Két kiváló mondás párhuzamba állításával vezette be a címben szereplő téma elemzését a European Audiovisual Observatory (EAO) jogellenes online sportközvetítésekkel kapcsolatos jelentése. A Szun-cének tulajdonított "az igazság malmai lassan, de alaposan őrülnek" és "a lassú igazságszolgáltatás az igazságszolgáltatás megtagadását jelenti" egyszerre ad indokot a pillanat élménye miatt értékes sportközvetítések kifinomult és gyors eszközökkel történő védelmének szükségességére. Az olimpia, a különböző kontinens- és világbajnokságok, az európai és észak-amerikai major bajnokságok és jószerével bármely sportesemény vagy sorozat közvetítéséhez szükséges anyagi erőforrások megalapozhatják a sportközvetítések engedély nélküli online közvetítéseivel szembeni fellépést. Az viszont tagállami és uniós szinten egyaránt ködös kérdés, hogy e fellépés milyen normatív hátteret igényel. Az anyagi jogi oltalom harmonizációjának a gondolatát a legutóbbi uniós szerzői jogi reform keretében lesöpörték az asztalról. Nyitott kérdés maradt azonban az oltalom tagállami szintű szabályozása, valamint a jogérvényesítés tagállami vagy uniós szintű erősítése.
Ilyen előzményekkel a háttérben készült el 2021 során (majd jelent meg 2022 elején) Giovanni Maria Riccio és Fabiola Iraci szakmai előkészítése mellett, valamint több tucat nemzeti jelentéstevő - köztük a magyar jog vonatkozásában jelen sorok szerzője - közreműködésével az EAO Mapping report on national remedies against online piracy of sports contents című jelentése. Ebben a nemzeti jelentéstevők az Európai Unió 27 tagállama és az Egyesült Királyság jogának a feltérképezésére szolgáló alapos kérdőív kitöltésével biztosítottak összehasonlítható adatokat a sportközvetítések potenciális szerzői (vagy inkább kapcsolódó) jogi és sportjogi oltalmáról, valamint a jogsértő streamekkel szembeni fellépés eszköztáráról és gyakorlatáról. A jelentés számos érdekes megállapítással szolgál, amelyek segítséget nyújthatnak az uniós jogalkotó számára a további lépések megtételéhez.
Egyrészt a nemzeti jelentések megerősítették azt a jogirodalomban is alaposan körbejárt kérdést, mely szerint egy sportesemény nem képezi szerzői jogvédelem tárgyát. Az esemény rögzítése és közvetítése azonban bírósági úton érvényesíthető kapcsolódó jogi védelmet keletkeztethet. Másrészt világossá vált, hogy csupán a tagállamok egy részében (a 27+1 célországból mindössze nyolcban) létezik olyan sportjogi szabály, amely a sportesemény rendezőjét (esetleg az eseménynek otthont adó létesítmény fenntartóját) megillető vagyoni értékű jogon keresztül teszi lehetővé a fellépést a jogsértésekkel szemben. Harmadrészt - épp az előző két észrevételből következően - jelentős mértékben eltérő tagállami gyakorlatok alakultak ki a sportesemények szervezői, közvetítői, a klubok vagy a sportági szakszövetségek részére az adott sporteseménnyel vagy sorozattal kapcsolatos szerződések alapján biztosított jogérvényesítési eszközök tekintetében. Ezek az eszközök az ideiglenes intézkedéstől az értesítési és eltávolítási eljáráson keresztül az érdemi (anyagi) jogi követelésekig terjedhetnek. Hasonlóképp beszédes, hogy a kérdőívre adott válaszok szerint mindössze öt országban (Írország, Hollandia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság) alkalmaztak mindeddig a jogellenes streamekkel szemben "élő blokkolást". Csupán példaként: Spanyolország az otthona a globálisan is ismert notórius jogsértő oldalnak, a Rojadirectának. Svédországból ered a The Pirate Bay, amely mintaként szolgált számos nem P2P alapú jogsértő platform létesítéséhez. Közismert svéd "sportos" jogeset a jégkorongmérkőzések online közvetítését biztosító fizetőkapuk megkerüléséről szóló C More Entertainment ügy, amely egészen az Európai Unió Bíróságáig jutott (lásd a C-279/13. számú előzetes döntéshozatali eljárást). Angol bíróságok pedig 2011 óta több esetben is elrendelték sporteseményeket engedély nélkül elérhetővé tevő weboldalak internethozzáférés-szolgáltatók által foganatosítandó tartós blokkolását.
Úgy tűnik azonban, hogy a jelentés által megfogalmazott észrevételek nem feltétlenül teszik szükségessé az uniós normakörnyezet módosítását. Egyrészt a rendelkezésre álló jogérvényesítési eszköztár széles körű. Az ideiglenes intézkedések és az értesítési és eltávolítási eljárás a lehetőségekhez képest gyors fellépést biztosít a jogosultak számára. A bootleg közvetítésekkel szembeni jogérvényesítés erősödő tendenciát mutat a kiemelt sportesemények kapcsán és időszakában. Az Egyesült Államok belügyminisztériuma például nagy gyakorlatra tett szert a jogsértő(nek tartott) weboldalak blokkolásában (különösen a világ legnézettebb egyedi sporteseménye, a Super Bowl időszakában). Ilyen és hasonló megoldások tagállami szintű elterjedése várható a közeljövőben. Ennek egyik első intézményesített példája, hogy a francia parlament 2021. október 25-én a 2021-1382. számú törvénnyel összevonta a CSA (Audiovizuális Felügyelő Tanács) és a HADOPI ("A művek interneten történő terjesztésének és a szerzői jogok védelmének főhatósága") hatóságot. Az előbbi mindeddig az audiovizuális kommunikáció szabadságát felügyelte, az utóbbi pedig a jogellenes (különösen a P2P fájlcsere alapú) online tartalommegosztással szembeni fellépésre koncentrált. A jogszabály által életre hívott ARCOM (Audiovizuális és Digitális Kom-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
