A Kúria szerint a Kp. szabályrendszerében első tárgyalásnak az a tárgyalás minősül, amely az eljárási szabályok érvényre juttatásával került megtartásra.
Ügyszám: Kfv.V.35.487/2022/5.
Címszavak: közigazgatási per; közigazgatási perjog; tisztességes eljáráshoz való jog; anyagi pervezetés; preklúzió
A Kúria eseti döntésének releváns tényállása szerint a felperes megvásárolt egy ingatlant, amellyel összefüggésben a vagyonátruházási illetékre az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 21. § (2) bekezdése szerinti illetékkedvezményt igényelt. Az elsőfokú adóhatóság fizetési meghagyásával a teljes illeték megfizetésére kötelezte a felperest arra hivatkozással, hogy az általa beszámítani kívánt ingatlan eladási ára már beszámításra került egy másik megvásárolt ingatlan vételárába. A felperes fellebbezése nyomán eljárt alperes határozatával a fizetési meghagyást helybenhagyta.
A felperes anyagi és eljárási jogszabálysértésekre hivatkozással keresettel támadta az alperes határozatát. Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte.
- 43/44 -
Az elsőfokú bíróság az ügyben 2022. február 3-án tárgyalást tartott, amelyre a feleket idézte, egyúttal megküldeni rendelte a felperes részére az alperes védiratát. A tárgyaláson a felperes úgy nyilatkozott, hogy az alperesi védiratot nem kapta meg. A tárgyalási jegyzőkönyv szerint a bíróság tájékoztatta a feleket arról, hogy az alperesi határozat jogsértő mivoltát a felperesnek kell bizonyítania, aminek érdekében bizonyítási indítványokat tehet és bizonyítékokat terjeszthet elő. A bíróság tájékoztatta a feleket arról is, hogy a felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg, és legkésőbb ekkor kell előadnia bizonyítási indítványait is. A bíróság egyúttal ismételten rendelkezett az alperesi védirat felperesnek való megküldése iránt.
A bíróság 2022. szeptember 29-én folytatólagos tárgyalást tartott, amelyen a felperes szakértői bizonyítási indítványt tett. Ennek teljesítését a bíróság mellőzte.
A bíróság ugyanezen a napon kelt ítéletével a keresetet alaptalanként elutasította. A felperes szakértői bizonyítási indítványa kapcsán rögzítette, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 78. § (3) bekezdése alapán bizonyítási indítvány előterjesztésére legkésőbb az első tárgyaláson van lehetőség. Az ügyben az első tárgyalás megtartására 2022. február 3-án került sor, ahol a bíróság tájékoztatta is erről a felperest, így a második tárgyaláson előterjesztett bizonyítási indítvány elkésett.
A jogerős ítélettel szemben a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Ebben többek között arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértéseket követett el a per során. Sérelmezte, hogy a bíróság nem küldte meg részére a védiratot az első tárgyalás előtt, ami miatt a 2022. február 3-i tárgyalás nem volt első tárgyalásnak tekinthető. A felperes ugyanis a védirat ismeretének hiányában nem volt abban a helyzetben, hogy érdemi nyilatkozatot tegyen. Sérelmezte azt is, hogy a bíróság a tárgyaláson nem oktatta ki őt a bizonyítás részletes menetéről, a szükséges bizonyítási eszközökről, valamint arról sem, hogy azon tárgyalást az első tárgyalásnak tekinti.
A Kúria végzésével hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. A Kúria végzésének indokolásában kifejtette, hogy a tisztességes eljárás követelménye az eljárásjogi garanciák érvényesülését is felöleli, és egy olyan minőséget jelent, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet csupán megítélni. A tisztességes eljárás követelményét a Kp. 2. § (2) bekezdése is rögzíti, mint ahogy a perkoncentráció elvét is. A perkoncentráció azt a célt szolgálja, hogy a jogvita mibenléte minél korábban tisztázódjon, és ekként a bíróság számára az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték a lehető legkorábban a rendelkezésre álljon, azaz a jogvita anyagi jogi és eljárásjogi keretei minél korábban rögzüljenek.
A Kúria megállapította azt is, hogy a perkoncentráció érvényesülését a Kp. számos tételes szabálya szolgálja. A Kp. 58. § (4) bekezdése szerint például az első tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a védirat felperessel történő közlése a tárgyalás napját legalább 15 nappal megelőzze. E szabály azonban rávilágít arra is, hogy a bíróság koncentrált eljárása kizárólag a felek eljárási jogai, például a Kp. 2. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozattételi jog biztosításával együtt valósulhat meg. A bíróságnak tehát a Kúria álláspontja szerint törekednie kell a gyors döntéshozatalra, de ez nem eredményezheti a felek eljárási jogainak sérelmét. A bíróságnak a Kp. 2. § (6) bekezdése alapján így feladata, hogy a tényelőadások tisztázatlanságára, azok értelmezésére, kiegészítésére, az ellentmondások feloldására felhívja a figyelmet, és a felekkel megtárgyalja a jogvita ténybeli és jogi vonatkozásait. Erre azonban csak akkor van lehetősége, ha a felek a keresetet és a védiratot a tisztességes eljárás követelményének megfelelően megismerték, és arra megfelelő időben nyilatkozhattak.
A Kúria mindezeket a konkrét ügyre alkalmazva megállapította, hogy a felperes a 2022. február 3-i tárgyaláson az alperes védiratát még nem ismerte, a bíróság azt a tárgyalást megelőzően nem kézbesítette részére. Ennek folytán a Kp. 58. § (4) bekezdése szerinti tárgyalási időköz a felperes tekintetében nem volt megtartott, így a felek hozzájárulásának hiányában a tárgyalás megtartására nem volt törvényes lehetőség. A Kúria kiemelte, hogy a Kp. rendszerében az a tárgyalás, amelynél a tárgyalási időköz nem megtartott, nem tekinthető első tárgyalásnak. Következésképp nem a 2022. február 3. napján, hanem a 2022. szeptember 29. napján tartott tárgyalás tekinthető első tárgyalásnak, így az ott előterjesztett szakértői bizonyítási indítványnak a Kp. 78. § (3) bekezdése alapján való mellőzésére nem lett volna törvényes lehetőség.
A Kúria utalt arra is, hogy ha a bíróság a fél állításait nem találja egyértelműnek vagy tisztázottnak, akkor már a perelőkészítés során is alkalmaznia kell az anyagi pervezetés eszközeit. Ennek keretén belül tájékoztatnia kell a feleket, ha nyilatkozatukat ellentmondásosnak, hiányosnak tartja, vagy ha lényeges tényre vonatkozóan bizonyítékait, bizonyítási indítványait a fél nem terjesztette elő, fel kell hívnia ezek pótlására, egyúttal tájékoztatnia kell ennek elmaradása következményeiről. A Kúria kifejtette, hogy a bíróság e kötelezettségének csak formálisan tett eleget a 2022. február 3-i tárgyaláson. A per ezen szakaszában ugyanis a védirat kézbesítésének elmaradása folytán a per keretei még tisztázatlanok voltak, a felperes még nem ismerte a védirat tartalmát. Erre figyelemmel a bíróság tájékoztatása is csak az általánosságok szintjén mozoghatott, az ügyre vonatkozó egyediesített tájékoztatás nem is történhetett meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
