügyeletről van szó, amely tehát nem terjedhet ki gazdaságossági-célszerűségi kérdésekre (ezt a Ptk. 3:34. § utolsó mondata kifejezetten kimondja).
c) Általános felügyeletet biztosít a törvény, amely elhatárolandó a speciális felügyeletektől. A speciális felügyeletek általában szakhatósági jellegűek, pl. adóhatósági, munkavédelmi, közegészségügyi stb. A jogi személyeknek tehát van általános és szakhatósági felügyeletük egyaránt, az általános felügyelet elvileg a működés minden vonatkozására kiterjedhet.
d) A c) pontban meghatározott általános törvényességi felügyelet körét a Ptk. 3:34. §-a korlátozza: ez a jogkör nem terjedhet ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási, hatósági eljárásnak van helye (Ptk. 3:107-3:108. §).
Lényeges, hogy a jogi személyek törvényességi felügyeletét (amely anyagi jogi intézmény) megkülönböztethessük a törvényességi felügyeleti eljárástól, amely alaki jogi intézmény. A törvényességi felügyeleti eljárást a Ptk.-ban szabályozott három cégnévvel rendelkező jogi személy típus estén (gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyesülés) a cégeljárási törvény (2006. évi V. törvény, továbbiakban: Ctv.), a két nonprofit szervezeti típus (egyesület, alapítvány) esetében az ún. civiltörvény (2011. évi CLXXV. törvény) szabályozza. E két törvény tartalmából a jogi személyek törvényességi felügyeletének még egy vonása megállapítható az előzőekben tárgyalt négy ismérvet kiegészítve, nevezetesen, hogy elsődlegesen ún. alaki törvényességi felügye-
- 13/14 -
letről van szó. A bíróság e felügyelet keretében először azt vizsgálja, hogy a jogi személy létesítése megfelel-e a törvényes kritériumoknak, majd a jogi személy nyilvántartásba vétele után, a jogi személy működése során azt vizsgálja - alapvetően iratok alapján, bár kivételesen mód van más eljárási cselekményekre (pl. meghallgatás) is -, hogy a jogi személy működése során betartja-e a rá vonatkozó törvény, illetve létesítő okirat szabályait. A létesítés törvényességi vizsgálatát az eljárási szabályok kiveszik a törvényességi felügyelet köréből (bár ez is törvényességi vizsgálat) és szűkebb értelemben csak a működés törvényességének ellenőrzését minősítik törvényességi felügyeletnek. [Némileg más a helyzet a megszűnésnél: a végelszámolás alatt az általános törvényességi felügyelet érvényesül, a jogi személy bíróság általi megszüntetése kényszertörléssel (törvényességi felügyeleti intézkedés), a felszámolási eljárás pedig a "rendes" polgári bíróság felügyelete alatt folyik.]
A jogi személyek feletti törvényességi felügyelet több, mint ellenőrzés: e körben az ellenőrzésen túl érdemi intézkedési, és ennek keretében szankcionálási lehetőségek is tartoznak, legsúlyosabb esetekben akár a jogi személy megszüntetését is ideértve [Ptk. 3:34. § (2) bekezdés]. Ennyiben kevesebb az ügyészség törvényességi ellenőrzési jogköre a bírósági törvényességi felügyeletnél. Ez a gazdasági társaságoknál (egyesüléseknél, szövetkezeteknél) a rendszerváltozás óta világos volt, az egyesületeknél azonban keveredett az ügyészi, illetve bírói hatáskör. A 2011-es civiltörvényben ma már - a Ptk. szabályozása után - világosan elkülönül az ügyészi törvényességi ellenőrzés (amelynek eredményeként az ügyész a törvényességi felügyeletet gyakorló bírósághoz fordulhat) a jogi személyt nyilvántartó bíróság által gyakorolt törvényességi felügyelettől, amely során a bíróság a jogi személlyel szemben szankciókat is alkalmazhat. A cégeljárás alá tartozó jogi személyeknél nincs nevesítve az ügyészi ellenőrzés, de természetesen az ügyészségről szóló törvényben meghatározott általános jogosítványok az ügyészt ezeknél a jogi személyeknél is megilletik. Megjegyzendő még, hogy a két jogterület fejlődési ütemének eltéréséből adódóan a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásának szabályai jóval cizelláltabban kidolgozottak, mint az egyesületek, alapítványok törvényességi felügyelete.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
