Az Országgyűlés a járványveszély okozta helyzet szabályozása érdekében elfogadta a 2020. évi LVIII. törvényt (a továbbiakban: Tv.), amely 2020. június 18-án lépett hatályba. A Tv. 85. pontja alatt azokat az intézkedéseket foglalja össze, amelyek az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása érdekében a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges intézkedéseket tartalmazzák.
A Tv. értelmezése során három alapfogalom tartalmából kell kiindulni;
- milyen társasági formákra terjed ki a Tv.,
- ki minősül külföldi befektetőnek,
- milyen tevékenységi körű társaságokat érint.
A Tv. a
- magyarországi székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaságokra;
- zártkörűen működő részvénytársaságokra, és;
- nyilvánosan működő részvénytársaságokra terjed ki.
A Tv. alkalmazásában külföldi befektetőnek minősül az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért Unió) kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet.
Külföldi befektetőnek minősül ezen kívül az 1. pont alatti - magyarországi székhelyű - gazdasági társaságnak olyan magyar vagy uniós tagja, illetve részvényese is, amelynek az üzletrészében vagy részvényében Unión kívüli személynek vagy szervezetnek is van részesedése, tulajdoni hányada, ennek mértéke következtében közvetett befolyása áll fenn, mert a befolyás eléri a Ptk. szerinti többségi befolyást. Ez azt jelenti, hogy a fenti körülmények megvalósulása esetén magyar vagy uniós székhelyű társaság, magyar vagy uniós székhelyű tagja vagy részvényese is minősülhet külföldi befektetőnek.
A többségi befolyás mértékét és annak számítási módját, szempontjait a Ptk. 8:2. §-a határozza meg. Eszerint annak van többségi befolyása, aki egy adott társaságban a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.
Közvetett befolyása a jogi személyben pedig annak van, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír.[1]
A törvény hatálya a stratégiai társaságokra terjed ki, a besorolást alapvetően az határozza meg, hogy a fent említett kategóriába tartozó társaságoknak mi a főtevékenysége, illetve további tevékenységi köre.
A Tv. 276. § 3. pontja szerint a tevékenységek körét az energia-, a közlekedés, a kommunikáció ágazatában a Kormány rendeletben állapítja meg. Ezek mellett idetartozónak kell tekinteni azokat a tevékenységeket is, amelyek az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés a)-e) pontja szerint stratégiai jelentőségűnek minősülnek.
A 3. pont szerinti kormányrendelet a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges tevékenységi körök meghatározásáról szóló 289/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet
A Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza azokat a tevékenységi köröket, amelyek alapján a magyarországi székhelyű gazdasági társaság stratégiai jelentőségű ágazatba tartozik.
A Melléklet 22 tevékenységi szektort, 57 ágazatot jelöl meg, és jelzi a tevékenységek TEÁOR-besorolását is. Ezek közül néhányat említve, idetartozik a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, gyógyszergyártás, számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás, villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, vészhelyzethez kapcsolódó szolgáltatások, honvédelem, nukleáris fűtőanyag gyártása, légi szállítás.
Az EU-rendelet szerint idetartozhatnak akár fizikai, akár virtuális kritikus infrastruktúrák, mint az energetikai, a közlekedési, a vízgazdálkodási, az egészségügyi, a távközlési, a média, az adatkezelési vagy -tárolási, az (űr)repülési, a védelmi, a választási rendszerek, továbbá az érzékeny létesítmények, valamint az említett infrastruktúrák használata szempontjából kritikus jelentőségű föld és ingatlan.
A kritikus technológiák közül az EU-rendelet ide sorolja a mesterséges intelligenciát, a robottechnológiát, a félvezetőket, a kiberbiztonságot, az (űr)repülési technológiát, a védelmi technológiát, az energiatárolást, a
- 1/2 -
kvantum- és a nukleáris technológiát, valamint a nanotechnológiát és a biotechnológiákat is.
Idetartozhat az energiával vagy nyersanyagokkal való ellátottság, élelmezésbiztonság, érzékeny adatokhoz való hozzáférés, az ilyen információk feletti rendelkezés képessége, vagy a média szabadsága és pluralizmusa.
A Korm. rendelet és az EU Rendelet is részletesen meghatározza, melyek azok a tevékenységek, szolgáltatások, amelyek egy állam biztonsága, működőképessége szempontjából alapvető jelentőségűek. A Tv. 276. § 1. pontja továbblép ennél a felsorolásnál, és államérdeknek, tehát védendő érdeknek tekinti a nemzeti és az uniós normákban nem szabályozott a hálózatok és berendezések biztonságára és működőképességére, az ellátás folyamatosságára, vagyis az infrastruktúra biztonságos működtetésére vonatkozó közérdeket. Az Tv. alkalmazásában az állam érdeke a köz érdeke. A nemzet gazdasági működtetésének biztosítása védendő érdek, külön tételesjogi felsorlás nélkül is.
A védelmi vonalakat a Tv. az alábbiak szerint húzza meg.
a) Tv. 277. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont
A külföldi befektető és az uniós tag vagy állampolgár köteles bejelenteni, ha stratégiai társaságban 350 millió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó értékben közvetve, vagy közvetlenül
- tulajdoni részesedést kíván szerezni ingyenes vagy visszterhes átruházás, tőkeemelés, szervezeti átalakulás jogcímén, ideértve az apportálást is;
- olyan kötvény tulajdonjogát szerezné meg, amely társasági részesedéssé konvertálható;
- társasági részesedésen haszonélvezeti jogot szerezne.
b) Tv. 277. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont
- külföldi befektető köteles bejelenteni, ha stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetve a fenti jogügyletek valamelyikével 10%-os részesedést szerez (akár a fenti értékhatár alatt).
- külföldi befektető köteles bejelenteni, ha valamely fenti jogügylet révén stratégiai társaságban közvetlenül 15, 20 vagy 50%-os részesedést szerez;
- külföldi befektető köteles bejelenteni azt is, ha a felsorolt jogügyletek révén, a társaságban már tulajdonnal rendelkező más külföldi befektetőkkel együttesen, a külföldi befektetések mérteke meghaladja a 25%-ot, kivéve a nyilvánosan működő részvénytársaságot.
- Bejelentés szükséges a tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen üzemeltetési jog (infrastruktúrák, berendezések, eszközök átadása átruházása, használati vagy működtetési jogának átengedése, biztosítékba adása) átengedése esetén is, ha a jog megszerzője közvetlenül vagy közvetve olyan külföldi befektető, amelynek meghatározó befolyása van;
- kivétel, ha az üzemeltetési jog átengedése a külföldi befektető magyarországi leányvállalata részére történik.
A bejelentést 2020. december 31-ig, a külföldi befektetőnek, illetve uniós jogi személynek vagy állampolgárának a jogügylet létrejöttétől számított 10 napon belül a belgazdaságért felelős miniszternek kell megtenni. A bejelentésnek tartalmazni kell a jogügylet tartalmát, az új társasági struktúrát, és csatolni kell mindazokat az okiratokat, amelyek a kérelem elbírálásához szükségesek (Tv. 278-282. §).
A miniszter a bejelentést abból a szempontból vizsgálja, hogy a tulajdon szerzés, illetve az üzemeltetési jog megszerzése nem áll-e ellentétben Magyarország érdekeivel, nem áll-e fenn az érdeksérelem bekövetkeztének lehetősége, a bejelentő nem áll-e Unión kívüli állam közigazgatási szervének ellenőrzése alatt, nem áll-e fenn annak kockázata, hogy a bejelentő bűncselekményt megvalósító tevékenységet folytat, vagy a bejelentővel szemben nem folyt-e a biztonságot, közrendet veszélyeztető magatartás miatt eljárás.
A miniszter 30 napon belül dönt a bejelentés felől. Abban az esetben, ha a fenti veszélyek nem állnak fenn, azt tudomásul veszi, ellenkező esetben a tulajdonszerzést, illetve az üzemeltetési jog megszerzését megtiltja.
A bejelentő a tiltó döntést közigazgatási nemperes eljárásban megtámadhatja. Az eljárásra a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes (Tv. 283-285. §).
A bejelentési kötelezettség teljesítését a miniszter ellenőrzi. A bejelentési kötelezettség elmulasztása miatti közigazgatási eljárásban a miniszter közigazgatási bírságot szab ki. Ebben az eljárásban utólag még lehetőség van arra, hogy a jogügylettel kapcsolatban, a miniszter azt tudomásul vegye, de természetesen tiltó döntést is hozhat. (Tv. 286-289. §)
a)
- A stratégiai társaság esetében a Tv.-ben írt összegű vagy mértékű társasági részesedés megszerzését, a tőkeemelést és szervezeti változást [277. § (1) bekezdés a)-c) pontok, (2)-(3) bekezdés], a társaság részvénykönyvébe, illetve tagjegyzékébe akkor lehet bejegyezni, ha a bejelentés tudomásulvétele megtörtént, a bejelentő a visszaigazolást megkapta. A bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának hiányában vagy ha a miniszter tiltó döntést hozott, a szerző fél a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, illetve a tagjegyzékben nem tüntethető fel, a jogügylet tárgyát képező részesedések alapján a stratégiai társaságban semmilyen jogot nem gyakorolhat [Tv. 290. § (1) bekezdés].
- Semmis az a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy társasági határozat, amely a 85. pont alatti alcím rendelkezéseibe ütközik vagy amelyre vonatkozóan a miniszter tiltó döntést hozott [Tv. 291. § (1) bekezdés].
- A szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy a társaság határozata a meghozatalának időpontjára vissza-
- 2/3 -
menő hatállyal érvényessé válik, ha a bejelentés elmulasztása miatt folyó eljárásban, a miniszter vizsgálata eredményeként megállapítja, hogy a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy a társaság határozata meghozatalát nem tiltotta volna meg, ezáltal az érvénytelenség okát határozatával utólag kiküszöböli [Tv. 291. § (2) bekezdés].
- Az érvénytelenség okának utólagos kiküszöbölése esetén a felek úgy kötelesek eljárni, mintha a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy a társaság határozata a meghozatalának időpontjától érvényes lett volna [Tv. 291. § (3) bekezdés].
b)
- A stratégiai társaság a fentiekben megjelölt jogügylettel összefüggő - részesedés átruházása, tőkeemelés, haszonélvezeti jog alapítása, kötvénykibocsátás -, a Ctv. szerinti változásbejegyzési eljárásban, szervezeti változások esetén - új cég létrejötte, korábbiak törlése - a cégbejegyzési eljárásban köteles a cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelemhez teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot csatolni arról, hogy stratégiai társaságnak minősül, továbbá köteles csatolni a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását.
A stratégiai társaság, valamint az érintett társaság tekintetében a cégnyilvántartásba a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának hiányával vagy a miniszter tiltó döntése ellenére bejegyzett adatot a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében törli [Tv. 290. § (3) bekezdés].
Megítélésünk szerint, amikor egy adott társaság változás bejegyzésére irányuló kérelmet nyújt be, a cégbíróság nem köteles vizsgálni, hogy a kérelmezőt terhelte-e bejelentési kötelezettség, bejelentési kötelezettségének eleget tett-e és a kérdésben a miniszter milyen döntést hozott. Ez a cégbíróság részéről olyan szintű vizsgálatot igényelne, amely a szigorú ügyintézési határidők mellett rendkívüli terhet róna rá, másrészt olyan iratok beszerzésére lenne köteles, amelyeket a bejegyzési eljárásban nem igényelhet, annál is inkább, mert a Ctv. mellékletében felsorolt iratok között, idevonatkozó nemleges nyilatkozat beszerzése nem szerepel, azt egyéb jogszabály sem írja elő. Csatolni azt a nyilatkozatot kell, amely szerint stratégiai társaságnak minősül, és a bejelentés megtörtént, azt a miniszter visszaigazolta [Tv. 290. § (2) bekezdés]. Kérdéses lehet az is, tudja-e például vizsgálni azt, hogy egy részvényen haszonélvezeti jogot alapított-e a tulajdonosa vagy sem, vagyis a vizsgálati jogkör generális előírásának nem állnak fenn a feltételei.
A Tv. 286. § (1) bekezdése szerint a bejelentési kötelezettség teljesítését a miniszter ellenőrzi, ezért a bejegyzési eljárásban azzal kapcsolatban a cégbíróságnak nincs feladata, hatásköre. Tekintettel arra, hogy a vizsgálat lehetősége és a döntés a miniszter kezében van, a miniszter a Ctv. 74. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a törvényességi felügyeleti eljárást a Ctv. 77. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint kezdeményezheti. Ezt látszik alátámasztani a Ctv. 74. § (3) bekezdése is, ami kizárja a törvényességi felügyeleti eljárások köréből a közigazgatási útra tartozó ügyeket. A cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre a közigazgatási határozat végrehajtására, vagyis a bejegyzés törlésére szorítkozik.
A Tv. 277. § (1) bekezdése csak arról szól, hogy az érintett társaságokat milyen határidővel - 2020. december 31. - terheli a Tv. szerinti jogügyletek után a bejelentési kötelezettség, de arról nem, hogy mikor keletkezett megállapodásokról van szó. Figyelemmel a Tv. 2020. június 18. hatálybalépésére, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv. 15. § (1) bekezdése értelmében a jogszabályi rendelkezést a hatálybalépését követően létrejött jogügyletekre kell alkalmazni. ■
JEGYZETEK
[1] A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni. Ha például a befolyásoló (vagy befolyásolásra törekvő) tagnak 20% a szavazati joga, a köztes társaságban, a köztes vállalkozásnak pedig a céltársaságban 40% - 0,2 × 0,4 = 0,08 - a közvetett befolyás nem érvényesül. Ha viszont a befolyásoló tag szavazata a köztes társaságban például 60%, a köztes társaságnak a céltársaságban 55%, mivel a 60%-os szavazatot 100%-nak kell venni - 1,00 × 0,55 = 0,55 -, a befolyásoló tag közvetett befolyása létrejön.
Visszaugrás
