"Az örökbefogadás nem arról szól, hogy gyermeket találjunk a családoknak, hanem arról, hogy családot találjunk a gyerekeknek"
(Joyce Maguire Pavao)
A nemzetközi egyezmények egyértelműen rögzítik a gyermek jogát arra vonatkozóan, hogy őt szülei neveljék, és hogy számára különleges helyettesítő védelmet biztosítsanak családi, családias elhelyezés, hazai örökbefogadás vagy - ennek sikertelensége esetén - nemzetközi örökbefogadás formájában, ha a gyermek a vér szerinti családjában nem hagyható. Az örökbefogadás elsődleges célja az, hogy annak a gyermeknek, akinek nincsenek vér szerinti szülei, vagy a szülők a gyermeket nem tudják, nem akarják megfelelően nevelni, az örökbefogadott gyermek családban történő nevelkedése érdekében rokoni kapcsolatot létesítsen az örökbefogadó, annak rokonai és az örökbefogadott gyermek között.[1]
A magyar közvélemény az örökbefogadást elsősorban magánügyként kezeli, melyet gyakran körbeleng személyes szinten a titkolózás, társadalmi szinten pedig a tabusítás és egyes - például az esetleges gyermekkereskedelem gyanúját ébresztő - részleteknek az elhallgatása.[2]
Az illegális örökbefogadások olyan bűncselekményekből adódnak össze, mint a gyermekrablás, a gyermekkereskedelem, az örökbefogadási okmányok hamisítása, illetve minden olyan illegális tevékenység vagy gyakorlat, mint például a biológiai szülők megfelelő beleegyezésének hiánya, a közvetítők nem megfelelő pénzügyi nyeresége, valamint az ahhoz kapcsolódó korrupció. Ezen örökbefogadások számtalan gyermekjogi normát és elvet sértenek, beleértve a gyermek mindenek felett álló érdekét, a szubszidiaritás elvét és a nem megfelelő anyagi haszonszerzés tilalmát. Ezeket az elveket megsértik, ha az örökbefogadás célja, hogy az örökbefogadó szülők számára gyermeket találjanak, nem pedig családot a gyermek számára.[3]
Az örökbefogadás, és különösen - de nem kizárólag - az országok közötti örökbefogadás, olyan gyakorlatokat foglalhat magában, amelyek nagy kockázatot jelentenek a gyermekekre és szülőcsaládjaikra (különösen az anyjukra) a visszaélések, az emberkereskedelem, vagy akár az emberrablás szempontjából. Számos esetben az örökbefogadás egy olyan eszköz a párok és az egyedülállók (mind az adott állam, mind más állam állampolgárai) számára, hogy annak érdekében, hogy kielégítsék a gyermek iránti vágyukat, nem fordítanak kiemelkedő figyelmet a gyermek érdekeire. Az örökbefogadásnak csak és kizárólag a gyermek védelmét szolgáló intézkedésnek kellene lennie. Ez azonban nemcsak az egyéneket érintő ügy, ez szociális és jogi intézkedés a gyermekek védelme érdekében, és az állam vagy az érintett államok felelősségi körébe tartozik.[4]
Valahányszor illegális eljárásokat alkalmaznak a nemzetközi örökbefogadás folyamán, a gyermek identitása valószínűsíthetően veszélybe kerül. Gyermekkereskedelem esetén például a gyermekek családjukról, etnikai gyökereiről és kórelőzményeiről szóló ismereteik örökre elvesznek. A gyermekkereskedők gyakran úgy próbálják elfedik a nyomaikat, hogy az érintett gyermekeket más országokba költöztetik, mielőtt megszerveznék a külföldön történő örökbefogadásukat. Megtörtént eset, hogy guatemalai gyermekeknek hamis születési bizonyítványokat és útleveleket szereztek, majd elszállították őket Salvadorba és Hondurasba, ezt követően pedig gondoskodtak a harmadik országokba történő örökbeadásukról.[5] Ezek a gyermekek - valamint a hozzájuk hasonló sorsú emberek - soha nem tudnak semmit származásukról, még arról sem, hogy hol születtek.[6]
Az illegális örökbefogadás általános magyarázata a gyermekpiac megléte, mivel a nemzetközi örökbefogadás rendszere magában foglalja a leendő szülők igényét, a családtól megfosztott gyermekek felajánlását, a közvetítőket - például örökbefogadó ügynökségeket, valamint az örökbefogadásért adott, vagy kapott ellenértéket.[7]
A haszonszerzés tilalma mind a hazai, mind a nemzetközi örökbefogadás kapcsán alapelvnek minősül.
A Gyermekjogi Egyezmény értelmében a részes államoknak meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy külföldre történő
- 493/494 -
örökbefogadás esetén a gyermek elhelyezése ne járjon jogtalan haszonszerzéssel az ebben részt vevő személyek számára.[8] Fontos azonban, hogy ennek a tilalomnak az országon belül történő örökbefogadás esetén is érvényre kell jutnia.
Az örökbefogadást elősegítő és az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló 72/2014. (III. 13.) Kormányrendelet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 69/A. §-ában foglaltak szerint előmozdítja a nyílt örökbefogadást, és így örökbefogadást elősegítő tevékenységet végez, illetve szolgáltatást nyújt, melyet írásbeli megállapodás alapján végeznek. A Gyvt. rendelkezik továbbá a költségek viseléséről; ennek értelmében a szolgáltatásért a szolgáltatás igénybe vevőjétől (vér szerinti szülő, várandós anya, adott helyzetben törvényes képviselőjük, örökbefogadásra kerülő gyermek gyámja, de bizonyos esetben maguk az örökbe fogadni szándékozók) a 72/2014. (III. 13.) Kormányrendeletben megjelölt költségek megtérítésén felül egyéb költséget, így szolgáltatási díjat vagy más vagyoni előnyt nem követelhetnek.[9]
A Ptk. 4:130. §-a mondja ki a haszonszerzés tilalmát, mely szerint "Az örökbefogadást nem lehet engedélyezni, ha az örökbefogadás a felek vagy az örökbefogadásban közreműködő személyek vagy szervezetek részére indokolt költségeiket meghaladó vagyoni előnnyel jár.[10] Fontos azonban leszögezni, hogy azt nem lehet kizárni, hogy bizonyos felmerült költségek megtérítésére ne kerüljön sor, így a gyámhatóság ítélheti meg, hogy az adott költség indokoltnak tekinthető, vagy azt meghaladó mértékű.[11]
Törvény szerint örökbefogadást orvos, szülésznő, ápoló nem közvetíthet és pláne nem fogadhat el pénzt ezért. A szülőanya nem kaphat pénzt a gyermekéért. Ha a hatóságok tudomására jut, hogy jogtalan vagyoni előny szolgáltatása történik, az örökbefogadást nem engedélyezik.[12]
Azonban a haszonszerzés polgárjogi tilalma mellett, a büntetőjogi ultima ratio lép fel a pénzért, vagy más ellenszolgáltatás fejében történő örökbeadással szemben.
"Van egy állami örökbefogadási rendszer, ami egyáltalán nem működik, és mellette vannak ezek az alapítványok, akik ilyen ökölharccal küzdötték ki egymás között, hogy a kórházak az országban hogy vannak leosztva. És van egy másik oldal, ismerősön keresztül, jó pénzért... ez már gyerekkereskedelem." - idézi Neményi Mária és Takács Judit egy örökbefogadásra várakozó 30 éves házas nő álláspontját.[13]
"Gyermekek eladásának minősül minden olyan cselekmény vagy tranzakció, amelynek során egy gyermeket egy személy vagy személyek csoportja átad egy másik személynek vagy személyek csoportjának díjazás vagy más ellenszolgáltatás fejében"[14] Ennek értelmében egy gyermek a toborzás, elszállítás, átadás, rejtegetés vagy átvétel módjára tekintet nélkül az emberkereskedelem áldozatának tekintendő, amennyiben az a kizsákmányolás céljából valósul meg.[15] Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU Irányelve meghatározza az emberkereskedelem kapcsán a bűncselekményhez kapcsolódó kizsákmányolás fogalmát, amely "kifejezés azt jelenti, hogy egy adott személyt azáltal zsákmányolnak ki, hogy az elkövető - többek között - zsebtolvajlást, áruházi lopást, kábítószerrel való kereskedést és más hasonló, büntetendő és anyagi haszonnal járó tevékenységet követ el. A fogalommeghatározás kiterjed a szervek kivételének céljából folytatott emberkereskedelemre is, amely az emberi méltóság és a testi épség súlyos megsértését jelenti, valamint például olyan tettekre is, mint a jogellenes örökbefogadás és a kényszerházasság, amennyiben ezek megfelelnek az emberkereskedelem tényállási elemeinek."[16]
Az örökbefogadások többségét jellemző társadalmi státuszbeli különbség a biológiai és az örökbefogadó szülő között nem csak a nemzetközi példákban[17], de a hazai gyakorlatban is megjelenik[18]. Akkor beszélhetünk az örökbefogadás kapcsán társadalmi osztálykülönbségről, mikor a jellemzően hátrányos helyzetben lévő, iskolázatlan, jogait kevésbé érvényesíteni tudó örökbe adó és a jellemzően iskolázott, középosztálybeli örökbefogadó sajátos életútja találkozik az örökbefogadható gyermek
- 494/495 -
kapcsán.[19] Az ilyen esetekben felmerülnek a társadalomban meghúzódó osztálykülönbségből fakadó egyenlőtlenségek, a jellemzően középosztálybeli várakozó párok rendszerszintű előnybe részesítése és a biológiai anyák "kihasználása".[20] Az örökbeadó és az örökbefogadó között megjelenő osztályalapú megkülönböztetést sok esetben a rendszer tovább is táplál.[21]
Az örökbefogadásra várakozó szülők és az örökbeadható gyermekek szociális helyzetének különbsége egyfajta strukturális igazságtalanság. Az internet terjedésével a magánutas örökbefogadások - vagyis amikor az örökbeadó és örökbe fogadni szándékozó előbb ismeri meg egymást, és csak ezután vonnak be közvetítő szervezetet (Ptk. 4:125. §) - jelentenek nagyobb veszélyt, hiszen a piaci logika egyszerűbben tud érvényesülni. Egyik oldalon áll az örökbeadó szülő, aki szabadulni szeretne/kényszerül a számára terhet jelentő terhességtől, másik oldalon pedig ott áll a mindenre kész örökbefogadásra váró szülő. A magánutas örökbefogadás esetén - annak kevésbé szabályozott kereteire tekintettel - felmerülnek a gyermekkereskedelemmel kapcsolatos aggályok.[22]
A fent ismertetett helyzet felveti a strukturális diszkrimináció kérdését, miszerint az örökbefogadás kizsákmányolja az alacsonyabb státuszú nőket a középosztálybeli, meddő családok javára.[23]
Az örökbefogadás kapcsán alapvető fontosságú a megfelelő jogrendszer, illetve a nemzetközi örökbefogadás jogi szabályozása, melynek során maga az anyakönyvezés is alapvető feltétel. Azok a gyermekek, akik jogilag nem is léteznek könnyen áldozatává válhatnak a gyermekkereskedelemnek, valamint az illegális örökbefogadásnak. Az UNICef felmérése szerint hozzávetőleg 40 millió gyermek születik évente anyakönyvezés és mindenféle regisztráció nélkül.[24] Például Banglades nem is vezet nyilvántartást a születésekről, ezért a gyermekeknek mindössze 3%-át anyakönyvezik, Venezuela esetében ez a szám eléri a 400 ezret. Jogszabályban kell rögzíteni a szülők részéről történő elhanyagolás és a gyermekről való lemondás kritériumait is, azonban a megfelelő jogszabályok léte sem garantálja azt, hogy nem történhet visszaélés a nemzetközi örökbefogadás terén.[25]
Az emberkereskedelem áldozatául eső gyermekek jellemzően nehéz társadalmi-gazdasági háttérből származnak,[26] az emberkereskedelmi-hálózatok a szociálisan és gazdaságilag hátrányos helyzetű családokat célozzák meg.[27] Szélsőséges esetben előfordul, hogy a szervezett bűnözői körök pénzkölcsönöket alkalmaznak adósságukba taszításukhoz, a rendkívül magas kamatlábak megakadályozzák, hogy a családok kifizessék adósságaikat, és az emberkereskedők arra kényszerítik őket, hogy gyermekeiket adják át adósságaik fejében, így tehát bizonyos esetekben a gyermekeket a családjuk bocsátja az emberkereskedők rendelkezésére.[28]
A nemzetközi örökbefogadás alternatív gyermekgondozási eszköznek tekinthető abban az esetben, ha nincs arra lehetőség, hogy a gyermeket a származási országban gondozzák. Ugyanakkor lehetőséget nyújt azoknak az embereknek, akik akaratuk ellenére gyermektelenek, hogy teljesítsék a családalapítás iránti vágyukat.[29]
A nemzetközi örökbefogadás frusztráló és bonyolult érzelmi folyamat lehet sok olyan család számára, akik gyermekeket próbálnak örökbe fogadni a világ bármely tájáról.[30] Szükségessége és helyessége megosztja a közvéleményt. Az örökbefogadás eredeti célja, hogy az elhagyott gyermek számára családot biztosítson, ugyanakkor ez nem csak a szülők nélkül maradt gyermekeknek jelenthet jó megoldást, de a gyermekek nélkül maradt szülők számára is. Az örökbefogadók egyre növekvő igénye is közrejátszik a nemzetközi örökbefogadások számának növekedésében, azonban fontos hangsúlyozni, hogy az elsődleges szempont mindig a gyermek érdeke. A gyermek legjobb érdekének és jogainak meghatározása nagyon összetett kérdés, a nemzetközi örökbefogadás vizsgálata során pedig a belföldi örökbefogadásnál számba vett jogokon és érdekeken kívül továbbiakat is figyelembe kell venni.[31]
- 495/496 -
Az örökbefogadási folyamat során előfordulhat a gyermek legalapvetőbb jogainak megsértése. Ezeket a jogsértéseket gyakran a cselekmény állítólagos humanitárius céljának égisze alatt követik el, és igazolják azt a leegyszerűsített nézetet, hogy a gyermeknek »jobb« lesz egy anyagilag gazdagabb országban. A szervezett bűnözői körök[32] bevonhatják a közvetítőket és a párokat, akik készek az örökbefogadás lebonyolítása érdekében a különféle visszaélésekre. Az alkalmazott módszerek sokfélesége és a szereplők széles köre biztosítja a gyermek jogainak védelmét a nemzetközi örökbefogadás során.[33]
Magyarországon a gyermekkereskedelem megakadályozása érdekében a gyermek külföldre történő örökbefogadása - a rokonok, illetve a szülő házastársa által történő örökbefogadás kivételével - csak örökbe fogadható nevelésbe vett gyermek esetében engedélyezhető, feltéve, hogy a gyermek örökbefogadására belföldön azért nem került sor, mert az örökbefogadása érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre. Az országos nyilvántartás - nagyon rövid idő alatt - lehetővé teszi annak megállapítását, hogy Magyarország területén van-e egy adott gyermek számára alkalmas örökbe fogadni szándékozó. Külföldre az esetek zömében magasabb életkorú vagy egészségileg problémás gyermekek örökbeadása történik, illetve nem ritkán hármas, esetenként négyes testvérsorokat is örökbe fogadnak.[34]
Egyesek számára az országok közötti örökbefogadás önmagában többé-kevésbé a gyermekkereskedelem egy formáját jelenti, mivel magában foglalja a gyermekeknek a szegényebb régiókból a gazdag országokba történő áthelyezését annak érdekében, hogy kielégítsék a gazdagabb társadalmak gyermekek iránti keresletét. Az a tény, hogy azok, akik örökbe szeretnének fogadni gyermeket, nem pedig a szexuális kizsákmányolás motiválja őket vagy a munkaerőkizsákmányolás, úgy tűnik azok számára nem elégséges különbség, akik leginkább ideológiailag ellenzik az országok közötti örökbefogadást.[35]
Mivel a nemzetközi örökbefogadás magában foglalja a gyermek származási országából egy másik országba történő átadását, szállítását, áthelyezését és fogadását, ezen magatartások annak szükségszerű velejárói,[36] és nem feltétlen az emberkereskedelem elkövetési magatartásai.
Általánosságban az az alapvető probléma, hogy a gazdag országok polgárai vagyonukat és hatalmukat a szegények kiszolgáltatott gyermekeinek "megvásárlására" használják fel. Ebből a szempontból azoknak, akik valóban törődnek a fejlődő országokban élő gyermekek szenvedésével, segítséget kell hogy nyújtsanak a gyermekeknek saját társadalmaikban, ahelyett, hogy túl sok pénzt költenének arra, hogy megfosszák a gyermekeket nemzeti identitásuktól és anyanyelvüktől. Az elhagyott, árva, illetve árvaházakban hagyott vagy az utcán élő gyermekek ki vannak szolgáltatva az örökbefogadást sürgető igényének.[37]
Azoknak, akik gyermekkel kereskednek, folyamatos kínálatra van szükségük a kereslet kielégítéséhez.
- Ha a nemzetközi örökbefogadás gyakorlatát csak végső lehetőségként alkalmazzuk, ahogy azt egyes kritikusok javasolják, a gyakorlat teljes leállítása azt jelenti, hogy a kiszolgáltatott gyermekek nagyobb kínálatát biztosítják az emberkereskedőknek, mint amennyi egyébként elérhető lenne.
- Ezért a nemzetközi örökbefogadások számának csökkenése más intézkedések hiányában több gyermeket tesz kiszolgáltatottá, és ezért a gyermekkereskedelem potenciális növekedéséhez vezethet.[38]
Jelenleg a nemzetközi örökbefogadást tulajdonképpen a leendő örökbefogadó szülők vágyai vezérlik a gyermek érdeke helyett, mivel a gyermekek iránti kereslet meghaladja a rendelkezésre állást.[39] Amikor a gyermekek iránti kereslet meghaladja a kínálatot, akkor nő az illegális tevékenység valószínűsége.[40]
A nemzetközi örökbefogadásra tekintettel ki kell térnünk a kiskorúak jogellenes külföldre vitelének kérdéskörére is, mely segítséget nyújthat a gyermekkereskedelem elleni küzdelem során.
A kiskorúak jogellenes külföldre vitelét magába foglaló cselekmények nem képeznek önálló jogi kategóriát,
- 496/497 -
ilyen definíciót sem a magyar, sem más államok joga nem tartalmaz; ez egy speciális gyűjtőfogalom arra vonatkozóan, amikor egy kiskorú személyt más személyek a származási vagy az aktuális tartózkodási helye szerinti állam határán annak jogszabályainak megsértésével kísérelnek meg átvinni.[41]
A kiskorúak jogellenes külföldre vitele egy olyan világméretű probléma, amely mindennapi életünk példái alapján joggal tekinthető a magyar társadalom és az Európai Unió fontos, aktuális problémájának. A múltbéli, illetve a napjainkban zajló eljárások szabályaiban és gyakorlati végrehajtásában lényeges eltérések vannak aszerint, hogy a jogellenes tevékenység a határon átnyúló családjogi ügyekhez, az emberkereskedelemhez, az illegális migrációhoz, a menekültek védelméhez, vagy más kategóriákhoz kapcsolódik-e.[42]
Egy olyan speciális gyűjtőfogalom a kiskorúak jogellenes külföldre vitele, ami az integrált határigazgatás, a nemzeti és uniós határbiztonsági rendszerek, valamint a határon átnyúló emberkereskedelem elleni küzdelemben részt vevő hatóságok feladatkörének szemszögéből határolja körbe azokat a jogellenes cselekményeket, melynek részeként, céljából vagy eredményeképpen egy kiskorú átlépi egy ország - például Magyarország - államhatárát.[43]
Varga János és Kui László a BBA-2.4.2-2015-0003 számú, »Kiskorúak jogellenes külföldre vitelének megakadályozása« című projekt keretében végzett kutatás során megállapította, hogy mivel Romániában virágzik a gyermekkereskedelem, amelynek áldozatait próbálják Nyugat-Európába juttatni, a magyar-román viszonylatban a határrendészek kiemelt figyelmet fordítanak a nem megfelelő szülői hozzájárulással rendelkező kiskorúak ellenőrzésére, amelyet egyébként a román határrendészeti szervek az ukránokhoz hasonlóan szigorúan végeznek.[44]
Varga János és Kui László listába szedte a határátkelőhelyeken a kiskorú illegális külföldre juttatásával kapcsolatban észlelhető specifikus gyanúokokat, mint például:
- Az ellenőrzés alá vont gépjárműben kiskorú jelenlétére utaló tárgyak (ruházat, játék stb.) található, azonban ennek ellenére a kiskorú nem észlelhető az utastérben.
- A kiskorú ugyan kísérővel utazik, de nincs névazonosság, vagy állampolgársága eltér a kísérőtől.
- A kiskorú útlevelében, vagy vízumában okirathamisításra utaló jelek találhatóak.
- A kísérő nem rendelkezik szülői hozzájárulással, illetve a bemutatott hozzájárulásban hamisításra utaló jelek találhatóak.
- A kiskorú rendkívül kimerült, ruházata szegényes.
- A kiskorú kísérője feltűnően együttműködő az ellenőrzés során, vagy indokolatlanul ideges.[45]
A "kereskedelmi célú örökbefogadás" - egyértelműen téves elnevezés, mivel természetesen az eljárás, nem pedig a cél a "kereskedelmi" jellegű. A gyermekkereskedelem gyakran egyének (jellemzően egymás számára ismeretlen) bűnözői hálózatként történő összejátszásán alapul, ide tartozhatnak a kórházi személyzet, orvosok és szülésznők, anyakönyvvezetők, ügyvédek, valamint vízumtisztviselők. A korrupció e hosszú láncolata kiterjedhet a befogadó országokra is, ahol közvetítők állnak rendelkezésre az emberkereskedelem áldozatául eső gyermekek elhelyezése céljából. Egy 1994-es jelentés hangsúlyozta azt a titkos piacot, amely számos volt kommunista országban felerősítette a nemzetközi örökbefogadást.[46]
Sajnálatos módon egyre gyakoribb az olyan örökbefogadott gyermek, akinek valójában nem lett volna szüksége "helyettesítő" családra, ezek a gyermekek felnevelkedhettek volna a saját vérszerinti szüleikkel, rokonaikkal, ha a nehéz helyzetbe került család megfelelő anyagi támogatást kapott volna az államtól, illetve ha az örökbefogadók a felajánlott pénzösszeggel nem gyakoroltak volna befolyást a szülők döntésére. A felvázolt helyzet visszaéléseket és bűncselekményeket generál, sok esetben a gyermekkereskedők odáig merészkednek, hogy a gyermek már pénzért fogan, és az anya már a gyermek megszületése előtt visszavonhatatlanul lemond róla. A kiszolgáltatott helyzetben lévő anyák nem utasítják vissza a megélhetésüket biztosító pénzt, a "kereslet" növekedésével pedig együtt nő ezeknek a visszaéléseknek a száma, valamint a gyermekkereskedelemhez kapcsolódnak más bűncselekmények is: okmányokat hamisítanak, hatóságokat vesztegetnek meg, gazdasági és politikai befolyást gyakorolnak a kormányokra.[47]
Jelenleg a nemzetközi örökbefogadást tulajdonképpen a leendő örökbefogadó szülők vágyai vezérlik a gyermek érdeke helyett, mivel a gyermekek iránti kereslet meghaladja a rendelkezésre állást.[48] Amikor a gyermekek iránti
- 497/498 -
kereslet meghaladja a kínálatot, akkor nő az illegális tevékenység valószínűsége.[49]
Sajátos kereslet-kínálati viszonyok jellemzik az örökbefogadási piacot. A keresleti oldalon helyezkednek el az örökbefogadásra váró fizetőképes szülők, akik gyakran a meddőségük miatt szeretnének ily módon gyermekhez jutni, és így hajlandóak magas árat/áldozatot is hozni, az ő jövedelmi helyzetük és gyermek iránti vágyuk erőssége eltérő. Azok a szülők, akik jobb anyagi körülmények között élnek jelentős árat is hajlandóak akár megadni egy egészséges csecsemőért. A kínálati oldalt két csoportra bonthatjuk. Az egyik csoportot azok a szülők alkotják, akik különféle okok miatt nem képesek felnevelni a gyermeküket, ők mindenféle anyagai ellenszolgáltatás nélkül mondanak le a gyermekükről. A másik csoportot pedig azok a szülők alkotják, akik ingyen ugyan nem, de egy bizonyos ár felett hajlandóak átadni a már megszületett gyermeküket, ezek a szülők lehetnek annyira kiszolgáltatottak anyagilag, vagy valamilyen más módon, hogy az életkörülményeik javulását remélik az örökbefogadástól, illetve a gyermekért kapott összegtől.[50]
Az illegális örökbefogadás általános mozgatórugója a gyermekpiac megléte, mivel a nemzetközi örökbefogadás rendszere magában foglalja a leendő szülők igényét, a családtól megfosztott gyermekek felajánlását, a közvetítőket - például örökbefogadó ügynökségeket, valamint az örökbefogadásért adott, vagy kapott ellenértéket.[51]
Amennyiben a piacot magára hagyják a fizetőképes örökbefogadó szülők egyre többet hajlandóak fizetni. Amint létrejön annak a lehetősége, hogy valaki ellenszolgáltatásért adhat örökbe gyermeket, lesznek olyan szülők is, akik ingyen ugyan nem, de egy bizonyos összegű anyagi ellenszolgáltatásért már lemondanak gyermekükről. A keresleti nyomás pedig pótlólagos kínálat kialakulásához vezet és egyúttal megnöveli az örökbe adható gyermekek számát. Minél nagyobb a kereslet, és ennek kapcsán minél magasabb az ár, annál több nehéz helyzetben lévő szülő fontolja meg az örökbeadást, mint a jövedelemszerzés egyik forrását. Másfelől pedig a piaci logika sajátos módon párosítja össze az örökbe fogadni szándékozókat és az örökbe adható gyermekeket; minél többet tud valaki fizetni annál "jobb minőségű" (pl. életkor) gyermekhez jut hozzá.[52]
Az örökbefogadáson alapuló gyermekkereskedelem kapcsán nem elhanyagolható az a tény, hogy közvetítőre van szükség ahhoz, hogy a gyermektelen szülők gyermekre találjanak.
A közvetítőnek egyrészt tudnia kell örökbeadható gyermekekről, másrészt ismernie kell az örökbeadás jogi lehetőségeit. A közvetítőnek mind az örökbe fogadni kívánó, mind pedig az örökbe adó szülők kiszolgáltatottak, hiszen a közvetítőn múlik, milyen gyorsan jutnak gyermekhez az örökbefogadók, az örökbe adók pedig egy társadalmilag elítélt tettet követnek el.[53] Ez a kiszolgáltatottsági helyzet a visszaélés újabb formáinak nyit teret.
Az örökbefogadás egyik alapelve, hogy "mindig a gyermekhez kell szülőt választani, nem pedig a szülőhöz gyermeket", ennek értelmében az örökbefogadási eljárás kezdő és egyben középpontjának is magának a gyermeknek kell lennie. Ebből kifolyólag pedig az örökbefogadási folyamat nem indulhat el pusztán azért, mert valaki kifejezte azon óhaját, hogy örökbe szeretne fogadni egy gyermeket.[54]
A magyar közvélemény az örökbefogadást elsősorban magánügyként kezeli, melyet gyakran személyes szinten a titkolózás, társadalmi szinten pedig a tabusítás és egyes - például az esetleges gyermekkereskedelem gyanúját ébresztő - részleteknek az elhallgatása jellemzi.[55]
Nemzetközi örökbefogadás keretein belül lehetőség van arra, hogy egy magyar állampolgár külföldi állampolgárságú gyermeket, illetve magyar állampolgárságú gyermeket külföldi állampolgár fogadjon örökbe. Hátránya, hogy ebben az esetben fokozottan nő a gyermekkereskedelem veszélye, valamint az ilyen eljárások a gyermeket kiszakítják az addigi országából, annak vallási és kulturális hagyományaiból, származási helyétől messze kerül el.[56]
Az illegális örökbefogadások olyan bűncselekményekből adódnak össze, mint a gyermekkereskedelem, a gyermekrablás, az örökbefogadási okmányok hamisítása, illetve minden olyan illegális tevékenység vagy gyakorlat, mint például a biológiai szülők megfelelő beleegyezésének hiánya, a közvetítők nem megfelelő pénzügyi nyeresége, valamint az ahhoz kapcsolódó korrupció.[57]
- 498/499 -
Az emberkereskedelemhez kapcsolódó kizsákmányolás "azt jelenti, hogy egy adott személyt azáltal zsákmányolnak ki, hogy az elkövető - többek között - zsebtolvajlást, áruházi lopást, kábítószerrel való kereskedést és más hasonló, büntetendő és anyagi haszonnal járó tevékenységet követ el. A fogalommeghatározás kiterjed a szervek kivételének céljából folytatott emberkereskedelemre is, amely az emberi méltóság és a testi épség súlyos megsértését jelenti, valamint például olyan tettekre is, mint a jogellenes örökbefogadás és a kényszerházasság, amennyiben ezek megfelelnek az emberkereskedelem tényállási elemeinek."[58]
Az illegális örökbefogadás általános magyarázata a gyermekpiac megléte, mivel a nemzetközi örökbefogadás rendszere magában foglalja a leendő szülők igényét, a családtól megfosztott gyermekek felajánlását, a közvetítőket, valamint az örökbefogadásért adott, vagy kapott ellenértéket.[59]
Az örökbefogadás céljául szolgáló gyermekkereskedelem virágzásának hatékony eszköze az internet[60]. Előfordulnak olyan szélsőséges esetek, amikor a gyermeket a közösségi média platformjain hirdetik. ■
JEGYZETEK
[1] Katonáné Pehr Erika: "Örökbefogadás". In Jakab András - Fekete Balázs (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia http://ijoten.hu/szocikk/orokbefogadas (2018).
[2] Szilvási Léna: Az örökbefogadásról, másképpen. Reflexiók az örökbefogadásról szóló sajtóvita kapcsán. In: Esély 1997/2. 75-85. o.
[3] United Nations: Illegal adoptions https://www.ohchr.org/EN/Issues/Children/Pages/Illegaladoptions.aspx (2021.04.22.).
[4] UNICEF: Intercountry adoption https://www.unicef-irc.org/publications/pdf/digest4e.pdf (2021.04.23.).
[5] Ramón Cadena Rámila: New Forms of Violence Against Children: A Report on the Trafficking of Children and International Adoptions in Guatemala. Summary of Spanish original, Mimeo, 1994. Idézi: UNICEF: Intercountry adoption https://www.unicef-irc.org/publications/pdf/digest4e.pdf (2021.04.23.).
[6] UNICEF: Intercountry adoption https://www.unicef-irc.org/publications/pdf/digest4e.pdf (2021.04.23.).
[7] B.M.J. Slot: Adoptie en welvaart; een analyse van vraag en aanbod van adoptiekinderen. In: M.P.C. Scheepmaker (szerk.): Adoptie onder vuur. Justitiële Verkenningen 2008. XXXIV/7. 11-24. o. Idézi: Iara de Witte: Illegal adobtion as child trafficking https://www.againstchildtrafficking.org/wp-content/uploads/Illegal-Adoption-as-Child-Trafficking-Iara-de-Witte.pdf (2021.04.23.).
[8] Gyermekjogi Egyezmény 21. cikk d) pontja Idézi: Vékás Lajos - Gárdos Péter (szerk.): Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez. Budapest. 2021. 2884. o.
[9] Vékás-Gárdos (2021.), 2884. o.
[10] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:130. §
[11] Vékás-Gárdos (2021.), 2884. o.
[12] ÖRÖKBE.HU: Mennyibe kerül? https://orokbe.hu/2014/05/17/mennyibe-kerul/ (2021.04.18.).
[13] Neményi Mária - Takács Judit: Az örökbefogadás és diszkrimináció. In: Esély 2015/2. 69-96. o.
[14] A gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv megerősítéséről és kihirdetéséről szóló 2009. évi CLXI. törvény.
[15] Az Európa Tanács Emberkereskedelem Elleni Fellépéséről szóló Egyezménye https://rm.coe.int/16805d41ee (2022.01.23.)
[16] Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36 EU irányelve az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról.
[17] Christine Ward Gailey: Blue-Ribbon Babies and Labors of Love: Race, Class, and Gender in U.S. Adoption Practice. University of Texas Press Austin. 199. o. Idézi: Keresztes-Takács Orsolya: Az örökbefogadó családok szociálpszichológiai és interkulturális aspektusai. Doktori (PhD) disszertáció, Budapest. 2019. 153.o. https://www.ppk.elte.hu/dstore/document/295/Keresztes-Tak%C3%A1cs_Orsolya_disszertacio.pdf.
[18] Szilvási (1997), 75-85. o. Idézi: Keresztes-Takács (2019), 153. o.
[19] Keresztes-Takács (2019), 153. o.
[20] Szilvási (1997), 75-85. o. Idézi: Keresztes-Takács (2019), 153. o.
[21] Keresztes-Takács (2019), 153. o.
[22] Keresztes-Takács (2019), 153. o.
[23] Neményi-Takács (2015), 69-96. o. Idézi: Keresztes-Takács (2019), 153. o.
[24] A gyermekek helyzetéről az UNICef által 1998-ban készített beszámoló adatai szerint. Spanyol nyelven megtalálható: http://www.unicef.org/spanish/sowc98sp/spsw98a.pdf Idézi: Marschalkó Linda: Nemzetközi örökbefogadás és a gyermek legjobb érdeke. In: Iustum Aequum Salutare 2013. IX/4. 221-239. o.
[25] Marschalkó (2013), 221-239. o.
[26] Europol: Fighting child trafficking: a main priority for EU law enforcement https://www.europol.europa.eu/newsroom/news/fighting-child-trafficking-main-priority-for-eu-law-enforcement (2021.03.31.).
[27] Report from the Commission to the European Parliamentand the Council Report on the progress made in the fight against trafficking in human beings (2016) as required under Article 20 of Directive 2011/36/EU on preventing and combating trafficking in human beings and protecting its victims {SWD(2016) 159 final}.
[28] Europol: Fighting child trafficking: a main priority for EU law enforcement https://www.europol.europa.eu/newsroom/news/fighting-child-trafficking-main-priority-for-eu-law-enforcement (2021.03.31.).
[29] A.P. Van der Linden: Adoptie in het kennelijk belang van het kind?. In: M.P.C. Scheepmaker (szerk.): Adoptie onder vuur. Justitiële Verkenningen 2008. XXXIV/7. 68-83. o. Idézi: Iara de Witte: Illegal adobtion as child trafficking https://www.againstchildtrafficking.org/wp-content/uploads/Illegal-Adoption-as-Child-Trafficking-Iara-de-Witte.pdf (2021.04.23.).
[30] Shelly Orr: Human Trafficking Through International Adoption https://digitalcommons.tacoma.uw.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1058&context=gh_theses (2022.02.22.).
[31] Marschalkó (2013), 221-239. o.
[32] A szervezett bűnözésről lásd bővebben: Tóth Dávid - Gál István László - Kőhalmi László: Organized Crime. In: Journal of Eastern European Criminal Law 2015/1. 22-27. o.
[33] Nigel Cantwell: Adoption as a Protection Measure: Where the Responsibilities Lie. statement made at the International Conference on Protecting Children through Adoption, held in Bucharest, 16-17 October 1995, UNICEF, Geneva. Idézi: UNICEF: Intercountry adoption https://www.unicef-irc.org/publications/pdf/digest4e.pdf (2021.04.23.).
[34] Deli Judit - Lantai Csilla: Változások az örökbefogadás területén In: Kapocs 2014. XIII/3. 42-47. o.
[35] David M. Smolin: Intercountry Adoption as Child Trafficking. In: ValpoScholar Valparaiso University Law Review Valparaiso University Law Review 2004/2. 281-325. o.
[36] Iara de Witte: Illegal adobtion as child trafficking https://www.againstchildtrafficking.org/wp-content/uploads/Illegal-Adoption-as-Child-Trafficking-Iara-de-Witte.pdf (2021.04.23.)
[37] Smolin (2004), 281-325. o.
[38] Elisabeth Ward: Intercountry Adoption and Human Trafficking https://www.pravo.unizg.hr/_download/repository/Elisabeth_Ward.pdf (2021.04.23.).
[39] Nigel Cantwell:, Adoption and Children. https://rm.coe.int/adoption-and-children-a-human-rights-perspective-issue-paper-commissio/16806dac00 (2022.02.22.); Peter Selman: Trends in Intercountry Adoption n.a.; Slot (2008), 11-24. o. Idézi: Iara de Witte: Illegal adobtion as child trafficking https://www.againstchildtrafficking.org/wp-content/uploads/Illegal-Adoption-as-Child-Trafficking-Iara-de-Witte.pdf (2021.04.23.).
[40] Parliamentary Assembly of the Council of Europe, International adoption, Recommendation 1443 (2000), 26 January 2000.; Slot (2008), 11-24. o.; The Implementation and Operation of the 1993 Hague Intercountry Adoption Convention, Guide to Good Practice, Guide 2008/1. 164. o. Idézi: Iara de Witte: Illegal adobtion as child trafficking https://www.againstchildtrafficking.org/wp-content/uploads/Illegal-Adoption-as-Child-Trafficking-Iara-de-Witte.pdf (2021.04.23.).
[41] Székely Zoltán: Kiskorúak jogellenes külföldre vitelének jogi aspektusai. In: Határrendészeti Tanulmányok 2017/3. Különszám, 46-96. o.
[42] Varga János - Kui László: A határrendészeti szervek tevékenysége a kiskorúak jogellenes külföldre vitelének megakadályozása érdekében. In: Határrendészeti Tanulmányok 2017/3. Különszám, 135-155. o.
[43] Székely (2017), 46-96. o.
[44] Varga János - Kui László: A kiskorúak jogellenes külföldre vitele megakadályozásának helyzete Magyarország schengeni külső határain. In: Határrendészeti Tanulmányok 2017/3. Különszám, 26-45.
[45] Varga-Kui (2017), 135-155. o.
[46] UNICEF: Intercountry adoption https://www.unicef-irc.org/publications/pdf/digest4e.pdf (2021.04.23.).
[47] Marschalkó (2013), 221-239. o.
[48] Cantwell: Adoption and Children. https://rm.coe.int/adoption-and-children-a-human-rights-perspective-issue-paper-commissio/16806dac00 (2022.02.22.); Selman (n.a.); Slot (2008), 11-24. o. Idézi: Iara de Witte: Illegal adobtion as child trafficking https://www.againstchildtrafficking.org/wp-content/uploads/Illegal-Adoption-as-Child-Trafficking-Iara-de-Witte.pdf (2021.04.23.).
[49] Parliamentary Assembly of the Council of Europe, International adoption, Recommendation 1443 (2000), 26 January 2000.; Slot (2008), 11-24. o.; The Implementation and Operation of the 1993 Hague Intercountry Adoption Convention, Guide to Good Practice, Guide 2008/1. 164. o. Idézi: Iara de Witte: Illegal adobtion as child trafficking https://www.againstchildtrafficking.org/wp-content/uploads/Illegal-Adoption-as-Child-Trafficking-Iara-de-Witte.pdf (2021.04.23.).
[50] Szilvási (1997), 75-85. o.
[51] Slot (2008), 11-24. o. Idézi: Iara de Witte: Illegal adobtion as child trafficking https://www.againstchildtrafficking.org/wp-content/uploads/Illegal-Adoption-as-Child-Trafficking-Iara-de-Witte.pdf (2021.04.23.).
[52] Szilvási (1997), 75-85. o.
[53] Szilvási (1997), 75-85. o.
[54] Bogár Zsuzsa fordítása: A gyermekek jogai a hazai és a külföldi örökbefogadás esetén In: Család, Gyermek, Ifjúság, 2001/2. 10. o. Idézi: Kálmán Renáta: Ne hagyj árván! Avagy a külföldre történő örökbefogadás hazai gyakorlata http://www.epa.hu/02700/02769/00016/pdf/EPA02769_arsboni_2018_3_4_047-058.pdf (2022.02.22.).
[55] Szilvási (1997), 75-85. o.
[56] Katonáné Pehr Erika: Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest. 1999. 174. o. Idézi: Pethő Réka: Örökbefogadott vagy örök befogadott? Az örökbefogadási eljárás. Opuscula Iuvenum Excellentissima 2018/2. 43. o.
[57] United Nations: Illegal adoptions https://www.ohchr.org/EN/Issues/Children/Pages/Illegaladoptions.aspx (2021.04.22.).
[58] Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36 EU irányelve az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról.
[59] Slot (2008), 11-24. o. Idézi: Iara de Witte: Illegal adobtion as child trafficking https://www.againstchildtrafficking.org/wp-content/uploads/Illegal-Adoption-as-Child-Trafficking-Iara-de-Witte.pdf (2021.04.23.).
[60] Az internetes bűnözésről lásd bővebben: Nagy Zoltán András: Informatikai bűncselekmények. In: Magyar tudomány, 2001. XLVIII/8, 946-957. o., Nagy Zoltán András: A virtuális világból a valóságba, In: Hautzinger Zoltán - Gaál Gyula (szerk.): Tanulmányok Biztonsági Kockázatok - Rendészeti Válaszok című tudományos konferenciáról (XV. kötet), Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja, Pécs. 2014. 135-140. o.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD hallgató, PTE ÁJK.
Visszaugrás
