Az Európai Unió jogalkotását már régóta foglalkoztatta egy olyan transznacionális részvénytársaság létrehozásának gondolata, amelynek célja a határokon átnyúló együttműködés fejlesztése, könnyebbé tétele.
Bár az európai részvénytársaság létrehozására irányuló célkitűzések régóta világosak voltak, mégis több mint 30 évre volt szükség ahhoz, hogy létrejöjjön az Európai Részvénytársaság statútumáról szóló Rendelet (a továbbiakban: Rendelet) és az ezzel közvetlenül összefüggő Irányelv az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítéséről (a továbbiakban: Irányelv).
Az első tervezet 1966-ban készült el, ez szolgált alapul a Bizottság első javaslatának, amelyet 1970-ben bocsátottak ki. 1972-ben a Gazdasági és Szociális Bizottság kedvező véleményt alakított ki a javaslatról, a Parlament a javaslatot néhány módosítással szintén támogatta. 1975-ben a Bizottság benyújtotta a Tanácshoz a módosított változatot. A Tanács egy eseti bizottságot jelölt ki a javaslat megtárgyalásához, de nem sikerült megegyezésre jutni az adózási rendelkezések, a társaság vezetésére vonatkozó kétszintű rendszer és a dolgozók képviselete kérdésében, így a Tanács megszüntette a tárgyalásokat.
1988-ban a Bizottság elhatározta, hogy folytatni kell a tárgyalásokat a Tanáccsal az európai részvénytársaság statútuma tekintetében. Az 1989-ben született javaslat, a korábbi változathoz képest (amely kötelező kétszintű rendszert és munkavállalói képviseletet írt elő), kétszintű és egyszintű rendszerről is rendelkezik, a munkavállalók képviseletét pedig külön irányelvben szabályozza, amely az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítése. Hogy mi okból kezelték külön a munkavállalói részvételt, ezt az indokolta, hogy a közösségi jogalkotás továbbra is biztosítani kívánta a tagállamok számára a dolgozói részvételre vonatkozó modellek közötti választást.
Miután a Parlament és a Gazdasági és Szociális Bizottság megfogalmazta álláspontját, a Bizottság 1991. májusában módosított javaslatot adott ki. Az 1989. évi javaslat és módosított verziója egyszerűbben foglalkozik a "munkavállalók részvételével", a Jacques Delors által választott formula szerint "nincs európai részvénytársaság bizonyos munkavállalói részvétel nélkül, értve ezalatt a munkavállalók rendszeres tájékoztatását és meghatározott esetekben konzultáció lehetőségét bizonyos döntések meghozatalakor."
1995 novemberében a Bizottság közleményt küldött a Tanácsnak, amely különböző lehetőségeket tartalmaz a munkavállalók részvétele vonatkozásában, többek között az SE irányításában való részvétel tekintetében. A tervezet elfogadására megnőtt az esély az 1997-ben közzétett Davignon csoport által kidolgozott ún. Davignon-jelentés után, de a Miniszterek Tanácsa nem oldotta meg a dolgozói részvétel kérdését. Végleges megegyezésre csupán a Nizzai csúcstalálkozón sikerült eljutni 2000. december 8-án.
A Rendeletet és az Irányelvet 2001. október 8-án fogadták el. A Rendelet 2004. október 8-án lép hatályba, az Irányelvet eddig az időpontig kell a tagállamoknak implementálni.
A rendeleti szabályozás közvetlenül alkalmazandó, természeténél fogva a tagállamok számára minden további jogalkotás nélkül kötelező. További kritérium, hogy a rendelet szabályaival ellentétes, de azzal megegyező szabályozás is tiltott a tagállamok részére, a tagállam a rendelet tárgykörében szabályozást csak akkor alakíthat ki, ha erre a rendelet felhatalmazást vagy lehetőséget ad.
A rendelettel ellentétben az irányelveknek csak a célja kötelező, a cél eléréséhez szükséges eszközök megválasztása viszont a tagállam jogalkotójának kezében van. Az irányelv e sajátossága folytán válik a jogharmonizáció legfontosabb eszközévé.
Az európai részvénytársaság tekintetében mindkét jogforrással találkozunk, ezek egymáshoz való viszonya a következő:
A Rendelet és az Irányelv közötti kapcsolatot a Rendelet preambulumának 19. bekezdése rögzíti, e szerint az európai részvénytársaságban való munkavállalói részvétel szabályait az Irányelv határozza meg, és azon rendelkezések a Rendelet elválaszthatatlan kiegészítését képezik, és együttesen alkalmazandók. A Rendelet 22. bekezdése pedig lefekteti, hogy a Rendelet hatályba lépését el kell halasztani, hogy valamennyi tagállam beépíthesse saját jogrendjébe az Irányelv rendelkezéseit, és előzetesen meg tudja teremteni a területén székhellyel rendelkező SE-k alapításához és működéséhez szükséges feltételeket annak érdekében, hogy a Rendeletet és az Irányelvet együttesen lehessen alkalmazni.
A Rendelet célja, hogy egységes jogi szabályozási keretet teremtsen, amelyen belül a különböző tagállamokban bejegyzett gazdasági társaságok közösségi szinten képesek megtervezni és végrehajtani üzleti vállalkozásuk átszervezését. A közösség szociális célkitűzéseinek támogatása érdekében különleges rendelkezéseket kell megállapítani, különösen a munkavállalói részvétel területén, amelynek célja annak biztosítása, hogy az SE létrehozása ne vonhassa maga után az SE létrehozásában résztvevő gazdasági társaságokon belül már meglévő munkavállalói részvétel gyakorlatának megszűnését vagy háttérbe szorulását. Ezt a célkitűzést az e téren elfogadott és a rendelet rendelkezéseit kiegészítő szabályrendszer létrehozásával kell elérni.
Mielőtt áttérnék az Irányelv elemzésére, indokolt a Rendelet szabályozásának felépítését is megismerni, hiszen ez meghatározza a munkavállalók részvételére vonatkozó normarendszert is.
A Rendelet 9. cikke hierarchiát állít fel az európai részvénytársaságra (SE) vonatkozó szabályok között. Az első szintet a Rendelet szabályai jelentik. A második szint egyrészről az SE alapszabálya, amely a Rendelettől bizonyos kérdésekben eltérhet, ha ezt a Rendelet kifejezetten megengedi; másrészről azok a kérdések jelentik, amelyeket a Rendelet nem vagy csak részlegesen szabályoz, illetve azok a szempontok, amelyeket a Rendelet egyáltalán nem vesz figyelembe.
Ez utóbbi körbe tartoznak az SE-vel kapcsolatos közösségi intézkedések végrehajtása keretében alkotott tagállami jogszabályok, valamint azok a nemzeti jogszabályok, amelyek az SE székhelye szerinti tagállam jogszabályai szerint létrehozott nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkoznak. A szabályozás harmadik szintjeként foghatóak fel végül az SE alapszabályának azon rendelkezései, amelyek az SE székhelye szerinti tagállam jogszabályaival összhangban létrehozott nyilvánosan működő részvénytársaságok alapszabályának részét képezik vagy képezhetik.
A Rendelet preambulumának megfelelően a Rendelet 1. cikke is rögzíti, hogy az SE-ben történő munkavállalói részvételt az Irányelv szabályozza. A Rendelet 23. cikkének 2. bekezdése az egyesüléssel létrejövő SE, valamint a 32. cikk 2. bekezdése a holdingtársaság formában működő SE tekintetében szintén kimondja, hogy az SE-ben az Irányelv szerint kell dönteni a munkavállalói részvételről.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
