A tanulmány központi kérdése, hogy a választottbírói felelősség milyen módon lenne rendezhető felelősségbiztosítási konstrukciók révén, különös tekintettel a választottbírói tevékenység sajátos jogi természetére. A szerző részletesen bemutatja a nemzetközi szakirodalomban és gyakorlatban megjelenő álláspontokat, valamint azokat az érveket, amelyek a választottbírói felelősségbiztosítás szükségessége mellett vagy ellen szólnak. A cikk különös hangsúlyt helyez arra a kérdésre, hogy a biztosítási fedezet miként kezelhetné a választottbíró késedelmes, hibás vagy joghatóságot érintő döntéseinek következményeit, illetve milyen kockázatok lennének kizárhatók a biztosítási körből. A hazai szabályozás, különösen a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény és annak 2019-es módosítása alapján bemutatásra kerül a tartalékalap intézménye, amely jelenleg a kártalanítás egyik lehetséges eszköze, de nem nyújt elégséges jogbiztonságot a jogkereső felek számára. A szerző ezzel szemben egy önálló, célzottan a választottbírói tevékenységre kialakított felelősségbiztosítás létrehozása mellett érvel, figyelemmel az ügyvédi felelősségbiztosítás mint egyfajta analógia alkalmazhatóságára és a biztosítási gyakorlat közgazdasági alapelveire. A tanulmány záró következtetése szerint a választottbírói felelősségbiztosítás nemcsak jogdogmatikai, hanem gyakorlati szempontból is alkalmas eszköz lehet a választottbíráskodásba vetett bizalom erősítésére és a kockázatok prudens kezelésére.
This study explores whether the civil liability of arbitrators could be addressed through a professional liability insurance scheme, taking into account the distinctive legal nature of arbitral activity. The author provides a detailed analysis of international academic and institutional perspectives, highlighting both the arguments in favour of and against the adoption of such insurance mechanisms in arbitration. Special attention is given to how insurance coverage might respond to damages arising from an arbitrator's delay, errors (malpractice), or misjudgment regarding jurisdiction, and which types of risks could be reasonably excluded from coverage. The article also examines the relevant provisions of Hungarian arbitration law, particularly the 2017 Act on Arbitration and its 2019 amendment, which introduced a contingency fund as a means of addressing certain financial consequences of annulled arbitral awards. While this fund offers partial risk mitigation, it fails to provide a comprehensive and reassuring solution for the parties. Instead, the author advocates for the development of a stand-alone liability insurance model, specifically tailored to the arbitral function, using the framework of legal professional liability insurance as a conceptual basis. The conclusion emphasizes that such an instrument would not only enhance the practical functioning of arbitration but also strengthen public confidence in the system by ensuring a prudent allocation of legal risks.
Jelen írásban azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy vajon a választottbírói felelősség kérdése rendezhető-e választottbírói felelősségbiztosítás alkalmazásával, és amennyiben igen, akkor milyen súlyponti kérdésekkel kell foglalkoznia a felelősségbiztosításnak.[1] Álláspontunk szerint amennyiben a választottbíró által okozott károk rendezését felelősségbiztosítás igénybe vételével kívánjuk rendezni, akkor erre kizárólag egy önálló, a választottbírói pozíció sajátosságait maximálisan figyelembe vevő választottbírósági felelősségbiztosítás lehet alkalmas.
A választottbírák felelősségbiztosításával kapcsolatban a neves angol választottbíró és választottbírósági specialista, Julian D. M. Lew egy 1990-ben megjelent - azaz még nem a hatályos angol jogi helyzetet alapul vevő - írásában utalt arra, hogy egyes angol választottbírósági intézmények - így a Chartered Institute of Arbitrators és a London Maritime Arbitration - a tagjaik részére a lehetséges felelősség kapcsán felelősségbiztosítás megkötését javasolták.[2] Lew ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a választottbírósági szakma egyes képviselői - nem minden logikát nélkülözve - azon az állásponton voltak, hogy egy ilyen felelősségbiztosítás
- 3/4 -
megkötésének a lehetősége egyfajta ösztökélésként fog szolgálni a választottbírósági eljárással elégedetlen feleknek, hogy pert indítsanak a választottbírával szemben, hiszen tudatában vannak ama ténynek, hogy amennyiben a per sikeres, úgy a biztosítás okán lesz fedezet a választottbíró által okozott kár megtérítésére.[3]
Ramon Mullerat spanyol ügyvéd és jogászprofesszor álláspontja az, hogy eltekintve az ilyen biztosítások költségeitől, amelyeket végül a feleknek kell vállalniuk, amennyiben a választottbírák biztosítással rendelkeznének, az több követelés benyújtását eredményezné, mivel köztudott, hogy a biztosítótársaságok inkább rendezik a követeléseket, mintsem hosszadalmas bírósági eljárásokba bocsátkozzanak.[4]
A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) eredeti, 2018. január 01. napjától hatályos rendelkezése a választottbírósági ítélet érvénytelenítése okán megismételt eljárással kapcsolatos költségek tekintetében az 57. § (2) bekezdésben akként rendelkezett, hogy az érvénytelenített ítélettel megszűnt választottbírósági eljárás díjmentes, az érvénytelenített ítéletet hozó választottbírósági tanácsot díj nem illeti meg.
Philippe Cavalieros ezen rendelkezés kapcsán fogalmazott akként, hogy az alkalmas a választottbírói felelősséggel kapcsolatos jogviták feltüzelésére, és ezt azzal indokolja, hogy a szabály szerint az érvénytelenítés okán megismételt választottbírósági eljárás mindenképpen díjmentes, függetlenül attól, hogy milyen - esetlegesen a választottbírák tevékenységétől teljesen független - okból került sor az ítélet érvénytelenítésére.[5]
A Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény a Vbt. 57. (2) bekezdést akként módosította, hogy a megismételt eljárásban a peres fél újabb díj fizetésére nem kötelezhető, viszont nem szerepel benne, hogy a díj nem illeti meg az érvénytelenített ítéletet meghozó választottbírósági tanácsot. Az új választottbírósági tanács tiszteletdíjának fedezése érdekében a fentiekben hivatkozott, 2019. évi LXVI. törvénnyel beiktatott módosítás a Vbt. 62. § (1) bekezdés g) pontja alapján a Választottbíróság Elnökségének feladatává teszi, hogy az Eljárási Szabályzatban írja elő elkülönített tartalékalap képzését a felek által meg nem térítendő díjak és költségek fedezése céljából, valamint dönt az elkülönített tartalékalap terhére történő kifizetések teljesítéséről az eljárási szabályzatban meghatározott rend szerint.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
