Az Alkotmány 29. § (1) bekezdése szerint a köztársasági elnök "kifejezi a nemzet egységét".[1] E normatív meghatározás kapcsán az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ez az alaptörvényi rendelkezés a köztársasági elnöki intézmény alapvető jellemzését adja,[2] és a köztársasági elnöki funkció pártatlanságát fejezi ki.[3] Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint ez tulajdonképpen szimbolikus kifejezés, amely az államfő közjogi pozíciójához kapcsolódik.[4] Egyet kell érteni azzal a megállapítással is, hogy az Alkotmány 29. § (1) bekezdése a köztársasági elnök alkotmányos jogállását, az államszervezeti rendszerben elfoglalt helyét határozza meg, ezért az elnöki hatáskörök gyakorlásának keretei, korlátai ennek alapján állapíthatók meg.[5] Erre tekintettel nem mellőzhető ennek az alaptörvényi meghatározásnak az értelmezése, annál is inkább, mert a hivatkozott alkotmányi rendelkezésből és az Alkotmánybíróság eddigi interpretációs gyakorlatából nem derül ki, hogy valójában mit kell érteni a "kifejezi a nemzet egységét" kitétel alatt.[6] Mind a "nemzet", mind az "egység", mind pedig a "kifejezi" szavak többjelentésűek, ezért egymásra vonatkoztatott meghatározásuk számos problémát vethet fel. Ezért indokolt közelebbről megvizsgálni, hogy az Alkotmány milyen értelemben használja az említett szavakat.
1. A hatályos Alkotmányban több helyen is megjelenik a "nép" és a "nemzet" kifejezés.[7] Az alaptörvény azonban nem határozza meg sem a nép, sem a nemzet fogalmát. Az Alkotmány 2. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy "A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja", vagyis - az alkotmányos demokráciák egyik fő ismérvének megfelelően - a népet ismeri el a szuverenitás letéteményesének. A 2. § (2) bekezdésében foglalt hatalom-
- 540/541 -
gyakorlásra vonatkozó további alkotmányi rendelkezés figyelembe vételével az állapítható meg, hogy a nép a választójoggal rendelkező magyar állampolgárokat jelenti.[8] Ebből azonban nem derül ki, hogy az alaptörvény által használt nép és nemzet kifejezés azonos-e egymással, vagy e két kategória között különbség tehető, és ha igen, akkor a nép és a nemzet mennyiben jelent eltérő közösséget. A két kifejezés identikus használata, illetve eltérő alkalmazása azért is jelent problémát, mert mind a nép fogalma,[9] mind a nemzet fogalma[10] sokféleképpen határozható meg. A továbbiakban indokolt az alkotmányjogi nép- és nemzetfogalom értelmezését alapul venni. Mielőtt azonban erre sor kerülne, célszerű e két kategóriát egymásra vonatkoztatva közelebbről elemezni.
2. A nép természetes-szociológiai értelemben emberek közössége. A közösségképződésnek azonban objektív és szubjektív tényezői vannak. Az objektív tényezőkhöz sorolható a közös származás (faji vagy etnikai azonosság), a közös kulturális-nyelvi örökség egysége, továbbá bizonyos vallási vagy ideológiai meggyőződés, valamint a politikai sorsközösség - és az ebben manifesztálódott történelmi hagyomány és tapasztalat - együttessége. A szubjektív tényezőt az jelenti, hogy ez a közösség - az objektív adottságaiban gyökerező - azonosságtudatot, szellemi-lelki összhangot, összetartozás-érzést alakítson ki, ami által megkülönböztethető egységgé formálódik.[11] A nép azonban nemcsak eszmetörténeti-szociológiai, hanem jogi fogalom is,[12] még akkor is, ha a jogi szabályozás ennek meghatározásával adós marad. Alkotmányjogi értelemben a nép - mint kifejezetten jogi kategória - azokat a természetes személyeket öleli fel, akik rendelkeznek azokkal a jogosítványokkal, amelyek a politikai státuszról való döntésben[13] és a hatalomgyakorlásban való részvételi jogokat jelentenek. Ekként a nép az államalkotó népet jelenti, tehát az állammal speciális módon - az állampolgárság intézményén keresztül - összekapcsolódott emberek összességét, mert az Alkotmány szerint ők rendelkeznek a hatalomgyakorlásban való részvétel jogával, vagyis a Magyar Köztársaságban az államalkotó nép a magyar állam állampolgárainak összessége.[14]
3. A nép fogalmával azonban szorosan összefügg a nemzet fogalma: mindkettőt sokféleképpen azonosítják egymással. Az azonosítás talán legfontosabb kifejeződése az, mely szerint a nép összetartozás-érzése a nemzetben tudatosan fejeződik ki. Ennyiben tehát a nép és a nemzet fogalma megegyezik. A nemzet azonban történelmi kategóriaként meghatározott korban keletkezett, és e keletkezéstörténet magán viseli kora politikai-ideológiai determináltságát.[15] Ennek megfelelően a nemzet fogalmának többféle jelentése alakult ki, ami attól is függött, hogy milyen célból - ha tetszik, politikai érdekből -, illetőleg milyen összefüggésben használták. Az egymástól lényegesen eltérő nemzetfelfogások közül alkotmányjogi szempontból rendszerint a politikai nemzet és a kulturális nemzet fogalmát szokás megkülönböztetni. A politikai nemzet fogalma szerint a nemzethez tartozást az állampolgárság intézménye juttatta kifejezésre: az államban élő, azonos állampolgárságú személyek közössége alkotja a nemzetet, vagyis a nemzet a politikai közösség tipikus formájaként az államra vonatkoztatott: a politikai nemzet alkotói az állampolgárok. A kulturális nemzet fogalma ettől jelentős mértékben eltérhet. Eszerint a nemzet az emberek közös - objektív és szubjektív - ismérvének tényleges vagy kinyilvánított létezése, ami őket nemzetté teszi. E felfogás a nemzethez tartozónak tekinti az azonos nyelvet beszélő, azonos kultúrájú személyeket, tekintet nélkül arra, hogy melyik államban élnek, és milyen állampolgárságúak. Ennek a fogalomnak a középpontjában tehát olyan objektív kritériumok állnak, mint a közös nyelv, kultúra, származás, történelem stb., de ismérvei között nem játszik döntő tényezőt sem a terület, sem az állam.
- 541/542 -
Fontos szerepet kap azonban az identitás szubjektív tényezője, vagyis a nemzethez tartozás azonosságtudata. Látható tehát, hogy a népnek, a nemzetnek és az államnak sokféle - szorosan és kölcsönösen vonatkoztatott - összefüggése van. A nemzet - a politikai nemzetfogalomnak megfelelően - azonos lehet az állam jogi fogalmának egyik lényeges összetevőjével, vagyis a politikai nemzet ennyiben az államalkotó néppel egyezik meg, mert mindenki a politikai nemzet része, aki az adott állam állampolgára, függetlenül attól, hogy milyen kulturális nemzeti, etnikai közösséghez tartozik. Ebben az esetben a nemzet fogalma tehát az adott állam lakosságán belüli államhordozó lényeget jelöli, vagy másképpen a szuverén népet, ami valójában az államalkotó nép kategóriájával azonos.[16] Az államalkotó népnek azonban nem kell egységes nemzetnek lennie a kulturális nemzet-felfogás értelmében, mivel adott államban különböző nyelvű, kultúrájú és vallású népcsoportok is államalkotó néppé egyesülhetnek. Ebben az értelemben adott állam egyrészt több - természetes-szociológiai értelemben felfogott - népet/nemzetet foghat össze, másrészt azonban szintén csak egy népet, sőt ugyanennek csak egy részét. Az államalkotó nép kategóriája - mint politikai nemzet - tehát csak az adott állam állampolgárait öleli fel, tekintet nélkül arra, hogy egyébként milyen nemzeti-etnikai csoporthoz tartoznak, vagyis nem foglalja magában az adott állam teljes lakosságát,[17] illetőleg azokat sem, akik más államban élnek, de a kulturális nemzetfelfogás szerint egyébként a nemzet részének tekinthetők. Ha a nemzet - a kulturális nemzetfelfogás szerint - olyan közösség, ami az államiság szempontjából kevésbé, vagy egyáltalán nem releváns, akkor az államalkotó népen belül is differenciálni kell. Ez utóbbi esetben a nemzet egyrészt szűkebb, másrészt tágabb kategória, mint a politikai nemzet. Szűkebb annyiban, amennyiben az állam állampolgárainak csak azt a részét öleli fel, akik a kulturális nemzetfelfogás szerint az azonos kultúrájú, azonos nyelvet beszélő, közös származású stb. nemzeti-etnikai csoport tagjai. Másrészt tágabb, mivel a nemzethez tartozónak tekinti azokat is, akik más országokban élnek, más államok állampolgárai, de nyelvük, kultúrájuk, eredetük stb. szerint egyébként a kulturális értelemben felfogott nemzethez tartoznak.[18]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
