2022 októberében az Állatorvosi Egyetem "A kutyakiképzés és a szolgálati kutyatartás állatvédelmi vonatkozásai, állatvédelem a bűnmegelőzés szolgálatában" elnevezésű rendezvényén a 2022. január 1-jén hatályba lépett, a kóbor állat befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 785/2021. (XII. 27.) Korm. rendeletet, ismertebb nevén az úgynevezett "kóbor állat-rendeletet" (a továbbiakban: rendelet) mutattam be.
Ezen esszé az előadás megszövegezett formája.
Az előadásra a paragrafusok monoton citálásán túl elkészítettem a rendelet SWOT elemzését, úgy, hogy a rendeletet részekre osztottam, s így vizsgáltam az egyes részletek belső tényezőit - ezekre van ráhatásunk, ide tartoznak az erősségek (S) és a gyengeségek (W), valamint külső tényezőit - ezekre nincs közvetlen ráhatásunk, ilyenek a lehetőségek (O) és a veszélyek (T).
Az előadást a teljes rendelet SWOT analízisével zártam.
Az előadást - s ezzel a rendelet elemzését - az alábbi címekre tagoltam:
1. A rendelet pontosítja az egyes állatvédelmi jogi fogalmakat;
2. A rendelet részletesen meghatározza az önkormányzat, a jegyző eljárását a kóbor állatok befogásával kapcsolatosan;
3. A rendelet részletesen szabályozza az ebrendész eljárását a kóbor állatok befogásával és elhelyezésével kapcsolatosan;
4. A rendelet részletesen szabályozza az ebrendészeti telepek létesítését, bejelentését, működését, működésének hatósági ellenőrzését, nyitottabbá és átláthatóbbá teszi a működésüket, szigorítja nyilvántartási kötelezettségeiket;
5. A rendelet szabályozza az állatok leadását a telepre, a hatósági eljárás eredményeképpen bekerülő kutyák sorsát, és a telepről történő örökbefogadást;
6. A rendelet részletes szabályozást hoz az ebek kikötésével kapcsolatosan;
7. A rendelet maximalizálja lóféle esetében az istállón kívüli kikötés időtartamát.
1. A rendelet pontosítja az egyes állatvédelmi jogi fogalmakat,[1]
mint például a kóbor állat fogalmát: "a háziasított állatfajok közül a házi kutya (Canis lupus familiaris) és a házi macska (Felis silvestris catus) olyan egyede, amely állattartó felügyelete nélkül, tartási helyétől eltérő területen tartózkodik".
A fogalmak kidolgozásának nem volt jogszabályi előzménye, a jogalkalmazó gyakorlatán múlt, hogy kóbor állatnak sorolja-e be például a chippel ellátott, de közterületen kóborló kutyát, vagy csak azt a kutyát nevezte kóbornak, amelynek tulajdonosa egyáltalán nem volt megállapítható.
Strengths - erősségek:
Megszűntek a fogalmak körüli jogalkalmazói bizonytalanságok.
Weaknesses - gyengeségek:
Bár egyre inkább felmerül a macskák zárt ingatlanon való tartásának igénye, még mindig elterjedt a kinti tartás gyakorlata, ugyanakkor a jogszabály továbbra sem írja elő a macskák kötelező chippelését. Figyelemmel ezen körülményekre, aggályos volt a chip nélküli macskák kóbor állattá történő minősítése.
Opportunities - lehetőségek:
A fogalmak tisztázása nagy előrelépés az országosan egységes gyakorlat kialakítása felé.
Threats - veszélyek:
Szintén a macskák kóbor állatok közé sorolásában látunk veszélyt, annak veszélyét, hogy az önkormányzat az egyébként gazdás állatok elvitetése iránt jogszerűen intézkedhet. A kinti macskatartás főként az idősebb generáció sajátja, a társadalmat pedig erősen megosztja a macskák zárt, illetve "kijárós" tartásának kérdése.
Álláspontom szerint időszerű a macskák chippel történő ellátásának jogszabályba vétele. Így a befogott macskák hazakerülhetnek, és kizárólag a chip nélküli macskák jutnak el az ebrendészetre.
2. A rendelet részletesen meghatározza az önkormányzat, a jegyző eljárását a kóbor állatok befogása során.[2]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
