Kutatásom az Egyesült Államok sportirányítási rendszerének sajátos felépítését és az állam sportban betöltött szerepét vizsgálja, hangsúlyozva a sport közjogi oldalának jelentőségét. Az elsődleges cél annak feltárása, hogy miként működik egy olyan sportirányítási struktúra, amely az európai rendszerhez képest meglehetősen decentralizált, piaci alapú logikára épül, ugyanakkor mégis kiterjedt jogszabályi és intézményi háttérrel rendelkezik. Igyekszem bemutatni, hogy egy magánjogi fokúszú, piaci elvekre támaszkodó sportjogi rendszerben is rendkívül nagy szerepet kap az állami szerepvállalás, legyen szó professzionális vagy amatőr rekreációs jellegű sportról.
My research examines the unique structure of the US sports governance system and the role of the state in sports, emphasizing the importance of the public law aspect of sports. The primary goal is to explore how such a sports management structure functions that is relatively decentralized compared to the European system and based on market logic, yet has an extensive legal and institutional background. I will attempt to show that even in a sports law system based on private law market principles, the state plays an extremely important role, whether in professional or amateur recreational sports.
Meine Forschung untersucht die spezifische Struktur des Sportmanagementsystems in den Vereinigten Staaten und die Rolle des Staates im Sport, wobei ich den Schwerpunkt auf die Bedeutung des Sports im öffentlichen Recht lege. Das vorrangige Ziel besteht darin, zu untersuchen, wie eine Sportverwaltungsstruktur funktioniert, die im Vergleich zum europäischen System relativ dezentralisiert ist, auf einer marktwirtschaftlichen Logik basiert und dennoch über einen umfangreichen rechtlichen und institutionellen Hintergrund verfügt. Ich versuche zu zeigen, dass auch in einem auf privatrechtlichen Marktprinzipien basierenden Sportrechtssystem die Rolle des Staates eine äußerst wichtige Rolle spielt, unabhängig davon, ob es sich um Profi- oder Amateursport handelt.
A sportkultúrák nemzetenként több szempontból is eltérhetnek, azonban az európai kontinensen többségében azonos elvek mentén működik a sportszervezés és az ehhez kapcsolódó igazgatási tevékenységek rendszere, ennek következtében érdemesnek tartok egy összehasonlítást egy eltérő sportkultúrával rendelkező nemzettel, az Egyesült Államokkal. Európában elsősorban centralizált sportigazgatásról beszélhetünk, ahol az állam közvetlenül részt vesz a sportirányításban és magára nézve feladatként is ismeri el a sportolásnak mint értéknek az elősegítését, akár a jogszabályi keret megalkotására, akár a finanszírozásban betöltött szerepére gondolunk. Az Egyesült Államokban ezzel szemben nagyfokú decentralizáltság van jelen a sportot illetően, amely köszönhető a jogi, gazdasági és kulturális különbségeknek egyaránt. Véleményem szerint érdemes vizsgálni a sportra vonatkozó jogszabályok jogforrási hierarchiában való megjelenését is. Az európai államok nagy része már alaptörvényi szinten értekezik a sportról, felismeri annak alkotmányos értékét és hatásait, így állami önkötelezésként megtalálható benne a sport és a rendszeres testedzés támogatása, mint kiemelt feladat. Példaként említhető hazánk, illetve Olaszország alaptörvénye. Az Egyesült Államok sportot érintő jogi szabályozása legmagasabb szinten a szövetségi törvényhozás keretében valósul meg, amely elsősorban olyan általános alapelvek rögzítésére irányul, amelyek meghatározzák az amatőr és versenysport működésének normatív kereteit. E körben kiemelendő az Amateur Sports Act of 1978, amely az amerikai sportjog egyik alapvető mérföldköve. A törvény egységes szabályozási struktúrát hozott létre az amatőr sportok és az olimpiai mozgalom irányítására, egyúttal olyan garanciális rendelkezéseket fogalmazott meg, amelyek a sportolók védelmét és az irányítási feladatok átláthatóságát hivatottak biztosítani. A szövetségi szabályozás másik meghatározó eleme a Title IX of the Education Amendments of 1972, amely az oktatási intézményekben részt vevő nők sportoláshoz való jogát védi, és a nemi alapú diszkrimináció tilalmának előírásával a sportban való részvétel esélyegyenlőségének egyik legfontosabb garanciáját teremti meg. E jogszabályok együttesen jól szemléltetik, hogy a szövetségi állam bár decentralizált sportirányítási környezetben működik, mégis meghatározó szerepet játszik a sport normatív alapjainak megteremtésében.
- 36/37 -
Ahhoz, hogy érdemben értekezhessünk a témáról, elengedhetetlen annak tisztázása, hogy mit is értünk sportigazgatás alatt. Az angol "sport governance" kifejezés az angolszász államokban nem feltétlenül egy hierarchikus államot mindenképpen magában foglaló fogalom, ugyanis elsősorban sportirányítást érthetünk alatta, amely természetesen a civil szférában is jelen van.[2] Henry és Lee sportmenedzsmenttel foglalkozó tanulmányában három alcsoportot különböztetett meg az említett meghatározáson belül, a szervezeti, a szisztematikus és a politikai irányítást. Lényegében ez a modell a sportirányítási rendszer különböző ágait azonosította a domináns célkitűzések, az elsődleges érdekelt felek szerepe és felelőssége, valamint a környezeti kontextusok tekintetében. Bár a szerzők munkája szűken az üzleti etika kérdéseire összpontosított, a megközelítés elméleti alapot nyújt a sportirányítási gyakorlat megértéséhez és az előbb említett fogalmi sokszínűséghez.[3] A sportigazgatás amerikai értelmezésben tehát az állam sporthoz való viszonyához képest egy jóval tágabb halmaz, de jelen tanulmány elsősorban az előbbi nézőpontból igyekszik bemutatni a vizsgált területet, amelyhez természetesen a politikai irányítás, vagyis az általunk klasszikusan értett sportigazgatás áll legközelebb. Henry és Lee szerint a politikai irányítás arra összpontosít, hogy a kormányok vagy a sportot irányító testületek miként "irányítják", nem pedig közvetlenül ellenőrzik a szervezetek viselkedését. A rendszerszintű és a politikai irányítás közötti egyik különbség a központi szervezet és a külső szereplők közötti kapcsolat jellegében rejlik, esetünkben ugyanis jóval több a vertikális interakció.
Az Egyesült Államok sportélete történelmileg leginkább a piaci logikák által meghatározott rendszerben fejlődött. Az állam közvetlen szerepvállalása a sportban jóval korlátozottabb, mint számos más országban, ahol külön sportminisztérium vagy központi sporthatóság működik. A sport szabályozása ugyanakkor az Egyesült Államokban is többszintű, megkülönböztethetünk szövetségi jogszabályokat, állami törvényeket, valamint az önkormányzatok szerepét. A szintek közötti különbségek azonban eltérnek az európai gyakorlattól: a későbbiekben látható lesz, hogy az önkormányzatok szerepvállalása sok tekintetben meghaladja az Európában megszokott mintát.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
