Közigazgatási perekben az uralkodó bírói gyakorlat szerint keresetet változtatni az első tárgyalásig csak a keresetben már megjelölt jogsérelem keretein belül lehet. Ez az álláspont eltér a keresetváltoztatás polgári perjogban használatos felfogásától. Ugyanakkor tartósan jelen van a joggyakorlatban a keresetváltoztatás polgári perjogi fogalmához igazodó azon álláspont is, hogy a keresetváltoztatás - többek között - jogsérelem- (jogállítás-) változtatást jelent, a jogsérelem keretei közötti további érvek hivatkozása nem is tekinthető keresetváltoztatásnak. A tanulmány a hatályos tételes jogi keretekből és az ítélkezési gyakorlatból kísérli meg a közigazgatási perjogi keresetváltoztatás önálló fogalmának jogdogmatikai levezetését, a polgári perjogi keresetváltoztatás fogalmához képesti eltérő tartalmi elemek azonosítását.
According to the prevailing judicial practice, a claim in administrative proceedings can only be amended up to the first hearing within the scope of the legal injury already indicated in the claim. However, this position differs from the concept of amendment of a claim that prevails in civil proceedings. At the same time, in line with the civil law concept of change of claim, there is also a permanent position in administrative jurisprudence that the change of claim means, inter alia, a change of legal injury (legal allegation), and that the reference to additional legal arguments within the framework of the injury cannot be considered as a change of claim. This study seeks to derive the independent dogmatic concept of change of claim within the sphere of administrative court proceedings from the statutory legal framework and jurisprudence, and further endeavours to identify the differences in comparison to the civil procedure concept thereof.
Tárgyszavak: polgári perrendtartás, közigazgatási perrendtartás, keresetváltoztatás
A rendszerváltást követően a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) XX. fejezetének kiterjesztésével[1] megjelent közigazgatási perekben a polgári perjog szabályait e XX. fejezetben foglalt eltérésekkel kellett alkalmazni. Ezért a régi Pp. keresetváltoztatásra vonatkozó szabályai kerültek alkalmazásra a közigazgatási perekben is. 2005. január 1-jétől került sor a régi Pp. XX fejezetében a majdani polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) perjogi fogalmaival kialakított közigazgatási bírói gyakorlat implementálására (közigazgatási határozat rendelkező részének egyértelműen elkülöníthető és keresetindítási határidőn belül nem támadott rendelkezésére nem lehet a keresetet kiterjeszteni),[2] valamint a keresetváltoztatás időkorláthoz kötésére (első tárgyalásig lehet csak keresetet változtatni). A régi Pp. a keresetváltoztatás körében ismerte a keresetmódosítás (új jogállítás/keresettel érvényesített jog, új igény/kereseti kére-
- 538/539 -
lem) és a tárgyi (további jogállítás, további igény) illetve személyi keresetkiterjesztés (további alperes perbe állítása az eredeti mellett) esetköreit.[3] A Pp. a keresetváltoztatás fogalmába beolvasztotta a keresetmódosítás mellett a tárgyi keresetkiterjesztés (keresetkiegészítés) esetkörét, és a keresetkiterjesztés fogalmát már csak a személyi keresetkiterjesztés fogalmára használja.[4]
A Pp.-vel egy időben hatályba lépő, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) a régi Pp. XX. fejezetének szabályozását vette át szó szerint a 43. § (1) bekezdésében, ugyanakkor a keresetkiterjesztés fogalmát - szemben a Pp.-vel - kizárólag a tárgyi keresetkiterjesztés[5] fogalmi körében használja. Mivel a Kp. 6. §-a csak akkor teszi lehetővé a Pp. szabályainak megfelelő eltérésekkel való alkalmazását, ha a Kp. azt maga engedi, és a keresetváltoztatás körében nincs megengedő szabály, ezért tételes jogi alapon a Pp. keresetváltoztatásra vonatkozó fogalma nem vehető figyelembe a Kp. 43. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási perjogi keresetváltoztatás körében. A Kp. keresetváltoztatás fogalma mögül a Pp. keresetváltoztatásra vonatkozó fogalma "kiesett", miközben a Kp. önálló új fogalmat nem alkotott.
Ennek következménye, hogy a közigazgatási perjogi keresetváltoztatás fogalma jogdogmatikai fogalommá vált, annak tartalma csak jogdogmatikai elemzéssel állapítható meg, amely körülmény ugyanakkor lehetőséget adhat Pp. keresetváltoztatás fogalmi elemeitől való - nem csak értelemszerű - eltérésekre is. Ugyanakkor egy jogdogmatikai elemzés során nem hagyható figyelmen kívül az a közigazgatási bírói gyakorlat, amely a régi Pp. XX. fejezete alapján - még e törvény keresetváltoztatásra vonatkozó fogalmát használva - kialakította a keresetváltoztatás közigazgatási perjogi fogalmát, tekintve, hogy a tételes jogi szabályok a régi Pp. XX. fejezetéhez képest a Kp.-ban sem változtak meg.
A "keresetváltoztatás" címszó alatt szereplő Kp.-szabály szerint a felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A keresetet a közigazgatási cselekmény keresettel nem támadott, a cselekmény egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető rendelkezésére csak a keresetindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni.[6]
Keresetet változtatni 2005-ig közigazgatási perekben a polgári perekhez hasonlóan a tárgyalás berekesztéséig lehetett, annak nem volt időbeli korlátja. Természetes volt, hogy a keresetváltoztatás mind eljárási, mind anyagi jogi változtatást jelentett, ha ugyanazon vagy összefüggő jogviszonyból eredt a jogsérelem. Jogviszony alatt az adott megtámadott közigazgatási határozatot értette a joggyakorlat.[7] Felmerült viszont már ekkor is az a probléma, hogy egy határozati rendelkezés több egymással össze nem függő rendelkezést is tartalmazhatott, amelyek akár két külön eljárás és határozat tárgyai is lehettek volna. A közigazgatási eljárási szabályok nem szabályozták - és most sem szabályozzák - a közigazgatási eljárásokban az egyesítést és elkülönítést, ezért több közigazgatási ügyet formális döntések nélkül is egy eljárásban lehetett elbírálni egy határozattal. A polgári perjogi keresetváltoztatás szabályainak megfelelő alkalmazása érdekében alakult ki az a gyakorlat, mely szerint ahogy polgári perben csak a keresettel érintett jogviszonnyal ténybeli vagy jogi alapon összefüggő vagy ugyanazon jogviszonyból származó jogállításokra alapított igények érvényesítésére volt lehetőség, ugyanígy a közigazgatási perekben csak ugyanazon határozati rendelkezés, vagy a keresetben támadott határozati rendelkezéssel ténybeli vagy jogi alapon összefüggő rendelkezésre vonatkozóan lehetett keresetet változtatni.[8]
A közigazgatási bírói gyakorlat differencia specificája tehát az volt, hogy a Pp. "ugyanazon vagy összefüggő jogviszony" fogalmát az "ugyanazon vagy összefüggő határozati rendelkezéssel" azonosította. Ebből következett az is, hogy egy határozati rendelkezést szükségszerűen érintő eljárásjogi jogsértés belefért a keresetváltoztatásba, és fordítva: egy eljárásjogi jogsértés, amivel minden határozati rendelkezést támadott a felperes, összefüggésben volt az adott rendelkezésre vonatkozó anyagi jog vitatással, mivel ugyanazon rendelkezésre vonatkozott, mint az eljárásjogi jogsértés.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
