Hozzászólás Dr. Novák István: "A polgári peres eljárás percselekményei - tágabb szemléletben" c. cikkéhez
A fent hivatkozott cikk I. II. fejezetében rögzítettek jól érzékeltetik az igazságszolgáltatás döntnökének, a bírónak, majd a polgári peres eljárás során meghatározó főszereplőjének (esetleg szereplőinek) - azaz a keresetet indító felperesnek, illetve az azt vitató alperesnek és az esetenként közreműködő beavatkozónak - a perbeli szerepét és ezen belül a percselekmény szereplőinek - gyakran "pillanatról-pillanatra változó" - szemléletbeli sajátosságát.
A cikkben emellett megemlítésre kerül a perben "tágabb" értelemben peralanynak tekintve megjelenő tanú, szemletárgy birtokosa, megkeresett hatóság mellett a szakértő is, akiknek a ténykedése (a cikk írója szerint) pozitív, ha "a bíróság akaratnyilvánításának ... eleget tesznek", viszont negatív, ha "az említett peralanyok bármelyike nem »paríroz«, tehát nem a bíróság által indukált percselekményt valósítja meg" .
A cikkben szerepel még a (polgári peres eljárás során ritkán fellépő) ügyész, viszont az annál gyakrabban megjelenő ügyvéd perbeli "közreműködése" - talán, mert a cikkben az azonos érdekeltsége miatt a peralanyok közvetlen résztvevőjének nem tekinthető (bár eljárásbeli szereplése ugyancsak jelentős) - egyáltalán nincs megemlítve. Vitathatatlan, hogy a cikkben említett minőségi osztályozás szerint tágabb szemléletben ide sorolt jogalanyok részéről előfordulhat, hogy "a törvényben megjelölt invokatív mozgások nyomán kerülhetnek eljárásjogi helyzetbe" 1, de ezek közül a bíróság részéről kirendelt (segítségül hívott?) szakértő részéről gyakori, hogy - a feladata ellátása érdekében (az eljárási törvényekben is biztosított jogosultságai alapján) - kénytelen akár a kirendelő bíróság, vagy a felek felé jelezni, ha a vizsgálatához egyes feltételek nincsenek biztosítva.
A perek egy jelentős részében ugyanis - sokszor a tények megállapítása, feltárása helyett - a jogkérdések kerülnek túlsúlyba, mely során az eljáró bíró (szakmai ismeretei miatt is) elsődlegesen a peres féllel, vagy ügyvédjével azt kívánja perjogilag is tisztázni. A cikkben említett "egyéb alanyai" viszont gyakran csak a bíróság részéről feltett (néha valamelyik fél jogi képviselője részéről szinte "irányított") kérdések alapján válaszolhatnak. Az, hogy egy érdekelt fél perbeli cselekvését, vagy nem-cselekvését, a saját szempontjából pozitívnak, vagy negatívnak lehet-e tekinteni, nyilvánvaló függ az általa előterjesztett bizonyítékkal kapcsolatosan részéről (vagy jogi képviselője részéről) elképzelése szerint elérhető "eredménytől".
Mint a cikkben is említésre kerül, ha a "szakértő vallomásával, szakvéleményével a felek egyikének-másikának bármiféle érdekét kívánja előmozdítani. Ez már nem eljárásjog, hanem etikai, fegyelmi, esetleg büntetőjogi következményekkel járhat". Ezért nem valószínű, hogy egy - e tevékenységében hivatásszerűen eljáró, gyakorlott - szakértő részéről a pártosság fennállna. Nem vitatható, hogy előfordulhat egy szakértő részéről is, hogy - "céltudatosan, illetve céltudat nélkül" (pl. tévedés miatt, vagy hiányos adatok alapján) -valamely fél érdeke szerint ad véleményt, de éppen már a perbeli első döntést megelőzően is a megküldött szakvélemény véleményezése során, majd a többszintű bírósági eljárás alapján előterjesztett fellebbezéskor ez a hiba remélhetően korrigálható, mint ahogy a szakértővel szemben is az ilyen cselekmény esetében (ha az ugyancsak bebizonyítható) alkalmazható eljárás.
De a legjellemzőbb az, hogy a perben a - szakértői vizsgálathoz elengedhetetlen tények és annak bizonyítékai hiányoznak. Ez esetben viszont hiányos, elő nem terjesztett peranyag miatt a bíróság is csak korlátozottan tudja "a törvény keretei között" jogát gyakorolni. Annak eldöntése, hogy egy hiányosan előterjesztett percselekménynél az eljáró bíróság - a rendelkezésre álló tények és bizonyítékok hiánya miatt - miért (nem gyakorolja) a jogát annak ismeretében, vagy azt mikor, milyen módon ismerhetné fel, esetleg éppen a Pp. jogi szabályainak ugyancsak félreérthető szabályai alapján céltudatosan, vagy céltudat nélküli? szakértő közreműködésével ez egy másfajta eszmefuttatás témája lehetne. (A fenti cikk első részének ismertetésénél ennek a lehetősége fel sem vetődik.)
A hivatkozott cikk III. fejezetében a bevezető fejtegetés után nagyon jól érzékelteti azokat a problémákat, mely a polgári pereljáráson belüli mozgások és "nemcselekvések" miatt a perben csak "epizodistának" tekintett szakértőnek a mozgási lehetőségét erősen behatárolja. Ha egy eljárásban "a per ura" a felperes és sokszor (a hiányosan előterjesztett tényállás miatt) sem a bíróság, sem az alperes nem tudja egyértelműen megítélni azt, hogy "a per sorsát: a érdemi elbírálását a »fő- és mellékszereplők« tartják a kezükben, ám a valóság a konkrét perbeli történést egyáltalán nem igazolja." A tényeket vizsgálva - főleg, ha annak megállapításához nem elegendőek a periratban előterjeszthető dokumentumok, hanem helyszíni szemle, esetleg technikai eszközöket is igénylő részletesebb vizsgálat is szükséges - gyakran csak (a perben előterjesztett iratokra és a hivatkozott bizonyítékokra alapozott előkészítő munkát követő vizsgálat tapasztalatainak felhasználásával) lehet szakértői véleményt ismertetni. Ennek lefolytatását is sok eljárásjogi szabály rögzíti, de még több esetben megállapítható az, hogy az arra vonatkozó előírásokat vagy az eljáró bíróságok sem tartják be, vagy a tények tisztázásához nem elégségesek így a polgári peres eljárások során szükséges "mozgásokban a cselekvések mellett a nem-cselekvések eljárásjogi adottságai is minduntalan szerephez jutnak." A cikk szerint "a felek, illetve más perbeli személyek mozgása a per egész során a bíróság értékítéletének ellenőrzése alatt állnak." 2
A fentebb vizsgált cikk szerzője egy korábbi cikkében említi a "percselekmény-tan" "fogalmi tényezői" között, hogy a mozgásjelenségeket "adott esetben évekre is kiterjedő időszakok választják el egymástól. A történésnélküliség viszont akkor áll be, ha az adott perben nincs többé törvényes mód arra, hogy akár a felek, akár a bíróság a perre kihatólag bármiféle hatályos percselekményt végezhessen." 3a E cikkben szerepel az a megállapítás is, hogy "vannak hibátlan, hibás, de kijavítható, valamint kijavíthatatlan percselekmények" is.3b
Már a vizsgált cikk egyes fejezeteinek ismertetésénél is kitértem a bíróság részéről kirendelt (és a szakértői vizsgálat sajátosságait, valamint mozgási lehetőségeit érintő) néhány rövidebb észrevételre. Az, hogy az "abszolút származékos" szereplése miatt a szakértő "származékos percselekményt a perben nem végezhet" nagyon kérdéses. Ha ez alatt (a cikk szövegezése alapján) a per főszereplőit értjük, akkor a keresetlevél érdemi kezdeményezése szempontjából igaz, viszont a Pp. 181. § (1) bekezdése szerint a szakértő, "egyéb bizonyítást is indítványozhat, amennyiben feladatának teljesítésére szükséges", hisz gyakran a (perben is utalt, de nem csatolt) kiegészítő információk hiánya miatt a szakértői feladatának sem tudna eleget tenni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
