Az elmúlt évek során számos szakmai rendezvényen és több egymást követő kormányzati ciklus hivatalos fórumán, jogalkotási ütemterveiben találhatók meg egy korszerű, eurokonform új Csődtörvény megalkotását célzó törekvések.
Magyarország EU csatlakozását célzó nemzetközi jogharmonizációs szakmai tanácskozást rendezett (1998. február 26-28.) a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete (FOE) a Pénzügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával, továbbá a Nemzetközi Csődszakértők Európai Szervezetének (INSOL EUROPE) elnökének, a Német Szövetségi Felszámolói Kamara, valamint az osztrák és francia csődjogi szakértők igen értékes közreműködésével.
"A fizetésképtelenségi jog, a válságmenedzselés és a reorganizáció elméletének és gyakorlati tapasztalatainak összegzése az EU országaiban" címmel a FOE megjelentette és a szakma részére közreadta a konferencián elhangzott és a külföldiek által hozott, hazájuk csődjogi reformjait tartalmazó összeállításokat.
Közép-Kelet Európai fizetésképtelenségi jogi szakmai konferenciát rendezett a FOE (1999. április 16-18.) Ausztria, Csehország, Lengyelország, Németország, Románia és Szlovákia szakértőinek részvételével. A hazai és nemzetközi tapasztalatokra alapozottan, mintegy kétéves jogalkotási és törvény-előkészítési munkálatokat igénylően, a Pénzügyminisztérium a hazai szakértőkkel együttműködésben 2001. évre ígérte a tanácskozáson elhangzott előadásában az akkori igazságügyi miniszter egy az EU joggyakorlatának és a megváltozott hazai gazdasági és társadalmi viszonyoknak megfelelő új Csődtörvény megalkotását.
A következő kormány 2002. évben elfogadott Kormányprogramja szerint "2004-re pedig kidolgozhatók a fizetésképtelenségre vonatkozó eurokonform új Csődtörvény" jogszabályai is. Az új Cstv. konkrét időpontú megalkotási ígérete mellett a Kormány, azzal szoros összefüggésben lévő jogterület harmonizációját is tervezte, a magyar gazdasági és civilisztikai jogrendszer koherenciáját kívánta a programja révén megteremteni.
A Kormány az 1128/2003. (XII. 7.) számú határozatával a vállalatok és gazdálkodó szervezetek fizetésképtelenségi törvényének előkészítésével bízta meg a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezető minisztert, valamint a MeH közpénzügyi államtitkárát. A közpénzügyi államtitkár vezetésével kodifikációs bizottság alakult, amelynek munkájában az érintett minisztériumokon (PM, IM, FMM, KÜM, BM, GKM, KVM, FVM) túl részt vettek az igazságszolgáltatási és szakmai szervezetek képviselői, szakértői is (Legfelsőbb Bíróság, Ítélőtáblák, Fővárosi Bíróság, Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Legfőbb Ügyészség, Bankszövetség, Ügyvédi Kamara, APEH stb.). A kodifikációs bizottság üléseinek szakmai előkészítését egy hetente ülésező általános munkacsoport végezte, az egyes részterületek feldolgozásának érdekében pedig még további 13 szakértői munkacsoport szerveződött és a tematikában elhatározott elemzések, tanulmányok, javaslatok sokaságát készítették el.
A Kormányprogramban a 2004. évre tervezett, a vonatkozó Kormányhatározatban pedig 2005. évi elfogadásra ütemezett új Csődtörvény jogalkotási munkálatai azonban a 2004. év végi kormányátalakítással együtt átmenetileg megtorpantak, jelentős mértékben eltolódtak.
Az új Kormány megalakulását követően a MeH közpénzügyi államtitkársága megszűnt és az új Csődtörvény előkészítése, jogalkotási kodifikációs munkálatai az (akkor még csak) Igazságügyi Minisztérium feladatkörébe került. Az ezt követő, a szakértők által indokolatlannak tartott, hosszas szakmai viták és egyeztetések miatt sem a Kormányprogramban megjelölt, sem a vonatkozó Kormányhatározatban ütemezett új Cstv. megalkotása a vonatkozó határidőkre nem történt meg.
A gazdasági társasági és a Cégtörvény átfogó reformja mellett a 2006. évi VI. sz. törvény csupán az 1991. évi Cstv.-nek egy újabb módosítását jelentette. Az előterjesztők szerint fokozatosan, több lépcsős megoldással kívánják megvalósítani a jogterület korszerűsítését, magyarázatuk szerint a szükséges változtatásokhoz kívántak biztosítani még a továbbiakban néhány évig átmeneti "felkészülési időt". A jogalkalmazók és a tevékenységi körben érdekeltek, érintettek szerint pedig a jelenleg hatályos Cstv. teljességében követhetetlen, áttekinthetetlen, jogharmonizációs feszültségekkel és koherencia hiányosságokkal telített.
A Kormány az 1094/2005. (IX. 19.) számú határozatában ugyan közzétette az új Csődtörvényhez elfogadott téziseket, annak tervezetének kidolgozási határidejét azonban még későbbre, 2006. szeptemberére halasztották.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
