https://doi.org/10.59851/mj.72.07.7
A végrehajtási záradék közjegyző általi kibocsátása iránti kérelem olyan végrehajtási cselekménynek minősül, ami az elévülést akkor szakítja meg, ha annak alapján a közjegyző a végrehajtást el is rendelte, a végrehajtási záradékot kibocsátotta, vagyis a közjegyzői okiratot végrehajtási záradékkal látta el.
Jogeset száma: BH 2025.63. (Kúria Pfv.II.20.743/2024/4.)
Kulcsszavak: elévülés; elévülést megszakító okok; közjegyző általi záradékolás; végrehajtási cselekmények
The issuance of an enforcement order by a notary constitutes an enforcement act that interrupts the limitation period, provided that the notary has ordered enforcement in accordance with the provisions of the application and duly issued the enforcement order.
Keywords: limitation; grounds for interrupting the limitation period; notarial endorsement; enforcement acts
A hitelező (a későbbi per alperese) 2018. február 1-jén azonnali hatállyal felmondta az adóssal (a későbbi per felperesével) kötött kölcsönszerződést. A kölcsönszerződésből eredő követelésének érvényesítésére a hitelező mint végrehajtást kérő 2023. január 23-án közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátása iránt kérelmet terjesztett elő az okiratot készítő közjegyzőnél. A közjegyző a kiállított záradékkal a végrehajtást elrendelte, melyet a végrehajtó foganatosított.
A felperes keresetében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 528. § (2) bekezdés a) pontja alapján a végrehajtás megszüntetését kérte arra hivatkozással, hogy az alperes követelése elévült. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Azt állította, hogy a közjegyzői okirat záradékolása iránti kérelmével a követelés elévülését megszakította.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a végrehajtási záradék kiállítása iránti kérelem benyújtása is végrehajtási cselekménynek minősül, ami a végrehajtási jog elévülését 2023. január 23-án megszakította. Erre tekintettel a végrehajtási jog nem évült el, a Pp. 528. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel nem következett be.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a folyamatban lévő végrehajtást megszüntette. A másodfokú bíróságnak, a Kúria 9/2023. JEH határozatára is figyelemmel, abban kellett állást foglalnia, hogy az alperesnek a közjegyzőhöz benyújtott, a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátása iránti kérelme az elévülést megszakító végrehajtási cselekménynek minősül-e az 1959-es Ptk. 327. § (3) bekezdése értelmében.
A másodfokú bíróság utalt arra, hogy a Kúria a hivatkozott jogegységi határozatban kimondta, hogy a közjegyző eljárása nem tekinthető az 1959-es Ptk. 327. § (1) bekezdése szerinti, az elévülést megszakító eljárásnak. Ebből következően pedig a közjegyzői záradékolás iránti kérelem előterjesztése sem minősülhet az 1959-es Ptk. 327. § (3) bekezdésében és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 57. § (4) bekezdésében meghatározott elévülést megszakító végrehajtási cselekménynek. Mivel a követelés elévülését ennek alapján meg kellett állapítani, ezért a felperes végrehajtás megszüntetése iránti kereseti kérelme alapos.
Az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet a Kúria alaposnak találta. A Kúriának a felülvizsgálati kérelem alapján kizárólag abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperesnek a közjegyzőhöz benyújtott, közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátása iránti kérelme az elévülést megszakító végrehajtási cselekménynek minősül-e.
A Kúria elsődlegesen azt rögzítette, hogy a szerződési igény elévülése és a végrehajtási jog elévülése egymástól elkülönülő, két önálló jogintézmény. Szabályozásukban közös az a törekvés, hogy magánjogi jogviszonyokban ne álljanak fenn hosszú ideig bizonytalan, eldöntetlen helyzetek.
A szerződési igény elévülése esetén az alanyi jog fennmarad, csak a kikényszerítéshez szükséges jogi eszközök igénybevételének lehetősége (kereshetőségi jog) - az igény állapota - szűnik meg. A teljesítés már nem követelhető bíróság (közjegyző vagy választottbíróság) előtt, de a jogosult alanyi joga és a kötelezett teljesítésre vonatkozó kötelezettsége - természetes kötelem, naturalis obligatio tartalmaként - fennmarad. A szerződési igény elévülésének első joghatása tehát az, hogy az alanyi jog elveszíti igényállapotát, és igényszüntető kifogást alapoz meg a kötelezett számára anélkül, hogy az alanyi jog maga megszűnne. Mindez azt jelenti, hogy az elévülési idő eltelte után az alanyi jogot nem lehet bírósági eljárásban (adott esetben közjegyző vagy választottbíróság előtt) érvényesíteni. Az elévülés másik joghatása az, hogy a teljesítés kikényszerítéséhez nyújtott bírósági segítség lehetőségé-
- 463/464 -
nek megszűnése nem érinti a kötelezett tartozását, és az önkéntes teljesítést nem akadályozza.
A szerződési igény elévülésének kezdő időpontja a követelés esedékessé válása. Abban az esetben, ha a követelés a szerződés megszűnéséből származik, az elévülés a szerződés megszűnésekor kezdődik.
A végrehajtási jog a végrehajtandó követelés tényleges teljesítésének hatósági úton történő kikényszerítéséhez való jogosultság. Ettől különböző fogalom a végrehajtási eljárás, amely a végrehajtás elrendeléséhez és foganatosításához kapcsolódó nemperes eljárás. A Vht.-ban szabályozott végrehajtási jog elévülésének legfontosabb jogkövetkezménye, hogy a jogosult az egyébként végrehajtható követelésének behajtásához - a saját közömbösségére visszavezethető időmúlás miatt - bírósági végrehajtást nem vehet igénybe, a már elrendelt bírósági végrehajtást pedig meg kell szüntetni.
A végrehajtási jog elévülésének kezdő időpontja jogerős bírósági határozaton alapuló végrehajtandó követelés esetén a határozat szerinti teljesítési határidőt követő nap, figyelemmel arra, hogy a teljesítési határidő lejártáig a határozat nem hajtható végre. Végrehajtási záradékkal ellátható okiratok alapján közvetlenül végrehajtható követelések az okiratban meghatározott határidő elteltével nemcsak esedékessé, hanem egyúttal végrehajthatóvá is válnak. Ilyen követelések esetében a végrehajtási jog elévülése akkor kezdődik, amikor a követelés végrehajtási úton való érvényre juttatásának valamennyi feltétele bekövetkezik, vagyis - a Vht. 23/C. §-ában szabályozott feltételek fennállása esetén - a követelés teljesítési határidejének leteltét követő napon.
A végrehajtási jog elévülésének szabályozását a Vht. 57. § (1) bekezdése összeköti a végrehajtandó követelés elévülési idejével. Ez alapján a végrehajtási jog is elévül, amennyiben a végrehajtás útján érvényesíteni kívánt szerződési igény elévül.
A jelen perben a felek által nem vitatott tényállás szerint az alperes jogelődje 2018. február 1-jén azonnali hatállyal szüntette meg a felperessel kötött, közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződést, ezért az ebből a szerződésből eredő igénye elévülésének kezdő időpontja a szerződés megszűnésének napja. A felek között az sem volt vitatott, hogy ugyanezen a napon a követelés végrehajtási úton való érvényre juttatásának valamennyi, a Vht. 23/C. § szerinti feltétele megvalósult, ezért a végrehajtási jog elévülése is ezen a napon kezdődött.
A peres felek között kizárólag abban volt vita, hogy az alperes részéről 2023. január 23-án benyújtott, közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátása iránti kérelem az 1959-es Ptk. 327. § (3) bekezdése szerinti végrehajtási cselekménynek minősül-e, ami a végrehajtási jog elévülését megszakította.
A Kúria ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy a Vht. nem határozza meg a végrehajtási cselekmény fogalmát. A Kúria vonatkozó joggyakorlata egységes abban, hogy a legelső végrehajtási cselekménynek a végrehajtási eljárás kezdeményezése minősül; a végrehajtási eljárás megindulását követően pedig a végrehajtás folytatását előmozdító intézkedés vagy egyéb cselekmény minősülhet annak. Az alperesnek ezért a végrehajtási záradék kibocsátása iránti kérelme végrehajtási cselekménynek minősül, ami a végrehajtási jog elévülését megszakította.
Bár az eljáró bíróságok az 1959-es Ptk.-nak az elévülés megszakítására vonatkozó rendelkezéseit értelmezték, ezek a kérdések a Ptk. 6:25. §-a kapcsán is felmerülnek. A Ptk. 6:25. § (3) bekezdése szerint, ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
A Kúria 9/2023. JEH határozata szerint a jogalkotó az 1959-es Ptk. 327. § (3) bekezdésében az (1) bekezdés szerinti,[1] az elévülést megszakító bírósági igényérvényesítés vagy azzal egy tekintet alá eső igényérvényesítést szolgáló eljárás lefolytatását követő elévülési szabályokat kívánta megfogalmazni arra az esetre, ha az elévülést megszakító eljárásban végrehajtható határozatot hoztak. Erre tekintettel a Kúria szerint az 1959-es Ptk. 327. § (3) bekezdése annak nyelvtani értelmezése szerint a következő konjunktív feltételek fennállása esetén alkalmazható: a) az elévülési idő megkezdődött, b) az elévülés megszakadt, és azt egy, az annak megszakítására alkalmas eljárás szakította meg, c) ebben az eljárásban végrehajtható határozatot hoztak, függetlenül attól, hogy az jogerős-e, vagy sem [22].
Ezzel kapcsolatban a gyakorlatban az a kérdés merült fel, hogy ha a közjegyző az általa készített közokiratot végrehajtási záradékkal látja el, akkor a záradék kibocsátása iránti kérelem a Ptk. 6:25. § (3) bekezdése alapján olyan végrehajtási cselekménynek minősül-e, amely a követelés (és a végrehajtási jog) elévülését megszakítja.
A közjegyzői okiratba foglalt követelések esetén - a közvetlen végrehajtás elrendelésének lehetősége folytán - a teljesítési határidő elteltével vagy a követelés más módon történő esedékessé tételével (például felmondással) a követelések nemcsak esedékessé, hanem egyben végrehajthatóvá is válnak, amelyből következően a követelés és a végrehajtási jog elévülésének kezdő időpontja is egybeesik.
A két időpont ugyanakkor el is válhat egymástól, ha a jogosult magánokirati formában tette esedékessé a köve-
- 464/465 -
telést (például magánokiratban mondta fel a szerződést), a Vht. 23/C. § (2) bekezdése[2] szerinti közokirat kiállítására azonban csak ezt követően került sor. Annak ugyanis nincs akadálya, hogy a végrehajtást kérő a Vht. 23/C. § (2) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezését csak a követelés esedékessé tétele után kiállított közokirattal tanúsítsa.[3] Ebben az esetben a követelés esedékessé válásának, illetve végrehajthatóságának az időpontja elválik egymástól. Ebből következően pedig a követelés és a végrehajtási jog elévülésének kezdő időpontja is el fog válni egymástól.
A Kúria 9/2023. JEH határozata a közjegyzői záradékkal kapcsolatban azt emeli ki, hogy amikor a közjegyző az általa készített közokiratot végrehajtási záradékkal látja el, nem hoz határozatot. Eljárásának alapjául kizárólag a közjegyzői okirat szolgál. A közjegyző ezen tevékenysége - bár annak során hatósági jogszolgáltató tevékenységet fejt ki - nem ítélkező tevékenység, jogvitát nem dönt el, mert a követelést, annak megalapozottságát nem vizsgálja. Eljárásával szemben ezért is biztosított a bírósági eljárás, amely törvényességi garanciát jelent az esetleges jogsértő végrehajtással szemben. A bírósági eljárás során az adósnak lehetősége van arra, hogy a követelést vitassa. Ebből következően pedig a Kúria álláspontja szerint a közjegyzőnek ez az eljárása (a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátása) nem tekinthető az elévülést megszakító eljárásnak, mivel nem teljesül a fenti b) és c) feltétel [26].
A fentiek figyelembevételével a végrehajtási záradék kibocsátása iránti kérelem olyan végrehajtási cselekménynek minősül, ami az elévülést akkor szakítja meg, ha annak alapján a közjegyző a végrehajtást el is rendelte, a végrehajtási záradékot kibocsátotta (a közjegyzői okiratot végrehajtási záradékkal ellátta). Lényeges tehát, hogy a végrehajtási záradék kibocsátása iránti kérelemnek a közjegyző helyt adjon, és az alapján a közjegyzői okiratot végrehajtási záradékkal lássa el, vagyis rendelje el a végrehajtási eljárás megindítását. Ebben az esetben a végrehajtást kérő hivatkozhat arra, hogy már a végrehajtási záradék kibocsátása iránti kérelme - mint a végrehajtást megindító végrehajtási kérelem - megszakította a követelés elévülését. A végrehajtási záradék kibocsátása iránti kérelem ugyan nem végrehajtási foganatosítási cselekmény, azonban végrehajtási cselekménynek minősül.
Más a helyzet abban az esetben, ha a közjegyző végrehajtható határozat alapján végrehajtási lapot állít ki (például fizetési meghagyásos eljárásban). Ilyenkor ugyanis a közjegyző a végrehajtást végrehajtható határozat (a jogerős fizetési meghagyás) alapján rendeli el.
Végül felvethető az a kérdés, hogy nem lenne-e célszerű a Ptk. 6:25. § (1) bekezdésében azt is kimondani, hogy a követelés végrehajtási eljárásban történő érvényesítése akkor is megszakítja az elévülést, ha azt bírósági eljárásnak nem kell megelőznie, és a végrehajtás elrendelésére sor került. Ezáltal ugyanis még egyértelműbb lenne, hogy a közjegyzői záradék kibocsátása iránti kérelem mint végrehajtási cselekmény megszakítja az elévülést. ■
JEGYZETEK
[1] 1959-es Ptk. 327. § (1) bekezdés: A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést. A Ptk. 6:25. § (1) bekezdés c) pontja ettől annyiban tér el, hogy ennek alapján a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése csak akkor szakítja meg az elévülést, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott. Ezt a feltételt a Ptk. 6:25. § (3) bekezdése azonban nem mondja ki. Emellett a Ptk. 6:25. § (1) bekezdésében a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás sem szerepel, ez azonban a jelen jogeset szempontjából nem releváns.
[2] Vht. 23/C. § (2) bekezdés: Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.
[3] A Vht. 23/C. § (2) bekezdésében szabályozott közokirattal történő tanúsítás nem korlátozódik a közjegyzői okirattal történő tanúsításra. Az ugyanis bármilyen közokirat is lehet, amely megfelel a Pp. 323. § (1) bekezdésében foglaltaknak. Erről lásd Szécsényi-Nagy Kristóf: A jognyilatkozat-közlés tanúsítása iránti eljárás egyes kérdései a közjegyzői okiratok végrehajthatósága szempontjából - de lege lata et ferenda. In: Rák Viktor (szerk.): Ünnepi tanulmánykötet Anka Tibor 70. születésnapja alkalmából. Budapest, Közjegyzői Akadémia Kiadó, 2023. 207-228. A kérdést a Kúria 3/2020. PJE határozata is vizsgálta, amelyhez kapcsolódó részletes elemzést lásd Tóth Gábor Márton: A közjegyző által szerkesztett ténytanúsító okiratok vizsgálatának terjedelme a közjegyzői ügyleti okiratok végrehajtására irányuló eljárás során (a közokiratiság kérdése). In: Rák Viktor (szerk.): Ünnepi tanulmánykötet Anka Tibor 70. születésnapja alkalmából. Budapest, Közjegyzői Akadémia Kiadó, 2023. 254-255., 295-314.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyző, egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék.
Visszaugrás
