A gyermekvédelmi rendszer[1] működésének és működtetésének alapköve a jelzőrendszer[2] minél hatékonyabb funkcionálása. Ennek érdekében számos intézmény, fórum, módszer, eljárási rend áll rendelkezésre, mely mind azt a célt szolgálja, hogy a gyermeki jogok, a gyermeki jogok védelme[3] e rendszeren belül és egyes jelzőrendszeri alrendszerek között minél funkcionálisabban, érdemi módon érvényesülhessen. E lehetőségek közül írásomban egy olyan csapatmunka formát szeretnék bemutatni, mely plasztikusan és eredményesen kapcsolja össze e cél érdekében az egyes jelzőrendszeri alrendszereket, a családot, és nem utolsósorban a "főszereplő" gyermeket, mintegy közvetítő teret képezve közöttük.
A szóban forgó platform az esetkonferencia intézménye, mely közelebbről a gyermekek védelmének rendszerében a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások, gyermekjóléti szolgáltatás egységén belül a család- és gyermekjóléti szolgálat, illetve család- és gyermekjóléti központ intézményi rendszeréhez kapcsolódik, e két intézményi forma működteti.
Az esetkonferencia az esetmegbeszélés gyűjtőfogalmába tartozik az esetmegbeszélés egyik lehetséges variánsaként csakúgy, mint az esetkonzultáció és a szakmaközi megbeszélés. Ezen a fórumon személyesen van jelen az érintett gyermek és a családja, személyes jelenlétükkel zajlik a segítő esetmegbeszélő közreműködés, olyan közös fórumrendszer, ahol együttműködési, tárgyalási pozícióban van jelen maga a család és a gyermek.[4] Gyakran itt találkoznak először egy időben, egy helyen a gyermek és a család aktuális megoldandó helyzetének résztvevői, úgymint a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai, a hatóság, a család- és gyermekjóléti szolgálat, illetve a család- és gyermekjóléti központ munkatársai. Alapvetően érvényesül az úgynevezett 3 P modell (Provision - gondoskodás, ellátás, Protection - védelem, Participation - részvétel) egysége.[5]
Az esetkonferencia tehát interprofesszionális együttműködési forma, speciális csoportos esetkonzultáció az adott gyermeket, családot érintő valamennyi ismert információ cseréje, feladatok meghatározása, valamint felvállalása, megosztása érdekében a szakemberek és egyéb érintettek, a gyermek és a család között. Lényeges, hogy esetkonferenciát az adott gyermekkel, családdal kapcsolatos segítő folyamat során bármennyi alkalommal lehet tartani.[6] Az esetkonferencia céljaként fogalmazható meg, hogy valamennyi résztvevő az eset optimális viteléhez fontos információt nyújthat, új szempontból közelítheti meg a problémát, új problémaértelmezést közvetíthet.[7]
Az esetkonferencia eszköze az úgynevezett ecomap, amely a gyermek és a család kapcsolati hálójának feltárására szolgál: kik azok a személyek, akik tényleges erőforrást jelentenek, jelenthetnek a gyermeknek és a családnak. Az esetkonferencia lényeges feltétele a rendszerszemlélet és a csapatmunka alkalmazása, hiszen ez a munkaforma a kompetenciák fejlesztésében is élen jár. Ezen a fórumon kerül sor a gyermek és a család aktuális helyzetének feltérképezésére, a megoldást segítő cselekvési-gondozási terv készítésére, amelyet az esetkonferencia valamennyi résztvevője, a gyermek, a család és az ügyüket segítő szakemberek is alkalmazni fognak.
Az esetkonzultáció (az esetkonferencia kvázi előzetes esetkonzultációvá válása) speciális formája az úgynevezett üres szék technika, amely akkor alkalmazható, ha a család nem szeretne részt venni az esetkonferencián, vagy túlságosan ellenséges, hibáztató a családot körülvevő jelzőrendszeri tagok szemlélete. Ekkor előfordulhat,
- 30/31 -
hogy a gyermek, a család nélkül, de az ő tudomásukkal érdemes megszervezni az esetkonferenciát, éppen a gyermek, a család érdekében, az őket segítő szakmai szövetségkötés céljából (ezt az esetgazda dönti el). Nem krízishelyzetekben javasolt alkalmazni, hanem inkább a segítő folyamat elakadásainál, a szerepek kijelölésénél, a kockázatelemzés, az akadályok elemzése, a döntések előkészítése eseteiben.[8]
Az írásomban szereplő esetkonferencia speciális protokolljának alapjait a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Bölcsődéi és Gyermekjóléti Központja Család- és Gyermekjóléti Központ (továbbiakban: CSGYJK) intézményében dolgozták ki és alkalmazták a mindennapi esetkonferencia folyamataiban. Korábban a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény Család- és Gyermekjóléti Szolgálat (továbbiakban: CSGYJSZ) is e rendszert alkalmazta, de egy ideje a CSGYJSZ esetkonferenciái külön szerveződnek, ami természetesen nem érinti a közös eseteknél az egymás esetkonferenciáin való részvételt. Tehát az általános esetkonferencia-útmutatón, szakmai iránymutatásokon, szabályozásokon túl a CSGYJK protokollspecialitásai alapján mutatom be ezt a fórumot.[9]
Lényeges az érintett észlelő- és jelzőrendszeri tagok és a gyermek, a család, és az esettől függően a családsegítő és/vagy az esetmenedzser, a jelzőrendszeri felelős/tanácsadó írásos meghívása. Ebben feltüntetik az esetkonferencia tárgyát, idejét, helyszínét, valamint azt, hogy amennyiben a jelzőrendszeri tag megjelenése akadályba ütközik, írásos tapasztalatát összefoglaló szakmai álláspontjának megküldésével jelezze a meghívót kiküldő esetgazda e-mail-címére legkésőbb az esetkonferenciát megelőző munkanapig.
A gyermeken és a családon kívül az összes más meghívott számára írásbeli szakmai összefoglaló készül, amelyet a meghívóval együtt kell megküldeni valamennyiüknek. Az írásbeli meghívótól függetlenül lényeges, hogy szóban, személyesen vagy telefonon is egyeztet az esetkonferenciát kezdeményező, összehívó esetgazda (családsegítő és/vagy esetmenedzser) a meghívottakkal, külön a gyermekkel, a családdal (a meghívó elkészítése, kiküldése, az írásbeli szakmai összefoglaló elkészítése az esetgazda, tehát a családsegítő és/vagy esetmenedzser feladata).
Az emlékeztetőt dokumentálni kell és továbbítani a résztvevőknek. Az emlékeztető nem szó szerinti leirat, hanem egyfajta érdemi összefoglaló. Az emlékeztető elkészítéséért-kiküldéséért az emlékeztető készítője a felelős, az esetgazda (családsegítő és/vagy esetmenedzser) és a jelzőrendszeri felelős/tanácsadó. Az emlékeztető elkészítését, tisztázását az esetkonferencia megtörténtét követően öt munkanapon belül el kell végezni, kiküldését pedig az elkészültét követő 7-8 munkanapon belül.[10] A jelen nem lévő jelzőrendszeri tagnak is el kell küldeni, a család viszont nem kapja meg automatikusan, hanem az esetgazdának benyújtott, az iratbetekintésre és másolatkérésre vonatkozó külön írásbeli kérelemre.
A jelenléti ív előkészítése, a résztvevőkről és a távolmaradókról történő nyilvántartás vezetése az esetgazda (családsegítő és/vagy esetmenedzser, jelzőrendszeri felelős/tanácsadó) feladata. A jelenléti ív elkészítése az összes meghívott feltüntetésével, a megjelentek aláírásával történik az esetkonferencia napján, felelőse az esetgazda.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
