dr. Gondos Kitti Katalin[1]: A hazai innovációs célú közbeszerzések (JURA, 2025/2., 5-18. o.)

I. Bevezetés

Az emberiséget történelme folyamán a folyamatos újítások, technikai-szellemi vívmányok vitték előre az őskortól, a nagy ipari forradalmon át napjainkig. Az innováció mindennapi része életünknek, most a mesterséges intelligencia korával ennek dinamizmusa még inkább előre viszi azt. Az Európai Unió számára az innovációs közbeszerzések központi eszközként jelentek meg már a kezdetek óta a keresletoldali politikák előmozdítására irányuló általános törekvésben, hogy a globális gazdaságban a versenyelőny fenntartása érdekében fellendítsék az innovációt. Az uniós szabályozás hozományaként a hazai közbeszerzési szabályozás is törekszik arra a maga gyakorlatával, hogy a közbeszerzések az innováció ösztönzésének hatékony eszközeivé váljanak.

II. A közbeszerzések kezdeti innovációs jellegű szabályozása

Az írásos formában megjelenő közbeszerzési szabályozás Magyarországon konkrét ágazathoz kapcsolódóan, tájékoztató jellegű kiadvány formájában jelent meg. Baross Gábor közlekedéspolitikusként kiemelt figyelmet fordított a hazai iparfejlesztésre, ehhez kapcsolódóan jelent meg 1887. december 5. napján az első említett szabályozó, amely a közszállítások vállalatba adására vonatkozóan tartalmazott rendelkezéseket.[1] Fontos kiemelni, hogy a vasútügy fejlesztésének időszakában természetesen ezen szabályozás is kifejezetten ezen tárgykörhöz kapcsolódott.

Hazánkban már igen korán kialakult az udvari beszállítók rendszere, ezt követően a XIX. század végén az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. törvénycikk több szakasza is meghatározta a közpénzek elköltésének rendjét.[2]

Az első kötelező érvényű szabályzat 1907-ben jelent meg. Itt szükséges tisztázni, hogy a közbeszerzési szerződés korábbi elnevezése a "közszállítási szerződés", mint a közigazgatási szerződések archetípusa[3], és a magyar tételes jogban már az 1907. évi III. törvénycikk rendelkezett róla és külön felhatalmazást[4] is adott a kereskedelmi, illetve a belügyminiszternek e szerződéstípus részletes szabályozására, az előbb említett első kötelező érvényű szabályozás jogi alapjainak a megtételére.

- 5/6 -

Kiemelt mérföldkőnek számít a magyar jogrendszerben az 50.000/1934 K.M. számú kereskedelemügyi és belügyminiszteri rendelet, mely a közszállításokról és a hazai beszerzési kötelezettségről állapít meg kötelezően alkalmazandó rendelkezéseket. A szakirodalom Közszállítási szabályzat néven jegyzi tartalmára és átfogó jellegére tekintettel.

Ezen szabályzat megkülönböztető ismérve a többi korabeli szabályozóhoz képest, hogy a közbeszerzési jog területét egyetlen kódexben rendezi ellentétben más jogrendszerek önálló szabályozásával. A Közszállítási szabályzat továbbá új értékelési módszer bevezetésével is úttörő a korábbi szabályozásokhoz képest, ugyanis a legolcsóbb ajánlat helyett már a legelőnyösebb ajánlatot kellett figyelembe venni. A legelőnyösebb ajánlat pedig a tényleges termelési költségek, a szakmában szokásos és megokolt költségek, illetve a gazdasági helyzethez viszonyított haszontétel számbavételével megállapított árat jelenti.[5] Ez az újítás a tanulmány választott témájával kapcsolatban mindenképpen kiemelendő.

Az előbbi komplex jellegű, mindenre kiterjedő szabályozás a szocializmussal megszűnt. Kezdetben nem volt külön szabályozás a beszerzések tekintetében, aztán a gyakorlati szükségszerűség megkövetelte annak jogszabályi szintű rendezését. E kapcsán érdemben az 1987. évi 19. törvényerejű rendelet és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet[6] emelhető ki. A szóban forgó törvényerejű rendelet a maga 23. §-ával kívánta szabályozni a szerződés megkötésére irányuló versenytárgyalásokat.

Az igazi áttörést a rendszerváltást követően 1994-ben hatályba lépett, az Európai Közösségek és tagállamai közötti társulás létrehozásáról szóló Európai Megállapodás jelentette, melynek akkori 67. Cikkében foglalt jogharmonizációs kötelezettség eredményeképpen került megalkotásra Magyarország első közbeszerzési törvénye az 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: első Kbt.). A jogszabály biztosítani kívánta az államháztartás alrendszerei vagyongazdálkodásának hatékonyságát és átláthatóságát a maga 98. §-ával és számos hasznos mellékletével a megelőző hatályos szabályozás elnagyolt és hiányos rendelkezéseivel szemben. Az első Kbt. a kutatás-fejlesztési tevékenységet bizonyos kivétellel, azaz, ha azt legalább az ötven százalékban és az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt[7] meghaladó mértékben az ajánlatkérő finanszírozza, és annak eredményét az ajánlatkérő hasznosítja, a törvény hatálya alá nem tartozó szolgáltatásként kezelte[8]. Emellett a törvény egyik eljárástípusának, a tárgyalásos eljárás jogalapjának egyikét is többek között a kutatási, fejlesztési célból előállított dolog képezte. A megfogalmazásból így a közbeszerzési eljárás tárgyai közül árubeszerzésre vonatkoztathatjuk a rendelkezést. Az eset azonban nem volt alkalmazható, amennyiben olyan mennyiség képezte a közbeszerzési eljárás alapját, ami megalapozza a piacképességet, illetve a kutatás-fejlesztés költségeit fedezi.[9]

- 6/7 -

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, azaz a második közbeszerzési törvény létrehozását a közösségi joggal harmonizált közbeszerzési szabályozás kialakításának szükségessége ösztönözte. A törvény 2004. május 1.-jén lépett hatályba és ugyancsak tartalmazta általános kivételként a kutatás-fejlesztési szolgáltatást az első Kbt.-hez hasonlóan azzal a különbséggel, hogy ez a tárgykörű szolgáltatás tekintetében csak és kizárólag akkor nem volt szükséges eljárást lefolytatni, amennyiben annak eredményét nem kizárólag az ajánlatkérő hasznosította tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást nem teljes mértékben az ajánlatkérő teljesítette.[10] A szolgáltatás megrendelésekre vonatkozó közösségi értékhatárok közül a 3. mellékletben szereplő kutatási és fejlesztési szolgáltatások képeztek kivételt.. Az első Kbt. tárgyalásos eljárástípusának említett jogalapjához hasonló jogalap a második közbeszerzési törvényben is helyet kapott a közösségi értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárások szabályai között, mint a hirdetménnyel induló és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében. Az előbbinél azonban tárgykörét tekintve csak építési beruházásokhoz kapcsolódhatott[11], az utóbbi pedig árubeszerzéshez.[12] A vízügyi, az energia, a közlekedési és az elektronikus hírközlési ágazatokban működő egyes szervezetek esetében különös közbeszerzési eljárási szabályokat állapított meg az akkor hatályos törvény. Ezen különös szabályok keretein belül a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnak ugyancsak volt kutatás-fejlesztési tárgykörhöz kapcsolódó jogalapja. Ilyen eljárást akkor lehetett alkalmazni, amennyiben a közbeszerzés kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból szükséges. Nem alkalmazható azonban nyereségszerzési cél esetén, illetőleg, ha a kutatásfejlesztés költségeit az ajánlatkérő fedezi, továbbá nem sértheti az ilyen célú későbbi közbeszerzési eljárásokat.[13]

A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: harmadik Kbt.) megalkotása során a jogalkotó célul tűzte ki azt, hogy a közbeszerzési szabályozás az alapelvek hangsúlyozása mellett egyszerűbb, áttekinthetőbb és rugalmasabb legyen felváltva ezzel a minden élethelyzetet szabályozni kívánó szemléletet tanúsító második Kbt-t.[14] A harmadik Kbt. 2012. január 1. napján lépett hatályba. A Kbt. alóli általános kivételi körök egyike maradt a már említett kutatás-fejlesztési szolgáltatás[15] meghatározott feltételek fennállása esetén a második Kbt.-ben foglaltakhoz hasonlóan, illetve ugyanúgy változatlanul rendelkezett a hirdetménnyel induló és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos jogalapjai[16] tekintetében.

III. Az innovációs közbeszerzések napjainkban

Az Európai Bizottság 2010-ben fogadta el az Európa 2020 - Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája című közleményét, mely közleményre előfutárként tekinthe-

- 7/8 -

tünk az új európai uniós közbeszerzési irányelvek[17], illetve a jogharmonizációs kötelezettség révén egy új magyar közbeszerzési törvény megalkotása szempontjából. Az Európa 2020 stratégia a környezetvédelmi és szociális jellegű célkitűzések mellett az innováció támogatására is kiemelt hangsúlyt kívánt fektetni. A 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: új Kbt.) 2015. november 1-jétől hatályos.

1. Az állam szerepe az innovációban

Az innováció egy adott ország gazdasági fejlődésében kiemelt szerepet játszik. Joseph Schumpeter osztrák közgazdász volt az, aki összekapcsolta az innovációt a gazdasági fejlődéssel a 19. század elején.[18] Az OECD által 2022. április 1.-jén publikált munkadokumentum kiemeli, hogy a kormányok számos különböző eszközzel[19], a technológiai vagy készségfejlesztési beruházásoktól kezdve az új politikai döntéshozatali módszerek alkalmazásán át a szervezeti folyamatok átalakításáig, tudatos erőfeszítésekkel növelhetik az innovációt a közszférában. A munkadokumentum rámutat a kormányzati igazgatás alapjainak gyengeségeire is, és arra, hogy az újszerű megközelítések nem jönnek a semmiből - a kormányok innovációs képességének alapjaitól függenek. Emiatt szükséges elmozdulni attól, hogy az innováció ne csak szórványos tevékenység legyen, amelyet elsősorban a válságok táplálnak, hanem szilárdan be kell építeni a kormányzat és a közigazgatás középpontjába.[20] Egy az innovációs beszerzéseket, mint képességfejlesztést azonosító kutatás esettanulmányok értékelésével, illetve a meglévő szakirodalomra építve bizonyítékokat szolgáltatott arról, hogy egyrészt az innovációra nyújtott állami pénzügyi támogatás, másrészt az innovációorientált közbeszerzési szerződések egyedi és szinergikus kapcsolattal bírnak. Az innováció támogatására mind a közpénzekből nyújtott pénzügyi támogatások, mind a közbeszerzési szerződések előnyösek a felzárkózó országokban, és hogy kombinációjuk néha nagyobb hatást eredményez, mint az egyes támogatási csatornák önmagukban.[21]

2. Statisztikai adatok az innováció szolgálatában

A közpénzek átlátható felhasználásának szabályozott kereteit adó közbeszerzések az állami támogatások mellett tehát kiemelt szerepet játszanak az innovációban. Az innováció mérésének számos elképzelhető módszere létezik, így többek között a megfelelő statisztikai adatok birtokában számszerű információ megfigyelésén keresztül vonhatóak le a megfelelő következtetések. A Szellemi Tulajdon Világszervezete (a továbbiakban: WIPO) minden évben elkészíti a gazdaságok innovációs teljesítményét mérő kiadványát, amely tartalmazza a globális innovációs indexet (a továbbiakban: GII[22]). 2023. évben az index 81 különböző innovációs mutatóra támaszkodott és így 132 gazdaság innovációs teljesítményét mérte meg. Magyarország 2023. évben a 35. helyet foglalta el az idei összesített innováci-

- 8/9 -

ós rangsorban.[23] Az elmúlt 10 év adatait ld. az 1. ábrán.

1. ábra: Magyarország helyzete a GII rangsorában az elmúlt 10 évben

Saját szerkesztés a WIPO GII adatai alapján

A hazai kutatás-fejlesztési (a továbbiakban: K+F), illetve innovációs statisztikai adatok vizsgálata is reális képet mutathat az innovációs tevékenység hazai alakulása szempontjából az előzőekben vizsgált, hasonló időintervallumok kapcsán. A Központi Statisztikai Hivatalnak (a továbbiakban: KSH) a tudomány és technológia tárgykörében elvégzett statisztikai elemzése folytán számos releváns adat áll rendelkezésre.[24] Az állami költségvetés K+F előirányzatából kifizetett pénzösszegek (GBARD) társadalmi gazdasági célok szerinti megoszlása tárgyában elvégzett adatelemzése szerint ez az összeg 2013. évben közel 197 millió forint, 2023. évben pedig több mint 244 millió forint, ami 10 év alatt 20%-os emelkedést jelez. A KSH szektorok szerinti kutatás-fejlesztési ráfordítások (falakon belüli) tárgyában végzett elemzése esetén, amennyiben a vállalkozási kutató-fejlesztő helyek K+F ráfordításait vesszük alapul, ez 2023. évben közel 757 millió szemben a 2013-as évvel, ahol ez a szám kevesebb mint 292 millió forint. Az innovációs tevékenységet végző vállalkozások, valamint az innovatív vállalkozások összes vállalkozáson belüli aránya kapcsán azonban a vizsgált 2012-2014-es adatokhoz képest, ami 24,1% volt, az arány csak 3%-kal nőtt 2022-ig.

A közbeszerzések értéke a GDP százalékában mérve az első magyar Kbt. hatályba lépését követően 1996-tól folyamatosan növekedett 2007-ig.[25] A digitalizáció nagyobb mértékű térnyerése pontosabb statisztikai adatokat produkált, így az új uniós közbeszerzési irányelvek által megkövetelt új magyar Kbt. megalkotását és hatálybalépését követő időszak górcső alá vétele folytán a 2014 és 2023. közötti időszak kiemelt jelentőséggel bírhat. 2017. évben a maga 9,5%-val egy jelentős kiugrás figyelhető meg a közbeszerzések értékében a GDP százalékában mérve, azonban 2022-t követően nagymértékű csökkenés figyelhető. Ez az érték 2023. évben 3,8%, ami a megelőző 10 éves

- 9/10 -

6,8%-os átlaghoz képest nagymértékű visszaesést jelent.[26]

3. Az innovációs partnerség

Az új Kbt. kapcsán már említésre került az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt célkitűzése az innováció támogatása. A közbeszerzési verseny ösztönzésében kulcsszerep jut az innovatív beszerzés témakörének.[27] Az innovációs politika eszköztáraként tekinthetünk az innovációs keretrendszer megalkotására, mely kapcsán hiányosságként állapítható meg, hogy az eddigi szabályozást a versenyjogi szemlélet hatotta át az innovációs szemlélet helyett. Így szükséges az innováció-orientált szabályozási környezet kialakítása.[28] Itt érünk el az innovációs partnerség 2014-ben történő bevezetéséhez, mint új közbeszerzési eljárástípus.

3.1. Az innováció fogalmi elemei

Az innováció fogalmáról elsőként a XX. század elején, a nagy ipari forradalmat követően kezdtek el konkrétan értekezni.[29] Az innováció elméleti alapjainak letéteményese elsőként Joseph Alois Schumpeter osztrák származású, amerikai közgazdász. Véleménye alapján egyedül az innováció az, ami képes dinamikus fejlődést elérni a ciklikusan változó gazdasági rendszerek recesszióból történő kizökkentésével.[30] Az innovációs gondolkodás további fejlődésében Howard és Sheth 1969-es munkája emelhető ki, melynek középpontjában az innováció relatív megközelítése áll. Véleményük szerint nemcsak az tekinthető innovációnak, ami az egész piac számára új, hanem az is, ami a szervezet számára újdonságnak számít.[31]

Talán a mai gyakorlatban leginkább elterjedt meghatározása az innovációnak az Oslo kézikönyv harmadik kiadásában jelent meg 2006-ban. Az innováció fogalmának egységes megközelítése nemzetközileg is egyfajta szükségszerűséget generált, így az OECD 1992-ben megjelentette az Oslo kézikönyvet, amely a gyáripar technológiai termék- és eljárás innovációt helyezte a vizsgálódás középpontjába. A kézikönyv második kiadása már elvégzett pár szükséges finomhangolást, azonban a harmadik kiadás volt az, ami a korábbiakhoz képest az innováció fogalmát szélesebb körben definiálta: "Az innováció - új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, - új marketing-módszer, vagy - új szervezési-szervezeti módszer bevezetése - az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy a külső kapcsolatokban."[32]

A már említett 2014/24/EU irányelv 2. cikkének 22. pontja értelmében az innováció "olyan új vagy jelentős mértékben továbbfejlesztett termék, szolgáltatás vagy folyamat - beleértve többek között a termelési, építési, illetve konstrukciós folyamatokat - új marketingmódszer, vagy új szervezési mód megvalósítása az üzletvitel, a munkaszervezés vagy a külső kapcsolatok terén, amelynek célja többek között, hogy elősegítse a társadalmi kihívások leküzdését, illetve hogy előmozdítsa az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia végrehajtását."

Az uniós közbeszerzési jogi innovációs fogalmat célkitűzéseit tekintve

- 10/11 -

a teljességre törekvés jellemzi, ezzel szemben az új magyar Kbt. innováció fogalma valamivel egyszerűsíti azt: "olyan új vagy jelentős mértékben továbbfejlesztett termék, szolgáltatás vagy folyamat - beleértve többek között a termelési, építési, illetve konstrukciós folyamatokat - új marketingmódszer, vagy új szervezési mód megvalósítása az üzletvitel, a munkaszervezés vagy a külső kapcsolatok terén, amelynek célja különösen valamely tevékenység hatékonyságának javítása, kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése".[33]

A jogalkotó jelenleg a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: KFItv.) is meghatározza az innováció fogalmát, eszerint az innováció "egy új vagy továbbfejlesztett termék vagy folyamat, vagy ezek kombinációja, amely jelentősen különbözik a jogi formájától vagy finanszírozási módjától függetlenül az adott szervezet korábbi termékeitől vagy folyamataitól, és amelyet termék esetén a potenciális felhasználók számára elérhetővé tettek, vagy amelyeket folyamat esetén a szervezet használatba vett". Ide tartozik továbbá a termék innováció, ami "egy új vagy továbbfejlesztett termék vagy szolgáltatás, amely jelentősen különbözik a vállalkozás olyan termékeitől, szolgáltatásaitól, amelyet már bevezetett a piacra." Az üzleti folyamat innováció pedig a fogalommeghatározás szerint "egy vagy több üzleti tevékenységéhez - így különösen a termelés, disztribúció és logisztika, marketing és értékesítés, információs és kommunikációs technológia, az adminisztráció és a menedzsment, termék-, és folyamat fejlesztés - kapcsolódó új vagy továbbfejlesztett üzleti folyamat, amely jelentősen különbözik a vállalkozás korábbi üzleti folyamataitól, és amelyeket a vállalkozás használatba vett".

Az ismertetett uniós és hazai innováció fogalmak egymáshoz való viszonya kapcsán érdemes megemlíteni, hogy míg az uniós és hazai közbeszerzési innovációs fogalmak az építési tevékenység körében is kifejezetten nevesítik magát az innovációt, addig a KFItv.-ben ilyen utalás nem található, így az építőipari tevékenységet érintő innováció szükségszerűen termék vagy üzleti folyamat innováció körébe kell hogy essen.[34] Azt a kérdést, hogy mit kell és mit nem innovációs közbeszerzésnek tekinteni, többen is már érintették eltérő tárgyú tanulmányok formájában.[35]

3.2. Az innovációs partnerségre irányuló rendelkezések és azok gyakorlata

A kutatás és az innováció támogatása kapcsán szükséges megemlíteni a Horizont Európa elnevezésű keretprogramot, amely 2021 és 2027 közötti időszakra szól és a program eszköztára az innováció minden hasznos formájának előmozdítására kiterjed a keretként meghatározott 95,5 milliárd eurós költségvetés biztosításával.

Az innovációs partnerség, mint külön eljárásfajta bevezetése az említettek szerint Magyarországon 2014-ben történt meg.[36] Az új Kbt. jelenleg a 9597. §-aiban rendelkezik az eljárásfajta szabályairól. A irányelv preambuluma úgy rendelkezett kezdetben, hogy ezen különös eljárás révén kell lehetővé tenni, hogy valamely új, innovatív termék,

- 11/12 -

szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztésére, megvásárlására és megvalósítására hosszú távú innovációs partnerséget létesítsenek az ajánlatkérő szervezetek, feltéve, hogy "ezek az innovatív termékek vagy szolgáltatások, illetve innovatív építési beruházások a megállapodás szerinti teljesítményszinteknek és költségeknek megfelelően rendelkezésre bocsáthatók, anélkül, hogy megvásárlásuk, illetve megvalósításuk külön közbeszerzési eljárást tenne szükségessé." Attól a feltételtől függetlenül, hogy "nagyon nagy projektekről vagy kisebb innovatív projektekről van-e szó, az innovációs partnerséget olyan módon kell létrehozni, hogy képes legyen a szükséges piaci kereslet generálására, a piac lezárása nélkül ösztönözve az innovatív megoldás kialakítását." A hivatkozott preambulumi célkitűzések azért is kerültek kiemelésre, ugyanis már ebből is látható, hogy az eljárásfajta a többi már létező eljárásfajtához képest - az innováció minél szélesebb térnyerése mellett - milyen komplex követelményeket támaszt a jogalkalmazók és egyben a közbeszerzésben részes felek számára. E tekintetben még a Közbeszerzési kommentár[37] innovációs partnerséghez fűzött részében is óvatosságra, körültekintő felkészülésre inti az ajánlatkérőket.

Más eljárásfajtákhoz képest az ajánlatkérő beszerzési igényének megfoghatatlan voltára tekintettel a legnagyobb hasonlóságot a jogalapok tekintetében a versenypárbeszéddel, felépítésében és eljárási szabályaiban pedig a tárgyalásos eljárással mutat. Az eljárás legfőbb ismertetője, hogy ajánlatkérő igényét olyan innovatív termékre, szolgáltatásra vagy építési beruházásra határozhatja meg, amely a piacon nem áll rendelkezésre. A vonatkozó feltételrendszer kapcsán talán annak a kitételnek a vizsgálata okozhat problémát, hogy mi az, ami a piacon rendelkezésre áll. Kérdésként merülhet fel, hogy megvételre kínált vagy akár még fejlesztés alatt álló, bemutatott termék is ebbe a körbe tartozhat. Elégséges a hazai vagy az uniós piac vizsgálata, vagy ilyen esetekben a világpiac kutatására is kötelezett az ajánlatkérő? A Közbeszerzési Hatóság innovációs partnerség tárgyában kiadott útmutatójában (2023. május 25.) foglaltak szerint alapvetően a piac ilyen irányú felmérése a technológia állása, az ajánlatkérő általános ismeretei alapján történhet. Emellett a közbeszerzési eljárások előkészítése során végzett piackutatási formák alkalmazása is megfelelő támpontot jelenthet.[38]

Az eljárásfajta a tárgyalásos eljárás szabályainak megfelelően a közbeszerzés tárgyának leírása kapcsán azt követeli meg, hogy a gazdasági szereplők a közbeszerzési dokumentumokból megállapíthassák a beszerzés tárgyát és jellegét, eldönthessék, hogy kívánnak-e részvételi jelentkezést benyújtani, valamint az eljárás ajánlattételi szakaszában egyenlő eséllyel megfelelő első ajánlatot tudjanak tenni. Az innovációs partnerség alkalmazásához jogcímmegjelölési kötelezettség is tartozik az új Kbt. 96. § (2) bekezdése alapján, amely a beszerzés tárgya újszerűségének ismertetésének indokolására vonatkozik.

Az eljárásfajta kétszakaszos, melynek első szakaszában kerül sor az innovációs partnerségi szerződés megköté-

- 12/13 -

sére (eljárási szakasz) és ezt követően a szerződésben szabályozott feltételek szerint kerül sor a fejlesztési folyamatra és a beszerzésre (szerződéses szakasz). Az egyes szakaszok tehát nem a klasszikus értelemben vett közbeszerzési eljárások felépítését követik, hiszen egyrészt maga a szerződéskötési szakasz lesz az eljárási szakasz és a közbeszerzési eljárás második szakasza pedig a szerződés teljesítésének egész időszakára kiterjed.

Fontos szabály, hogy az ajánlatok értékelése csak a legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontrendszeren alapulhat a Kbt. 96. § (4) bekezdése alapján.[39] Bár a már több körben említett 1934-ben kiadott Közszállítási szabályzat nem ilyen értelemben használta a legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának követelményét, de a legolcsóbb ajánlat legelőnyösebb ajánlatra történő cseréjére vonatkozó igény megfogalmazásával már ekkor érezni lehetett a beszerzés tárgyához való reális kapcsolódás meghatározásának követelményét. A legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontrendszer alkalmazható az innovációs partnerség esetén úgy is, hogy az abban szereplő ár vagy költség elemet az ajánlatkérő egy rögzített értéken megadja, és az ajánlattevők az egyéb értékelési szempontok tekintetében versenyeznek egymással. Az ajánlatkérőnek az értékelési szempontok között szerepeltetni kell a fejlesztés eredményeként létrejövő árukra, szolgáltatásokra vagy építési beruházásokra előre meghatározott maximális árat, vagy maximális költséget is.[40]

Az ajánlattevők ajánlatának mindenképpen tartalmaznia kell magának a kutatási és fejlesztési projektnek a leírását, hiszen ez is a partnerségi szerződés részét fogja képezni.[41] A kutatási fejlesztési projektek bemutatását egyebekben módszertani útmutatóval is segíti a hazai joggyakorlat.[42]

Abból kifolyólag, hogy az innovatív közbeszerzés eredménye többnyire egy új találmány, vagy több műszaki megoldást magában foglaló technológia, kiemelt kérdésként kezelendő a szükséges szakértelem megléte mellett a szellemi tulajdonjogok kezelése. Az új Kbt. a 96. § (2) bekezdése is külön utal erre, amikor úgy rendelkezik, hogy a közbeszerzési dokumentumokban foglalt szerződéses feltételeknek részletesen ki kell térniük a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokra vonatkozó feltételekre. Ezen jogok előzetes rendezésére azért is van szükséges, hiszen ezen jogok kifejezetten nagy értékkel is bírhatnak és ebből kifolyólag a lehetséges érdekösszeütközések idejekorán elkerülhetőek. Ezen érdekek nem csak piaci alapúak lehetnek és az eljárásban részes feleket érintik, hanem akár a közérdeket és a szakpolitika által elérni kívánt célokat is képesek lehetnek befolyásolni.[43] Az alapvető két lehetőség, hogy a szellemi tulajdonjogok az ajánlatkérőt illetik vagy az ajánlattevőnél maradnak. Azonban ezek vegyes halmaza, többféle módozata is megvalósulhat. A Közbeszerzési Hatóság az említett útmutatójában is arra hívja fel a jogalkalmazók figyelmét, hogy a rugalmatlan szellemi-tulajdonjogokra vonatkozó szerződéses rendelkezések helyett olyan feltételek kialakítása a követendő irány, amellyel optimális cél érhető el mind a közbeszerzésben

- 13/14 -

részes felek, mind pedig a projekt céljának megvalósulása kapcsán. Ilyen eset az, amennyiben az igényjogosultság a megoldás kifejlesztőjénél marad, az ajánlatkérőnél pedig minden olyan hasznosítási jog (beleértve a későbbi továbbfejlesztéseket is) rendelkezésre áll, amely a projekt akadálymentes lebonyolításához szükséges. Magának a beszállítónak a hasznosítási jogosultságainak kívánatos mértéke pedig az adott konkrét beszerzés egyéb körülményeitől függ majd. A szellemitulajdon jogok jogosultjának közbeszerzésekben való megállapításának szabályai és elvei országonként eltérőek, erre vonatkozó módszerek kapcsán is készültek már tanulmányok.[44]

A partnerségi szerződés, mint nem klasszikus értelemben vett közbeszerzési szerződés kapcsán a Kbt. kifejezetten rendelkezik a partnerség megszüntetéséről és annak felmondásáról. A Kbt. 97. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő tehát bármikor dönthet az eljárás, illetve a partnerség megszüntetéséről, a partnerségi szerződés felmondásáról. A Közbeszerzési Hatóság útmutatója külön ki is emeli, hogy erre akkor is sor kerülhet, amennyiben a partnerségi szerződés megkötését követően merül fel az innovatív jelleg hiánya a beszerezni kívánt áru, szolgáltatás vagy építési beruházás kapcsán.

Összességében az innovációs partnerség sikeressége az alábbi kulcsfontosságú tényezőktől függhet: a kutatás-fejlesztési szakaszt feltáró értékelési szakasz megfelelő lebonyolítása és a szellemitulajdon jogok iránti stratégiai jellegű megközelítés, illetve a megfelelő felkészülés a tervezési és teljesítési szakaszokra. Másrészt ugyancsak a sikeresség egyik kulcsa a multidiszciplináros projektcsapat felállítása és működtetése a folyamat teljes egészének ideje alatt, illetve a partnerekkel való együttműködés és egyenlő bánásmód biztosítása, különös tekintettel az üzleti titok kezelésének és szabályainak maradéktalan betartásával.[45]

A legtöbb esetben hiába ismerjük behatóan a szóban forgó eljárásfajtára vonatkozó jogszabályi feltételeket, a releváns kérdések mindig a gyakorlati alkalmazás során merülnek fel. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a 2012. június 4.-én megjelent tájékoztatójában (KÉ 2012. évi 62. szám) értesítette a jogalkalmazókat arról, hogy a Hatóság online elérhető szolgáltatásai bővülni fognak. Ennek egyik eleme a Közbeszerzési Adatbázis (a továbbiakban: KBA), a közbeszerzési eljárások központi nyilvántartása. A publikus felület különböző szempontok szerinti keresést biztosít a közbeszerzési eljárásokban és a dokumentumokban. Így ennek megfelelően szűrésre került sor annak érdekében, hogy ebben a kezdeti időszakban hány innovációs partnerséget folytattak le hazánkban. Tárgyát tekintve egy darab eljárást eredményezett a szűrés, azonban ez csak az eljárás tárgyának elnevezése kapcsán említette az innovációs partnerséget, az eljárás fajtája hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás volt, a beszerzés tárgyának leírása pedig egyértelműen utalt arra, hogy felmérések, módszertanok, elkészítése és workshopok megtartása és dokumentálása képezte a nyertes ajánlattevő feladatát.[46] Az Európai Unió 2014-ben indult közbeszerzési reformja

- 14/15 -

eredményeként Magyarországon is bevezetésre került szabályok értelmében 2018. áprilisától 15. napjától elindult az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (a továbbiakban: EKR). Az EKR lehetőséget teremt arra, hogy bizonyos szempontok alapján a KBA-hoz hasonlóan, más koncepció mentén szűrni lehessen a 2018. április 15. óta lefolytatott vagy megkezdett közbeszerzési eljárásokat. Így az innovációs partnerség, mint eljárásfajta kapcsán az EKR-ben is megadásra kerültek a szűrési paraméterek. Az EKR-ben azonban a fenti időpont óta innovációs partnerséget nem folytatott le egyetlen ajánlatkérő sem.

A már említett Közbeszerzési kommentár hetedik átdolgozott kiadása (ami 2024. április 1.-jén került frissítésre) az innovációs partnerség szabályainak ismertetésénél megjegyzi, hogy ennek az eljárási fajtának nincsenek jogi hagyományai, hiányoznak a joggyakorlat tapasztalatai. A fentiek alapján láthatjuk, hogy a Magyarországra vonatkozóan gyakorlati alkalmazásra irányuló eset egyelőre nem áll rendelkezésre. Eligazítást, támpontot jelenleg a vonatkozó uniós gyakorlat[47] nyújthat arra az esetre, hogyha adott ajánlatkérő innovációs partnerségre "adná a fejét" és ehhez egy innovátor ajánlattevő is partner lenne.

3.3. Más innovációs célú beszerzések

A téma szempontjából fontos megemlíteni, hogy innovatív beszerzések nemcsak innovációs partnerség lefolytatása útján, hanem közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül is megvalósulhatnak. Ilyen eset a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja szerinti feltételek fennállása, amelyek más formában ugyan, de a korábban hatályos Kbt.-ekben is szerepet kaptak. Ezen feltételek fennállása esetén értékhatártól függetlenül nincs szükség közbeszerzési eljárás lefolytatására.

A másik ilyen eset a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés[48] (a továbbiakban: PCP). A PCP célja kifejezetten a tudományos ismeretek és a piac közötti szakadék áthidalása az állami kereslet-vonzás alkalmazásával.[49] Ez az eljárás kizárólag a kutatás-fejlesztésre korlátozódik szemben az innovációs partnerséggel, amely az előzőekben említettek szerint magában foglalja a fejlesztés és a beszerzés szakaszait is. Így a végbement PCP szükségszerűen feltételezheti a beszerzés megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás lefolytatását. A lefolytatott PCP-k vonatkozásában nincs egy átfogó, mindenki számára elérhető adatbázis Magyarországon, azonban sikeres projektek így is nagy számban fellelhetőek, melyről a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal is több ízben nyújtott már írásos formában is tájékoztatást.[50]

IV. Összegzés

A magyarországi innovatív közbeszerzési kultúra, amennyiben az innovációs partnerségre vonatkozó gyakorlati adatokat vesszük alapul, egyelőre nem igazán kiforrott. Az okok felderítésére vállalkozva jelen tanulmány keretein belül az alábbi megállapításokat tenném.

- 15/16 -

A hazánkra vonatkozó innovációs mérőszámok szempontjából a 90-es évektől pozitív irányú emelkedés figyelhető meg, azonban ez a növekedés napjainkban stagnál. Az egységes uniós innovációs közbeszerzési joggyakorlat irány lehet a hazai közbeszerzések szereplőinek, azonban a probléma véleményem szerint sokkal jobban a magyar közbeszerzések iránti általános megközelítésében keresendő. A közbeszerzések rendszerébe vetett bizalom - az esetleges visszatérő rossz tapasztalatok eredményeképpen, bizonyos szektorokban - megrendülni látszik. Ezzel kapcsolatban megemlítendő a piac szereplőinek azon véleménye, amely szerint a közbeszerzés az innováció gátja Magyarországon.[51] Ennek megváltoztatásához mindenképpen előtérbe kell helyezni valamennyi közbeszerzési szereplő etikus hozzáállását.

Másrészt véleményem szerint ebben a témakörben annak vizsgálata is szükséges lehet, hogy az adott ország rendszere hogyan működhet egy adott innovációs közbeszerzési projektben. A közbeszerzési rendszerbe bevont szervezetek felett van-e irányító, a nemzetközi jogi legjobb gyakorlatokat ismertető és a hazai szabályokhoz hangoló szervezet, amely szervezet az innovatív közbeszerzést a szakpolitika végrehajtásának hasznos eszközévé tervezi ezáltal. Így Magyarország esetében is igényként fogalmazható meg egy ehhez hasonló országos hatáskörű szervezet vezetői szerepvállalása az innovációs közbeszerzések erősítése érdekében. Az ajánlatevői, piaci oldal vizsgálata kapcsán az ismertetett statisztikai adatok alapján az innovatív

vállalkozások magyarországi aránya fejlődő tendenciát mutat, így az ő tudások és potenciáljuk bevonása az ilyen jellegű projektek mellett elengedhetetlen feltétel lehet. Ennek módja akár előzetes piaci konzultáció keretein belül is megtörténhet, ez a piacfelmérési metódus gyakorlati tapasztalatok alapján egyre inkább elterjed hazánkban.

És nem utolsó sorban az eljárásokat "irányító" közbeszerzési szakemberek közbeszerzési joggal kapcsolatos készségeinek az innováció témakörében való fejlesztése is kiemelendő és az ezzel kapcsolatos gyakorlat kialakítása is megfontolandó. A készségek fejlesztésének szükségessége egy svéd nyilvános vizsgálatban is felmerült, amely arra a következtetésre jutott, hogy a közbeszerzés innovációs politikai eszközként való alkalmazásának hanyagsága részben azzal is magyarázható, hogy a témában nem áll rendelkezésre megfelelő tudományos oktatás.[52] ■

JEGYZETEK

[1] Rendeletek tára 1887: Feltétfüzet az utánmérések alapján kiadott vasútépítési munkálatok és szállítások 38.782. szám

[2] Szilovics Csaba: Korrupció és közbeszerzés, Közjogi Szemle 2010/1., 47. o.

[3] Nagy Marianna: "Közigazgatási szerződés" in Jakab András - Könczöl Miklós - Menyhárd Attila - Sulyok Gábor (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Közigazgatási jog rovat, rovatszerkesztő: Balázs István) http://ijoten.hu/szocikk/kozigazgatasi-szerzodes (2023)., 16. oldal

[4] 14. § Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi minister, hogy tekintet nélkül az 1897. évi XX. tc. 38. és 39. §-ainak rendelkezéseire, az illető ministerekkel egyetértőleg rendeleti uton szabályozza a 13. §-ban felsorolt hatóságok, hivatalok, intézetek, intézmények ipari szükségleteinek és munkáinak beszerzését, illetve végeztetését, kiirását, odaitélését, a szerződések kötését és teljesitésük ellenőrzését. A törvényhatóságokra és községekre vonatkozólag ez irányban a belügyminister intézkedik.

- 16/17 -

[5] Gál András Levente: Közbeszerzés, EU-tagság, magyar kihívások. Miniszterelnöki Hivatal, Budapest 2004. 16-17.o.

[6] 36/1988 (VIII.16.) PM rendelet

[7] A közbeszerzés értékhatára 1997. december 31-ig árubeszerzés esetén: 12 millió forint, építési beruházás esetén: 24 millió forint, építési műszaki terv készítése esetén: 6 millió forint, szolgáltatás megrendelése esetén: 6 millió forint volt.

[8] 1995. évi XL. törvény 9. § (2) f)

[9] 1995. évi XL. törvény 70. § c)

[10] 2003. évi CXXIX. törvény 29. § (2) g)

[11] 2003. évi CXXIX. törvény 124. § (2) (c)

[12] 2003. évi CXXIX. törvény 125. § (4) (a)

[13] 2003. évi CXXIX. törvény 225. § (1) (c)

[14] Dr. Petró Szilvia: 25 éves a közbeszerzés, Közbeszerzési Értesítő Plusz 2020. II./3., 49. o.

[15] 2011. évi CVIII. törvény 9. § (5) f)

[16] 2011. évi CVIII. törvény 89. § (2) c), illetve 94. § (4) a)

[17] Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2014. február 16.-án elfogadta a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/ EU irányelvet a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/25/EU irányelvet, továbbá a koncessziós szerződésekről szóló 2014/23/EU irányelvet.

[18] Lásd bővebben Szunyogh Zsuzsanna: Az innováció mérésének módszertani kérdései, Statisztikai Szemle, 88. évfolyam 5. szám.

[19] Susana Borrás: The Choice of Innovation Policy Instruments Circle, Lund University 2013/04 számban megjelenő cikk amellett érvel, hogy az innovációs politika eszközeit úgy kell megtervezni és kombinálni, hogy azok az innovációs rendszer problémáit kezeljék. Ezeket a kombinációkat gyakran nevezik "szakpolitikai mix"-nek.

[20] Kaur, M. et al. (2022), "Innovative capacity of governments: A systemic framework", OECD Working Papers on Public Governance, https://doi.org/10.1787/52389006-en. (2024. augusztus 1.)

[21] Nebojąa Stojčić - Stjepan Srhoj - Alex Coad: Innovation procurement as capability-building: Evaluating innovation policies in eight Central and Eastern European countries https://doi.org/10.1016/j.euroecorev.2019.103330 (2024. augusztus 1.)

[22] Az általános GII-pontszám az input- és out-put-alindexek egyszerű átlaga. Lásd bővebben: https://www.wipo.int/edocs/pubdocs/en/wipo_pub_gii_2016-annex1.pdf (2024. augusztus 4.)

[23] WIPO: Global Innovation Index 2023 https://www.wipo.int/edocs/pubdocs/en/wipo-pub-2000-2023-en-main-report-global-innovation-index-2023-16th-edition.pdf (2024. augusztus 4.)

[24] https://www.ksh.hu/stadat?lang=hu&theme=tte (2024. augusztus 4.)

[25] Tátrai Tünde: Verseny a közbeszerzési piacon, Közgazdasági Szemle, LVI. évfolyam, 2009. szeptember, 838. o.

[26] Közbeszerzési Hatóság: Beszámoló az Országgyűlés részére 2023. https://www.kozbeszerzes.hu/media/documents/eves-beszamolo_2023.pdf

[27] Caldwell, N.-Walker, H.-Harland, C.-Knight, J.-Zheng, J.-Wakeley, T. (2005): Promoting competitive markets: The role of public procurement. Journal of Purchasing and Supply Management, Vol. 11. No. 5-6. 242-251. o. https://isiarticles.com/bundles/Article/pre/pdf/16896.pdf (2024. augusztus 18.)

[28] Glanavits Judit: Közbeszerzés a 21. század szolgálatában, Universitas-Győr Nonprofit Kft. 2020., 164. o.

[29] Keresztes, Gábor: Az innováció fogalmának történeti áttekintése = Historical overview of the concept of innovation. Gazdaság és Társadalom, 2013/4. 84. o.

[30] Lásd bővebben Schumpeter, Joseph Alois (1911): A gazdasági fejlődés elmélete. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1980.

[31] Howard, J. A. - Sheth, J. N. (1969): The theory of buyer behaviour. Wiley, New York. https://www.jagsheth.com/wp-content/uploads/2020/01/howard-sheth-theory-of-buyer-behavior.pdf (2024. augusztus 2.)

[32] Katona József: Az innováció értelmezése a 2005. évben kiadott Oslo kézikönyv harmadik kiadása alapján https://www.innovacio.hu/download/az_innovacio_ertelmezese_2006_09_27.pdf (2024. augusztus 5.)

[33] 2015. évi CXLVIII. törvény 3. § 12.

[34] Glanavits: i.m. 169. o.

[35] A tanulmányok közül kiemelendő: Charles Edquist-Jon Mikel Zabala-Iturriagagoitia: Public Procurement for Innovation as mission-oriented innovation policy (https://doi.org/10.1016/j.respol.2012.04.022)

[36] Lengyelország például az innovációs partnerséget a nemzeti jogszabályi keretben fogadták el a 24/2014 EU irányelv 31. cikkében előírt rendelkezések másolásával. A közebszerzési törvényük szerint az innovációs partnerség akkor valósul meg, amikor az ajánlatkérő felkéri a felhatalmazott vállalkozókat - kü-

- 17/18 -

lönösen a K + F szektorban és az innovatív termékek fejlesztésében szerzett tapasztalattal rendelkezőket, - hogy vegyenek részt a pályázatban előzetes ajánlatok benyújtásával, tárgyalásokat folytat velük és pályázati felhívást tesz közzé olyan innovatív termékek, szolgáltatások vagy munkák kifejlesztésére, amelyek nem állnak rendelkezésre a piacon. Lásd bővebben: Jelentés a PPI2Innovate Health for SMART-ICT programjának kölcsönös tapasztalatairól és közös fejlesztéséről https://programme2014-20.interreg-central.eu/Content.Node/PPI2Innovate/SMART-ICT-tool-customized-magyar.pdf (2024. augusztus 12.)

[37] Dr. Cser-Palkovics Tamás-Dr. Márton Gizella-Dr. Mészáros Áron-Dr. Patay Gábor-Dr. Patay Géza-Dr. Smaraglay Gábor: Közbeszerzés Joga - Kommentár a gyakorlat számára 7. átdolgozott kiadás, 2024.

[38] A piaci konzultáció ilyen irányú alkalmazása kapcsán támpontot jelenthez az alábbi tanulmányban tett megállapítások: Kothencz Éva: Új lehetőség: innovációs szemléletmód a közbeszerzésekben. Közbeszerzési Szemle, 2017/6.

[39] Közbeszerzési Hatóság innovációs partnerség megalkotását követően első körben, ebben a tárgyban kiadott útmutatója (2018.11.23.) az alábbi legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontrendszerre tett javaslatot a beszerzés tárgyának függvényében: -a szakemberek tapasztalata (nagyobb tapasztalat esetén azzal arányos súlyozással vagy, ha alkalmassági feltételként ajánlatkérő előírt bizonyos követelményeket e tekintetben, az azon felüli kompetenciák értékelésével), -egyetemes tervezés szempontjai (például mozgássérültekre, kismamákra is "szabható" a beszerezni kívánt termék), - környezetkímélő energiaforrás/anyag felhasználható-e a kutatás-fejlesztés során, illetve a végtermék előállítása során.

[40] Az új Kbt. módosítása folytán 2021. február 1. napját követően alkalmazandó kötelezően.

[41] Az kutatás-fejlesztési tevekénység minősítése kapcsán a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lefolytatott hatósági eljárás helyett 2023. szeptember 1-jétől szakértői eljárás keretében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési Hivatalnál kérhető a tevékenységek K+F minősítése.

[42] Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal: A projektminősítési és a projektcsoport-minősítési eljárás módszertani útmutatója 2024.

[43] A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszeréről szóló közlemény (COM (2014) 3282) https://eur-lex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52014XC0627(01) (2024. augusztus 9.)

[44] European Commission: Economic benefits of leaving IPR ownership in public procurements with companies https://ec.europa.eu/newsroom/dae/items/56812/en

[45] A Bizottság (2021/C 267/01) közleménye: iránymutatás az innovációs közbeszerzésekről https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=OJ:C:2021:267:FULL&from=EN (2024. augusztus 9.)

[46] https://www.kozbeszerzes.hu/ertesito/megtekint/portal_13289_2013 (2024. augusztus 29.)

[47] Ilyen például az első, nem uniós forrásból megvalósult páneurópai innovációs partnerség, amelynek célja megoldani az ivóvízkezelés során fennmaradó timsó üledék problémáját. Lásd bővebben: https://www.alliedwaters.com/project/alucircles/. Vagy többek között megemlíthető az a projekt, amelyet az SNCF francia vasúttársaság olyan vonatszerelvények tervezése gyártása és szállítása céljából indította el, amelyek főként Franciaországban és más európai országokban legalább 320 km/h sebességgel képesek közlekedni optimális költség- és környezeti feltételek mellett. Az eljárást megindító hirdetmény itt érhető el: https://ted.europa.eu/hu/notice/-/detail/234086-2015

[48] 2014/24/EU irányelv Preambulum (47)

[49] Max Rolfstam: Measuring effects of public procurement of innovation Aalborg University Denmark, 2015. 8. o. https://vbn.aau.dk/ws/portalfiles/portal/225829076/H102Rolfstam.pdf (2024. augusztus 11.)

[50] Így többek között a Smart@fire projekt, az IMAILE projekt vagy a Probis projekt (https://nkfih.gov.hu/hivatalrol/sajtokozlemenyek/innovacios-celu)

[51] Tátrai: i.m. 848.o.

[52] Rolfstam: i.m. 10. o.