BH 2019.1.14 I. A Ptk. 356. § (1) bekezdésének, valamint (3) bekezdésének együttes alkalmazásából következik, hogy a rendkívüli munkateljesítményből származó speciális jogkövetkezmények levonásához mindkét jogszabályhelyben meghatározott feltételeknek fenn kell állniuk. A baleset előtti és utáni jövedelem közötti különbözet vizsgálata során e feltételek fennállása akkor is megállapítható, ha a keresetkülönbözet csak a rendkívüli munkateljesítménnyel elért jövedelem figyelmen kívül hagyásával mutatható ki.
II. A rendkívüli munkateljesítményt attól függően, hogy mire van hatással, a vagyoni kár és a nem vagyoni kár megtérítése körében is lehetséges jogilag értékelni [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 4. §, 355. §, 356. §].
BH 2019.1.16 A Pp. 2. § (1) bekezdésének megsértése felülvizsgálati eljárásban nem orvosolható; a Ptk. 339. §-ának alkalmazása nem jogalkotási tevékenység [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 2. § (1)-(2) bek., 1991. évi XLIX. tv. (Csődtv.) 33/A. §, 1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 339. §].
BH 2019.1.21 A jogalkotással okozott kár megtérítésére irányuló per nem tartozik az Itv. 62. § (1) bekezdés g) pontjának tárgyi hatálya alá [1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 62. § (1) bek., 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 23. § (1) bek.].
BH 2019.1.22 Nem állapítható meg a minősített befolyással rendelkező tag konszernjogi felelőssége, ha az ellenőrzött gazdasági társaság veszteséges gazdálkodását nem a tag befolyásoló magatartása és a megfelelő intézkedésének elmulasztása idézte elő [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 63. § (2) bek.; 1952. évi III. tv. (rPp.) 206 § (1) bek.].
BH 2019.1.23 Nem állapítható meg a felszámoló kártérítési felelőssége a felszámolási költségek esedékességkor történő kielégítésének elmulasztása miatt, ha más kiegyenlítetlenül maradt felszámolási költségek megelőzik és meghaladják a felperes hitelezői igényét [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 54., 58. § (1) bek.; 1959. évi IV. tv. (rPtk.) 339. § (1) bek.].
BH 2019.2.48 A kontraktuális felelősség szükségképpen feltételezi a károkozó és a károsult közötti szerződéses jogviszonyt, a károkozó magatartást a szerződésszegés jelenti [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 315. § (1) bek., 339. § (1) bek.].
BH 2019.2.49 A vasúti pályaudvar üzemeltetőjétől elvárható, hogy a járműszerelvények biztonságos megközelíthetőségét különleges üzemeltetési helyzetben is biztosítsa. Ennek elmulasztása alapot ad a kártérítési felelősségének megállapítására [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 339. § (1) bek., 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 206. § (1) bek.].
BH 2019.2.56 I. A munkáltató az őt terhelő bizonyítási kötelezettség folytán akkor sem zárható el annak bizonyításától, hogy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta, ha a balesetnek nem volt szemtanúja [2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (2) bek. b) pont].
II. A bíróság a szükséges különleges szakértelem hiányában nem dönthet a munkáltató kárfelelősség alóli mentesüléséről [1952. évi III. tv. (Pp.) 177. § (1) bek., 206. § (1) bek., 2012. évi I. tv. (Mt.) 166. § (2) bek. b) pont].
BH 2019.3.79 Harmadik országbeli telephelyű gépjármű üzemeltetésével Magyarországon okozott kárért a Nemzeti Iroda csak akkor köteles helytállni, ha a károkozó gépjármű honossága szerinti országgal nemzetközi gépjármű-biztosítási megállapodás áll fenn, illetve ha a gépjármű üzembentartója (vezetője) határbiztosítást kötött és a Magyarországon való tartózkodása idején azt folyamatosan fenntartotta [2009. évi LXII. tv. 3. §, 41. §, 42. §, 43. §; 2009/103/EK rendelet].
BH 2019.4.106 A jogalkotási tevékenységgel okozott érdeksérelem - az uniós jog által biztosított alanyi jogot sértő jogalkotáson kívüli esetekben - a szerződésen kívül okozott károkért való polgári jogi felelősség általános szabályain alapuló igényt akkor alapozhat meg, ha az Alkotmánybíróság az Alaptörvénnyel való kollíziója miatt megsemmisítette a megalkotott és kihirdetett jogszabályt vagy megállapította a jogalkotó magatartásával előidézett alaptörvény-ellenességet [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:519-6:534. §].
BH 2019.4.108 I. Ha a biztosított a károkozást nem ismeri el, és az jogerős ítélettel sem igazolt, nincs olyan kár, amelyre a felelősségbiztosítás alapján a biztosítónak fedezetnyújtási kötelezettsége állna fenn.
II. Elismert vagy jogerősen megítélt kártérítési összeg hiányában a kártérítés iránti igénnyel fellépő személynek nincs olyan védendő joga, amely a biztosítóval szemben a felelősségbiztosítási szerződésen alapuló helytállási kötelezettség megállapítására irányuló keresetét megalapozná.
III. A rosszhiszemű álképviselő eljárásának jóváhagyásához egyértelmű, a jóhiszeműség és tisztesség általános polgári jogi követelményének megfelelő magatartás várható el. Ennek értékelése során a bíróságnak fokozott körültekintéssel kell eljárnia [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 221. § (1)-(2) bek., 559. § (1)-(2) és (4) bek.].
BH 2019.5.131 A kereskedelmi ügynöki szerződésnek az a kikötése, amely a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnését követő időre csak a fenntartott biztosítási szerződések figyelembevételével állapítja meg a díjra való jogosultságot, és a megszűnt biztosítási szerződések esetén objektív alapon teremt lehetőséget a már kifizetett ügynöki megbízási díj visszakövetelésére, nem ütközik jogszabályba, a jó erkölcsöt sem sérti és nem tisztességtelen [2000. évi CXVII. tv. (Küsz tv.) 12. §, 1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 200. § (2) bek. 209. § (5) bek. 221. §, 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 9. § (2) bek.].
BH 2019.5.135 A betegnek a műtét előtt részletes és egyéniesített tájékoztatást kell kapnia - egyebek mellett - a beavatkozás vagy elmaradásának lehetséges előnyeiről, kockázatairól, a műtét szövődményeiről, a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről és a beavatkozás folyamatáról, annak várható kimeneteléről. Ennek a követelménynek nem felel meg, ha a betegen évekkel korábban hasonló műtétet hajtottak végre, és a kezelőorvos csak utal az akkor adott tájékoztatásra és annak tartalmára [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 206. § (1) bek., 1997. évi CLIV. tv. (Eütv.) 13. § (1) bek., 134. §, 135. §].
BH 2019.6.156 I. Az elkormányzás a baleset-elhárítás körében általában nem elvárt magatartás [KRESZ 3. § (1) bek. c) pont].
II. A segítségnyújtás elmulasztásának minősített esete csak akkor állapítható meg, ha az elkövetőnek a veszélyhelyzet előidézése felróható [Btk. 166. § (1) bek. és (3) bek. I. ford.; 2/1999. BJE határozat].
III. Járművezetéstől eltiltásnak nemcsak közlekedési bűncselekmény esetén van helye, ezért az a segítségnyújtás elmulasztását elkövetővel szemben is kiszabható [Btk. 55. § (1) bek. a) pont, 166. §].
BH 2019.6.182 Az a kereskedelmi kommunikáció megtévesztő és ezért jogsértő, amely azt sugallja, hogy napi 100 forint befizetésével az életbiztosítással akár 3,5 millió forintos biztosítási összeg elérhető (holott ezt a biztosítási konstrukció kizárja), és ezáltal "érdemi" segítséget nyújt a temetési és egyéb kiadások kifizetésénél [1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 78. § (1), (3) bek., 2008. évi XLVII. tv. (Fttv.) 3. § (1) bek., 6. § (1) bek., 1952. évi III. tv. (Pp.) 206. § (1) bek., 339/B. §].
BH 2019.7.200 Az építésügyi hatóság kártérítési felelősségét a használatbavételi engedélyezési eljárás során történt, a kárral okozati összefüggésbe nem hozható mulasztása nem alapozza meg [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 339. § (1) bek. 349. § (1) bek.].
BH 2019.7.209 Az Ebtv. 67. §-a szerinti megtérítés felelősség akkor állapítható meg, ha a baleset a foglalkoztatóra kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségek megszegésével okozati összefüggésben következik be [a kötelező egészségbiztosítási ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. § (1) bek.].
BH 2019.8.226 Ha a fél a teljesítés megtagadása következményének érvényesítésére vonatkozó alanyi jogát már érvényesítette, és a választása szerint előterjesztett, a késedelem jogkövetkezményének alkalmazását célzó, teljesítés iránti keresetet a bíróság jogerősen elutasította, a teljesítés elmaradása miatt indított kártérítési per ítélt dolognak minősül [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 300. § (1) bek. 312. § (2) bek. 313. §].
BH 2019.8.233 Ha a nem közösségi áru tényleges szállítójának lebonyolítója - beleértve az alfuvarozót is - az árut más fuvarozónak az árutovábbítási okmánnyal együtt átadta, és a következő útszakasz alkalmával azt újból átvette, az áru újbóli átvételekor csak akkor köteles meggyőződni az áru bemutatásáról, és a bemutatás elmaradásáért csak abban az esetben tehető felelőssé, ha ekkor tudta, hogy az árutovábbítási eljárás nem fejeződött be szabályszerűen [2913/92/EGK tanácsi rendelet (Közösségi Vámkódex) 96. cikk (2) bek., 2454/93/EGK rendelet (Vhr.) 181b. cikk., 361. cikk. 362. cikk].
BH 2019.8.234 I. A részvényes nem követhet el szerződésszegést olyan magatartásokkal, amelyeket ebben a minőségében nem akadályozhatott meg és nem is hajthatta végre [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 318. § (1) bek., 2006. évi IV. tv. (Gt.) 22. § (4) és (6) bek., 29. § (1) bek., 30. § (1) bek.].
II. Az adós vezető tisztségviselőjének kártérítési felelőssége a hitelező irányában az rPtk. 339. § (1) bekezdése alapján - ha az egyáltalán ezen a jogcímen érvényesíthető - csak akkor állhat fenn, ha a kárt okozó cselekményének célja, eredménye saját magánvagyonának növelése volt [Gt. 30. § (1) és (3) bek., 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 33/A. §].
BH 2019.8.235 Az, hogy az emberi szervezetet ért károsodás munkabalesetnek vagy foglalkozási megbetegedésnek minősül-e általában szakértő igénybevétele nélkül eldönthető. Kivételes esetben előfordulhat, hogy szakértő igénybevétele szükséges a foglalkozási megbetegedés és a munkabaleset fogalmak közötti azon "átfedés" feloldására mely szerint a baleset is bekövetkezhet "aránylag rövid idő alatt" és a foglalkozási megbetegedés is lehet heveny, hirtelen fellépő [a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 87. §].
ÍH 2019.12 JOGSÉRTÉS ESETÉN A SÉRELEMDÍJ NEM AUTOMATIKUS SZANKCIÓ
Ha a felek az egymást érintő sértő nyilatkozataik miatt bocsánatkérésben állapodnak meg, majd ennek nyilvánosságot adva kölcsönösen eleget tesznek, akkor az elégtételadással a személyiségi jogsértés orvoslást nyert. Az elégtételadás után az egyik fél által később ugyanazon jogsértés miatt indított perben a jogsértés megállapítás objektív szankciójának alkalmazására sincs szükség és kompenzálandó sérelem hiányában a sérelemdíj fizetésre kötelezésnek sincs alapja [2013. évi V. tv. (Ptk.) 2:51. § (1) bekezdés a), c) pontjai, 2:52. § (1) bekezdés].
ÍH 2019.16 ÖNKORMÁNYZATI ELADÓ KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE INGATLAN HELYTELEN ÖVEZETI BESOROLÁSA MIATT
Az önkormányzatnak az a tulajdonosi magatartása, amellyel a jogszabály megváltoztatása után úgy tartotta fenn a perbeli ingatlan övezeti besorolását, hogy annak a jogszabályi követelményeknek való megfeleltetéséről nem gondoskodott, megalapozza a kártérítési felelősségének megállapítását [1997. évi CXLI. tv. 5. §; 1959. évi IV. tv. 339. §]
ÍH 2019.17 FELELŐSSÉG A JOGALKOTÁSSAL OKOZOTT KÁRÉRT
Az állam jogalkotással okozott károkért való felelősségét a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapozhatja meg akkor is, ha a jogalkotás jogellenessége az uniós jog megsértésében áll. A Magyar Állam a jogalkotással okozott kárért felelősséggel tartozik, immunitást nem élvez [1959. évi IV. törvény 339. § (1) bek., 349. §; Jat 17. §; EUMSZ 56. cikk].
ÍH 2019.18 A KÖZHATALOMMAL OKOZOTT KÁRÉRT VALÓ FELELŐSSÉG FELTÉTELEI
A nyomozó hatóságnak a Be. 155. § (3) bekezdése alapján a büntetőeljárás keretein belül nem feladata, hogy több igénybejelentő közül a jogosult személyét a bejelentők közötti polgári jogi jogvita eldöntésének eredményeként válassza ki.
A jogszabály által megengedett magatartás tanúsítása önmagában a károkozást nem teszi jogszerűvé. Ehhez a Ptk. 6:520. § d) pontja alapján annak a további feltételnek a teljesülése szükséges, hogy a magatartás más személy jogilag védett érdekét ne sértse, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezze.
III. Ha a közhatalmat gyakorló szerv határozatát többféle értelmezést (is) engedő jogszabály alapján hozta, az esetleges téves jogalkalmazáson alapuló tévedése a felróhatóság körén kívül esik. [Ptk. 6:548. §, 6:520. §; Be. 155. §]
ÍH 2019.19 AZ EGÉSZSÉGROMLÁSSAL OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSBEN LAKÁS ÁTALAKÍTÁSÁBAN, ÚJ GÉPKOCSI BESZERZÉSÉBEN JELENTKEZŐ VAGYONI KÁROK MEGTÉRÍTÉSÉNEK SZEMPONTJAI
Ha az egészségügyi szolgáltatás miatt egészségromlást szenvedett gyermek szülei ingatlanukat a gyermekük egészségi állapotának megfelelő lakókörnyezet biztosítása céljából átalakítják, valamint az egészségkárosodásra tekintettel a gyermek speciális szállítására alkalmas gépkocsit szereznek be, úgy ezzel kapcsolatos kiadásaikat a vagyoni kár részeként érvényesíthetik azért, mert nem olyan célra fordították a pénzüket, amire károkozó magatartás hiányában költhették volna.
A káronszerzés tilalma miatt azonban az ingatlanra fordított beruházási költség összegéből le kell vonni az ingatlanban a beruházásból - akár a károsultak akarata nélkül - származó értéknövekedés összegét, még akkor is, ha az ingatlant a károsultak értékesíteni nem kívánják.
A gépjármű beszerzésének költségéből pedig a káronszerzés tilalma okán le kell vonni a korábban a gyermek szállítására szolgáló, a szülők tulajdonában maradó és ettől kezdődően más célra szolgáló gépjármű fennálló értékét, mivel a kártérítés a károsodástól független más cél támogatására nem szolgálhat. [1959. évi IV. törvény 355. § (1) és (4) bekezdés].
ÍH 2019.31 AZ EGYSZEMÉLYES TÁRSASÁG TULAJDONOSÁNAK KONSZERNJOGI FELELŐSSÉGE - A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ FELELŐSSÉGE A CSTV. ALAPJÁN
Amennyiben az egyedüli tag a vezető tisztségviselő hatáskörébe tartozó kérdéseket illetően írásban utasítja a vezető tisztségviselőt, akkor ugyanezért a magatartásért a tulajdonos konszernjogi felelősségének hiányában a vezető tisztségviselő felelőssége sem állapítható meg a Csődtörvény alapján [Gt. 21. §, 22. § (4) és (5) bekezdés, 30. §; Cstv. 63. § (2) bekezdés, 33/A. § (1) bekezdés].
ÍH 2019.47 SÉRELEMDÍJ MEGÁLLAPÍTÁS - BIZONYÍTÁSI TEHER SÉRELEMDÍJNÁL
A személyiségi jogaiban megsértett személy az őt ért nem vagyoni sérelemért követelhet sérelemdíjat, a sérelemdíj megítélésének feltétele ezért nem vagyoni sérelem bekövetkezése. A törvény ugyanakkor mentesíti a sérelmet szenvedett személyt a hátrány bizonyításának eljárásjogi kötelezettsége alól, a jogsértő azonban bizonyíthatja, hogy a személyiségi jogaiban megsértett személyt a jogsértéssel okozati összefüggésben nem érte olyan súlyú nem vagyoni sérelem, amely sérelemdíj megítélését indokolná [Ptk. 2:52. § (1), (2), (3) bekezdés].
ÍH 2019.50 KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG - OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS
Csak az a jogellenes magatartás alapozhat meg kártérítési felelősséget, amellyel okozati összefüggésben következett be a kár [1959. évi IV. törvény (1959. évi Ptk.) 339. §].
ÍH 2019.66 VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ - ÁRNYÉKVEZETŐ
Az alperes az adós teljes körű képviseletére való feljogosítással rendelkezett, az adós vendéglátó-ipari tevékenységét irányította, a munkavállalók alkalmazásáról döntött, a napi működés ellenőrzését, a munkavállalók irányítását, az adós pénzkezelését végezte. Mindezek alapján ún. árnyékvezetőnek minősül [Cstv. 33/A. § (1)-(2) bekezdés].
Amennyiben a páciens hátrányosan megváltozott egészségi állapota mint végeredmény részben sorsszerű megbetegedésével, részben az egészségügyi intézmény eljárásával összefüggésben alakult ki, az egészségügyi szolgáltató csak a magatartásával okozati összefüggésben bekövetkezett hátrányokért felel.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1997. évi CLIV. tv. 13. §, 77. §, 244. § (2) bek.; 2013. évi V. tv. 2:52. §, 6:519. §, 6:522. §, 6:540. §
I. Ha a közjogi jogosítványok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése polgári jogi jogviszonyok útján realizálódik, e viszonylatokban a polgári jog szabályai irányadóak. A magánjogi szabályok alkalmazása szempontjából a magánjogi elvárásoknak való megfelelés követelhető meg.
II. Költségvetési szerv létrehozásával és megszüntetésével az alapító önkormányzat egyúttal a tulajdonosi jogosultságait is gyakorolja. Ha a visszaélésszerű joggyakorlás károkozással jár, kárkötelmi jogviszony jön létre.
III. A nyilvánosság és a közvetlenség elve általában kizárja, hogy a bíróság a tanúvallomás helyett a perben releváns körülményekről ismerettel rendelkező személyek írásban tett nyilatkozatát fogadja el, mivel ezek kapcsán a törvény által a vallomástételhez fűzött garanciális követelmények (igazmondási kötelezettségre való figyelmeztetés, érdekeltségi viszonyok tisztázása) nem érvényesülnek.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1959. évi IV. tv. 5. §, 339. §
A megbízás nélküli ügyvivőként eljáró jogi személy által kötött egyezség alapján, a szerzői jogi jogsértés miatt kifizetett kártérítés részben, arányosan áthárítható arra a személyre, akit a megbízás nélküli ügyvivő az egyezség teljesítésével a jövőbeni, további károsodástól óvott meg.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1959. évi IV. tv. 484. §, 485. § (1) bek., 486. § (1)-(3) bek.
I. Az a körülmény, hogy a per folyamatban léte alatt elhunyt ügyvéd teljes kártérítési felelősségét jogerős közbenső ítélet megállapította, nem zárja ki, hogy a bíróság az összegszerűség körében folytatódó eljárásban a perbevont jogutódok kárfelelősségét korlátozza a hagyatéki tartozásokért fennálló felelősség szabályai szerint.
II. Ha a sorrendben előbbre álló hagyatéki tartozások az átadott hagyatékot teljes egészében kimerítették, de a hagyatéknak az ügyvédi felelősségbiztosítás alapján járó, ki nem fizetett biztosítási szolgáltatás is a részét képezi, az örökhagyó által okozott kár megtérítése iránti követeléssel szemben az örökösök kárfelelőssége a biztosítási összegre korlátozódik. Azt, hogy a kártérítési követelés kielégítésére a biztosítási összeg szolgál, a bíróságnak ítélete rendelkező részében ki kell mondania.
Alkalmazott jogszabályhelyek: Ptk. 6:470. §, 6:473. §, 7:94. §, 7:95. §, 7:96. §; 1952. évi III. tv. 213. § (3) bek., 216. §
I. A kár elhárítására a végrehajtási kifogás mint rendes jogorvoslat csak akkor alkalmas, ha az annak következtében meghozott rendelkezés zárja ki a kár későbbi bekövetkezését.
II. Az eljárás tisztességes lefolytatásához és észszerű időn belül történő befejezéséhez való jog megsértésére alapított kártérítés követeléséhez való jog sui generis jog, ami a bíróságra, illetve az egyes nemperes eljárásokban bíróságnak minősített szervezetekre vonatkozik, és kizárólag ezekkel szemben érvényesíthető.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1959. évi IV. tv. 339. § (1) bek., 349. § (1), (3) bek.; 1994. évi LIII. tv. 217. §; 1952. évi III. tv. 2. § (2), (3) bek.
Amennyiben bíróság jogerősen megállapította, hogy a vezető tisztségviselő nem az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható gondossággal, a társaság érdekének elsődlegessége alapján járt el, és a társaságnak a kötelezettségszegéssel okozott károk megtérítéséért felel, az e magatartással okozott, de később bekövetkezett károk megtérítése iránti ugyanazon felek között folyó perben a felelősségét nem teheti vitássá, azt a bíróság ismét nem vizsgálhatja.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1952. évi III. tv. 229. § (1) bek.; 2006. évi IV. tv. 30. §
A tagsági jogviszony megszűnését követően hatályba lépett felelősségáttörést tartalmazó törvényi tényállás alapján a tag korlátlan felelőssége nem áll fenn.
Alkalmazott jogszabályhely: 2006. évi V. törvény 118/A. § (3) bek.
BDT 2019.4011.
I. Az ügyvezető károkozásának elbírálásánál nem bír jelentőséggel, hogy a vezető tisztségviselő egyben a társaság tagja-e, a felelősségre vonás a vezetői tisztséghez tartozó kötelezettségek megszegéséhez és nem a tagi mivoltához kapcsolódik.
II. Vezető tisztségviselő kártérítésre kötelezése iránti perben a hatáskör szempontjából a marasztalási kereset pertárgy értéke az irányadó, és nem a Pp. 23. § (1) bekezdés ed) pontja, akkor sem, ha a vezető tisztségviselő egyben a társaság tagja is.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1952. évi III. törvény 22. § (1) bek., 23. § (1) bek. a) és ed) pont, 28. §, 45. § (1) és (2) bek. b) pont
BDT 2019.4013.
A fogvatartottat a büntetés-végrehajtás keretében történt munkáltatása során ért személyiségijog-sérelem miatt érvényesített sérelemdíj iránti kereset elbírálása nem a munkaügyi perekben eljáró bíróság, hanem - a pertárgy értékétől függően - a járásbíróság vagy a törvényszék hatáskörébe tartozik.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2016. évi CXXX. törvény 20. § (2) bek., 508. § (1) és (4) bek.; 2013. évi CCXL. törvény 3. § 13. pont; 143. §
A sérelemdíj mint szankció funkciója kettős: egyfelől kompenzációs szerepet tölt be a személyiségi jogsértés tekintetében, másfelől magánjogi büntetés a hasonló jogsértések megelőzése érdekében. Ha a bűncselekményt is megvalósító személyiségi jogot sértő magatartás miatt a jogsértő személyt büntetőjogi felelősségre vonták, a sérelemdíj összegének meghatározása során - a kétszeres értékelés tilalmába ütközés elkerülése érdekében - a kompenzációs funkciónak van meghatározó szerepe.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 2:45. § (2) bek., 2:52. § (1)-(3) bek.
I. A szolgáltató a szerződésszegéssel okozott károk megtérítésére vonatkozó szabályok szerint felel azokért a károkért, amelyek abból erednek, hogy az általa üzemeltetett vagyonvédelmi rendszer nem felelt meg a szerződésben vállalt tulajdonságoknak.
II. Kártérítés címén azt a költséget kell megfizetnie, amiből a gépjármű szakszerűen megjavítható. Amennyiben a gépkocsi javítása kapcsán az áfa megfizetése bármely okból elmaradna, az nem szolgálhat a károkozó alperes javára. A javítási költség felmerülésének igazolásához számla csatolása azért nem szükséges, mert a javítási költségben jelentkező hátrány akkor is felmerül, ha a javításról a károsult egyáltalán nem gondoskodik. A szakszerű javítás ellenértéke az általános forgalmi adót is magában foglaló költséggel azonos, függetlenül attól, hogy annak megfizetésére sor kerül-e.
III. A károsult a kártérítéssel szabadon rendelkezik, nincs olyan kötelezettsége, hogy azt arra a célra használja fel, amelyre tekintettel az összegszerűségének a meghatározása történt.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1959. évi IV. tv. 318. § (1) bek., 310. §, 339. §; 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet
BDT 2019.4023.
Nem biztosított a közigazgatási bírói út a jogsértés megállapítására, ezért nincs helye a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti keresetlevél visszautasításának, ha az állított jogsértés a Pp. és a Kp. hatálybalépését megelőzően történt, ezért az igényt érdemben kell vizsgálni.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2016. évi CXXX. tv. 24. § (3) bek., 176. § (1) bek. c) pont; 2017. évi I. tv. 38. § (1) bek. f) pont, 39. § (1) bek., 157. § (1) bek.
I. A kárnak nem elengedhetetlen feltétele, hogy a károsult teljes vagyonában - közgazdasági érelemben - csökkenés következzen be. Jogi értelemben a károsodás megvalósul akkor is, ha a károsult olyan dolog vásárlására kényszerül, ami kizárólag a károkozás miatt vált szükségessé, ilyenkor az elköltött pénzösszeg teljes megtérítésére igényt tarthat.
II. Amennyiben a károkozó magatartás folytán szükségessé vált kiadás miatt megnő a károsult tartós értéket képviselő vagyonának (pl. ingatlanának) az értéke, a kártérítés összegének meghatározása során ezt az értéknövekményt figyelembe kell venni. A ráfordítás teljes összegének megtérítése az értéknövekmény erejéig a károsult káronszerzéséhez vezetne.
Alkalmazott jogszabályhely: 1959. évi IV. tv. 339. § ■
Visszaugrás
