A rendszerváltás előtt a képmással kapcsolatos viszszaélésekről csak ritkán hallhattunk. Ilyen eset fordult elő 1989-ben, amikor is a Rákóczi térről és az ott tevékenykedő prostituáltakról rejtett kamerával filmet készítettek "A lányok a térről" címmel. A prostituáltakról szóló film úgy mutatta be az egyik járókelőt - aki később személyiségi jogai védelmében pert indított -, mint olyan személyt, aki prostituáltként egy férfival tárgyal.1, 2, 3
A rendszerváltás után a képmással kapcsolatos visszaélések megsokasodtak, különösen a különböző meztelen és félmeztelen ábrázolások, élő- vagy halott személyek, szenzációvadász megközelítései különös mértékben elterjedt, továbbá politikusok fotóinak visszaélésszerű közlése.4
Egészében véve a képmással kapcsolatos ügyek nemcsak mennyiségi növekedésükben, hanem hatásukban is lényegesen erősebben érezhetők.
A képmás az ember külső megjelenésének valamilyen -tárgyi - eszközzel való észlelése, rögzítése és után-képzése, többszörözés, azaz ábrázolása.5 Képmás lehet rajz, karikatúra, montázs, vázlat, festmény, szobor, fénykép, grafika, viaszfigura a panoptikumban, fénymásolat, videofelvétel, film- és televíziós megjelenítés és más modern képi megformálás (interneten, mobiltelefonon történő megjelenítés), vagy bármilyen más digitális ábrázolás.6
A képmáson azonban semmiképpen sem lehet kizárólag az emberi arcot érteni. A képmás mindenképpen tágabb értelmezést kíván, hozzátartozik az ember egész testének, fürdőruhás vagy éppen meztelen ábrázolásának, valamint közvetlen környezetének, tevékenységének ábrázolása.
A képmás az emberi személyiség igen fontos része. A képmás az emberi személyiség megkülönböztetésének az eszköze, az ember, mint személyiség megjelenése a külső világban, az egyén megkülönböztetésének és azonosításának nélkülözhetetlen eszköze. 7
Az ember külső megjelenése azonban valójában nem az ember közvetlen testi valóságát, hanem annak tükröződését mások, a szűkebb, vagy tágabb környezet tagjainak a tudatában, azaz az ember mint személyiség társadalmi megnyilvánulását jelenti. Az ember külső megjelenése a személy számára a külső világban érvényesül és közvetlen kifejezi a személyiség belső sajátosságait: az ember jellemét, értelmi és érzelmi világát, indulatait, valamint a személy társadalmi szerepét. A képmás ezáltal az egyed megkülönböztetésének és azonosításának nélkülözhetetlen eszköze és feltétele, a személyiség megvalósítását szolgálja.8
- beleegyezés [Ptk. 75. § (3) bek.]
A beleegyezés lehet hallgatólagos, pl. egy a sajtókonferencián felszólaló személy esetén
- tömegfelvétel készítése9
- bírósági tárgyaláson felvétel készítése10
- eltűnt személy képmása [Ptk. 80. § (3) bek.]
- képmás közzététele súlyos bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt álló személyről [Ptk. 80. § (3) bek.]
nyilvános közszereplők [Ptk. 80. § (2) bek.]
A közszereplő fogalmát semmilyen jogszabály sem határozza meg, ebben a vonatkozásban a jogalkalmazói és jogtudományi értelmezésre támaszkodhatunk.
A közszereplő fogalmának értelmezését a közszereplő képmása és hangfelvétele engedély nélküli nyilvánosságra hozatalának lehetősége tette szükségessé.11
Valamely nyilvános eseményen, rendezvényen, nyilvános összejövetelen, gyűlésen aktív szerepet vállaló személy kétségkívül közszereplőnek tekinthető képmása, hangfelvétele, tehát engedély nélkül nyilvánosságra hozható.12
A nyilvános közszereplés passzív résztvevői, nyilvános helyen jelenlévők közszereplőként való elismerése vonatkozásában a szakirodalomban is és a jogalkalmazásban is eltérő nézetekkel találkozhatunk. Van olyan nézet is, amely szerint a rendezvényeken pusztán jelenlevő személyek már közszereplőnek tekinthetők.13
A nyilvános közszereplés közönsége azonban semmiképpen sem számít közszereplőnek. Az ilyen felvételekhez engedély ugyan nem kell, de annak készítője nem jogosult arra, hogy a tömeget alkotó egyedeket képük felnagyításával egyénileg kiemeljen és bemutasson. 14 A tömegfelvétel közzététele általában megengedett.
A képmás nyilvánosságra hozatalának tilalma nem vonatkozik a nyilvános eseményekről és rendezvényekről, táj- és utcarészletekről készült felvételekre. Amikor tehát az ábrázolás módja már nem egyéni, amikor a felvétel összhatásában örökíti meg a nyilvánosság előtt lezajló eseményeket nem szükséges hozzájárulás a felvételhez. A nyilvánosságra hozatalhoz viszont a felvételen ábrázolt személy hozzájárulására van szükség ha - az összes körülményre tekintettel - megállapítható a felvétel jellege, egyedisége, egyedi képmás.15
Ennek ellentmondani látszik az, hogy a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban hozott ítéletében közszereplőnek minősítette a Horthy temetésen díszmagyarban megjelenő férfit és úgy találta, hogy nincs szüksége engedélyre képmásának nyilvánosságra hozatalához. A bíróság indokolása szerint a nyilvános közszereplést nem a temetőben való megjelenés, hanem a korábbi történelmi időszakot idéző öltözék - a díszmagyar - viselete alapozta meg.16
A díszmagyarban megjelenő férfi javára mégis 120 000 forint nem vagyoni kártérítést ítéltek meg. Az eset elvi jelentősége miatt bekerült a Bírósági Határozatok hivatalos gyűjteményébe az alábbi tömörítéssel: személyhez fűződő jogot sérthet a közszereplést vállaló személy képmásának nyilvánosságra hozatalának módja.17
Azzal azonban teljesen egyet lehet érteni, hogy önmagában az a tény, hogy valaki nyilvános helyen megjelenik, az utcán sétál, fürdőhelyen pihen, vagy éppen megnéz egy filmet, színi előadást, tárlatot, sportmérkőzést, ezzel még nem vállalt semmi esetre sem közszereplést.18
A közszereplés azonban semmiképpen sem értelmezhető teljes egészében nyilvános szereplésnek a Ptk. 80. § (2) bekezdése szerint. Eszerint nem lenne közszereplő sem a nyilvánosan fel nem lépő közalkalmazott, sem köztisztviselő, sem állami hivatalnok, sem kormányhivatal vezető, sem egy miniszter, vagy éppen az újságíró.
A közszereplők körét mindenképpen ki kell egészíteni azok körével, akik valamilyen, az egész társadalomra ható közéleti tevékenységet végeznek vagy döntéseket hoznak - többek között - közigazgatási határozatokat hoznak, intézkednek, vagy a társadalomra jelentős befolyást gyakorló publicisztikai tevékenységet folytatnak, közigazgatási ágazatokat, kormányhivatalokat vezetnek. Azokat is ide kell sorolni, akik rendezvényeken nem lépnek fel, illetve nem nyilatkoznak a médiumoknak, de tevékenységük közéleti vonatkozású. Törő Károly szerint, aki valamilyen közéleti jellegű nyilvános tevékenységet végez, kilép a magánélet köréből.19
A közszereplés ilyen kiterjesztő jellegű értelmezése szerint a nyilvánosan nem fellépő közszereplők képmása is engedély nélkül közölhető.
Közszereplésnek tekinthető minden olyan megnyilvánulás, amely befolyásolja szűkebb vagy tágabb értelemben a társadalom életét, a helyi vagy országos viszonyok kialakulását. Ez azért értelmezhető így, mert a társadalom tagjai igénylik, hogy e személyeket megismerjék, ezért a közszereplés a közéleti szereplők tevékenysége elválaszthatatlan a nyilvánosságtól.20
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
