A P. Nyrt. jogi képviselője útján az elsőfokú bírósághoz 2010. május 17-én érkezett beadványában a 2010. április 26-án megtartott közgyűlésről készült jegyzőkönyv kivonat és jelenléti ív elhelyezését kérte a társaság iratai között.
Az elsőfokú bíróság 2010. május 20-án kelt végzésével - elutasítás terhe mellett - felhívta a céget az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45. § (3) bekezdésében meghatározott 15 000 forint eljárási illeték elektronikus úton történő lerovására és a megfizetés államkincstári igazolásának csatolására.
A kérelmező vitatta a felhívásban foglaltak jogszerűségét és nem fizette meg az eljárási illetéket.
Az elsőfokú bíróság a 2010. június 18-án kelt végzésével a beterjesztett közgyűlési anyag tudomásulvételét elutasította. Indokolása szerint a részvénytársaság közgyűlési jegyzőkönyvének és jelenléti ívének tudomásul vétel céljából a cégbírósághoz való beterjesztése illetékfizetési kötelezettséggel jár. (Ezzel azonos álláspontot képvisel az ÍH 2009/84. szám alatt közzétett eseti döntés.)
A 107. sorszámú végzés ellen a cég fellebbezett, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és az iratelhelyezési kötelezettsége teljesítésének a megállapítását kérte. Előadta, hogy az elsőfokú határozatban megjelölt ítélőtáblai határozat a Legfelsőbb Bíróság BH 2003/510. számú eseti döntésére hivatkozik. Álláspontja szerint a Fővárosi Ítélőtábla helytelenül értelmezte a Legfelsőbb Bíróság határozatában foglaltakat. A Legfelsőbb Bíróság helyesen mutat rá arra, hogy a cégbírósághoz megküldött közgyűlési anyag vizsgálata önmagában nem minősül törvényességi felügyeleti eljárásnak, mivel a közgyűlési anyag hiányossága esetén kerülhet sor erre az eljárásra. Álláspontja szerint az iratok megvizsgálása nem, csak az iratok hiányosságainak orvoslására, a törvényes működés helyreállítására irányuló eljárás minősül törvényességi felügyeleti eljárásnak. A törvényességi felügyeleti eljárás illetékét az Itv. 65. § (1) bekezdése határozza meg, és nem kell az illetéket megfizetni, ha a hivatalból indult törvényességi eljárást a cégbíróság jogsértés hiányában megszünteti. Véleménye szerint a jogsértés hiányában megszüntetett eljárás esetén semmiképpen sem terhelné illetékfizetési kötelezettség. Hangsúlyozta, hogy a közgyűlési iratok benyújtásával eleget tett a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 238. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségének.
A fellebbezés alaptalan.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 10. § (1) bekezdése szerint a cégnyilvántartás a cégjegyzékből, valamint a cégjegyzékben szereplő egyéb adat igazolására szolgáló mellékletekből, illetve egyéb olyan okiratokból áll, amelyeknek benyújtására a céget a közérdekből, illetve a forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek védelme érdekek céljából a törvény kötelezi.
A részvénytársaság igazgatóságát a Gt. 238. § (3) bekezdése kötelezi arra, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvnek vagy kivonatának egy hiteles példányát és a jelenléti ívet a közgyűlés befejezését követő 30 napon belül nyújtsa be a cégbírósághoz. Ez a kötelezettsége arra az esetre is vonatkozik, amikor a közgyűlés nem hozott olyan határozatot, amely változásbejegyzési kérelem benyújtását tenné szükségessé, ugyanis változásbejegyzési kérelem benyújtásakor a kérelemhez minden esetben csatolni kell a közgyűlés jegyzőkönyvét (kivonatát) és jelenléti ívét [Ctv. 1. számú melléklet II. 2. e) pontjának ea) és ab) alpontja, és zártkörűen működő részvénytársaságnál a Ctv. 3. számú melléklet II. 6. pontjának a) és b) alpontja].
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
