Az adóvégrehajtási eljárás néhány meghatározó elemének figyelemfelkeltő tulajdonsága miatt, a korábbi fejezetekhez kapcsolódás okán és az önkormányzati adóztatással összefüggő gondolatok komplexitásával összefüggésben is hangsúlyt érdemel.
Az adózás rendje (2003. évi XCII. törvény), az eddigi gyakorlatnak megfelelően, minden esztendőben megváltozott, 2016-tól az adózók minősítése témakörében olyan terminológiákat alkalmazott az állami adó- és vámhatóság eljárásai érintettségében, amely a korábbi cikkekben az ellenőrzésre kiválasztott adóalanyok körét is átminősítheti. A változás deklaráltan tehát kizárólag az említett hivatal számára kötelező, de számos hasznos, racionális, revizori kapacitást kihasználó, adómorál javítását megcélzó, objektív, rendelkezésre álló adatokra támaszkodó képessége miatt az önkormányzati adóhatóságok számára is lehetőséget nyújt a tematika bevezetésére. Mindez önkormányzati rendelet elfogadásával válik törvényessé, tehát a feladat bevezetése képviselő-testületi döntés alapján hajtható végre.
A feladat előkészítése jelentős többletmunkát igényel, nem mellőzhető a megyei szintű Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) való együttműködés a naprakészség és az adatok kölcsönös rendelkezésre bocsátása érdekében egyaránt. Az adóalanyokat az önkormányzat adattárából kell minősíteni, az adatoknak objektíveknek kell lenniük, az önkormányzati adóhatóságnak nem lehet mérlegelési jogköre a kiválasztási szakaszban. A törvény szándékát le lehet bontani helyi adóhatósági hatáskörre, megvalósítható a jó és a rossz adózó megkülönböztetése, így a támogatások nagyobb körben történő biztosítása az arra érdemes érintetteknek, illetve szigorúbb fellépés a régóta problémás, kötelezettségeit nem teljesítő adóalanyok csoportjával szemben.
Az érintett adóalanyi kör a regisztrált összes helyi adóalany, ám ebben az adathalmazban először az iparűzési adóztatásra bejelentkezettek szolgálják, biztosítják a kiválasztási program alapját, mert létszámuk és meghatározó bevételi szerepük miatt kiemelt szemléletet indokolnak.
A megkülönböztetés törvényi feltételei kitűnő irányt mutatnak az önkormányzati adóhatóságoknak az előterjesztések elkészítésére, néhány gondolat és talán javaslat is az alábbiakban segítséget kíván nyújtani:
1. Megbízható adózó, aki legalább 3 éve folyamatosan működik és az adókötelezettségének maradéktalanul eleget tett; adóellenőrzés terhére adókülönbözetet, adóhiányt, adóbírságot, mulasztási bírságot nem állapított meg; végrehajtási eljárásban, csőd-, felszámolási eljárásban nem érintett; nem állt és nem áll a 24/A. § (1) bek. c) pontja szerinti adófelfüggesztés hatálya alatt, nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt, nincs jelentős összegű adótartozása (ennek %-át az önkormányzat állapítja meg). Amennyiben mindezen feltételeknek az adóalany megfelel, számára alacsonyabb mulasztási bírság, bizonyos feltételek fennállása esetén alacsonyabb adóbírság állapítható meg (önkormányzat döntése). Itt kell megemlíteni azokat az alkalmazható kedvezményeket, amelyben a megbízható alany részesül, például: adóellenőrzési határidő max. 180 nap, mulasztási bírság helyett preventív felhívást kap, az abban megfogalmazottak elmulasztása bírság kiszabással jár; automatikus részletfizetés illeti meg (hátralék összegét az önkormányzat határozza meg), ennek elmulasztása azonnal fizetési kötelezettséget von maga után.
2. Kockázatos adózónak minősül, aki a fentiekben felsorolt feltételek egyikének sem felel meg, kivétel a felszámolásban, végelszámolásban, illetve kényszertörlési eljárásban érintettek köre, mert ezekben az esetekben a felsorolt eljárás végén lehet a besorolást elvégezni. A potenciálisan érintettek meghatározásánál tudni kell, hogy egyetlen feltétel elegendő ahhoz, hogy a kockázatos kategóriába kerüljenek, amely feltételekből kiemelendő, hogy: az adóalany szerepel a jelentős összegű adóhiánnyal rendelkezők közzétételi listáján, a nagy összegű adóhátralékkal bírók listáján, feltüntetett a be nem jelentett alkalmazottak csoportjában, vagy az adóalany ellen az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárási intézkedést tett. Az időpontszámítás kiinduló napja természetesen 2016. január 1-je, tehát a rendelet hatálybalépésének időpontja. Az említettek csoportjába tartozók számára negatív következményt jelentenek a következők: az adóellenőrzési határidő 60 nappal hosszabb lesz, a késedelmi pótlék megállapítása kedvezményt nem élvezhetik, az adókülönbözet és adóhiány után felszámítható bírság 50%-ban, a mulasztási bírság felső határa a kiszabható bírság 150%-ában állapítható meg. A minősítési eljárás a negyedév végén rendelkezésre álló adatok alapján kezdődik, ha a korábbi besoroláshoz képest változás következik be, erről az adóhatóság elektronikusan vagy egyéb úton küld értesítést. Sajátos helyzet áll elő jogutódlás esetén, mert a jogutód viszi magával a valamennyi jogelődre megfogalmazottakat, a megbízható és kockázatos kategóriában egyaránt. A jogorvoslati lehetőség a minősítéstől, illetve annak elmaradásától számított hat hónapon belüli lehetőség, amelyről az adóhatóság elektronikusan vagy írásban határozattal értesít.
A fentiekben röviden ismertetett jogszabályváltozás és annak gyakorlata témakörében felsorolt gondolatok megfontolásra
- 14/15 -
érdemes eszközök lehetnek azon önkormányzati adóhatóságok számára, ahol az adóellenőrzés és adóvégrehajtás intézménye jól működik, a megfelelő tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre állnak, de a kapacitások kedvezőbb kihasználása érdekében a fejlődés iránti igény nem állt meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
