A 2006. évi V. törvény (a Ctv.) 10. § (1) bekezdése határozza meg, hogy a cégnyilvántartás a cégjegyzékből, valamint a cégjegyzéki adatok alátámasztására szolgáló, és a közérdekre, a forgalombiztonságra illetve a hitelezővédelmi érdekre tekintettel a cégbíróságra a nyilvános cégiratok közé benyújtani rendelt okiratokból (a cégiratokból) áll.
A Ctv. eddigi rendelkezései a modern cégnyilvántartás felállítása óta - több, mint egy évtizede - azt deklarálták, hogy a cégnyilvántartás minden eleme előterjesztésétől kezdve, a bejegyzés megtörténtétől függetlenül, korlátlanul nyilvános és bárki által megtekinthető.
Ez a cégnyilvánosság most egy erősen vitatható szabályozás folytán jelentősen beszűkült: a 2009. év végi jogalkotás (a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosításáról szóló 2009. évi CXXI. törvény, illetve az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény) révén rosszul felfogott személyiségvédelmi indokokból a cégjegyzékben szereplő természetes személyek (vezető tisztségviselők, könyvvizsgálók, felügyelőbizottsági tagok, felszámolók és végelszámolók, tagok) lakcímének megismerési lehetőségeit korlátozták.
A 2009. évi CXXI. törvény 12. § (1) bekezdésével 2009. december 11-től kezdődő hatállyal módosították ugyanis a Ctv. 10. § (2) bekezdését, kimondva, hogy a teljes körű cégnyilvánosság a 10. § új (4) bekezdésében írt adatokra, vagyis a cégjegyzékben szereplő természetes személyek lakhelyére nem vonatkozik. Ezek az adatok továbbra is bekerülnek a cégjegyzékbe, azonban nem lesznek bárki számára elérhetőek, azokat csak a közfeladatot ellátó szervek (például bíróság, ügyészség, nyomozóhatóság, közigazgatási szervek) közfeladataik ellátása érdekében ismerhetik meg.
Egyéb személyek - és ide tartozik mindenki más, aki céginformációt kér - csak törvényben biztosított jogaik gyakorlásához, vagy törvényes érdekeik védelmében, és kizárólag erre irányuló kérelem alapján ismerhetik meg a cégjegyzékbe bejegyzett lakóhelyet. Ennek hiányában az (5) bekezdés utolsó mondata szerint az ilyen jellegű cégadatot csak az érintett személy hozzájárulásával kaphatja meg, vagyis a kérdéses magánszemély hozzájáruló nyilatkozatát kell bemutatnia. Mindezek hiányában a céginformáció-kérő csak olyan céginformációt (cégbizonyítványt, cégmásolatot, cégkivonatot) kaphat, amelyen a cégjegyzékbe bejegyzett természetes személyek lakcíme nem szerepel.
A Ctv. 10. § (5)-(6) bekezdése szerint a céginformációs szolgálat a céginformációt kérő "egyéb személyek" (nem közfeladatot ellátó hatóságok) tekintetében az adatszolgáltatás tényét elektronikus rendszerében köteles visszakereshetően rögzíteni, hogy a célhoz kötött felhasználás ellenőrizhető legyen, és hogy kérésre az adatszolgáltatás időpontjáról és a kért adatokról öt évig tájékoztathassa az adatkéréssel érintett személyt. A szabálytalan céginformáció-kérés, illetve ennek alapján az adatfelhasználás jogkövetkezményeit az információt kérő viseli.
A cégbíróságon található papír alapú és elektronikus cégiratok tanulmányozására, illetve az ezekre vonatkozó céginformáció nyújtására is a fenti szabályok irányadóak a Ctv. 12. § (5) bekezdése értelmében.
A fenti szabályozás megalkotásakor a jogalkotó messze elrugaszkodott a realitásoktól, és az állítólagos adatvédelmi szempontok előtérbe helyezésével negligálta a piaci forgalom biztonságához és a hitelezővédelemhez fűződő igen nyomós érdekeket. A magánszemélyek lakcím-adatainak védelméhez kapcsolódó jogos magánérdeknek ugyanis álláspontom szerint háttérbe kell szorulnia akkor, ha a magánszemély - a civilszférából kilépve - a kereskedelmi forgalomban aktívan, profi vállalkozóként vagy ilyen vállalkozás prominens személyiségeként jelenik meg. Ezzel a vállalkozási, üzleti tevékenységgel egyúttal olyan helytállási kötelezettsége keletkezik (vagy keletkezhet), amely nem tűri, hogy lakcímének a nyilvános cégadatok közüli kizárásával a vásárlók, az üzleti partnerek, a fogyasztók számára igényeik érvényesítése terén nehézségeket támasszon.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
